English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01370/2020
Első irat érkezett: 08/07/2020
.
Az ügy tárgya: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 14. § (3) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (előhaszonbérleti jog kizárása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/05/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 14. § (3) bekezdése, a Kaposvári Törvényszék 20.P.20.469/2018/14. számú végzése, a Pécsi Ítélőtábla Pkf.V.25.049/2019/2. számú végzése és a Kúria Pfv.II.21.258/2016/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó vadásztársaság közel tíz évig haszonbérlője volt egy vadászterületre vonatkozó vadászati jognak, amikor az indítványozó vadásztársaság előhaszonbérleti jogát a vadászterületen vadászható földtulajdonnal rendelkező földtulajdonosi gyűlés határozattal kizárta. Az indítványozó keresetet nyújtott be - többek között - a határozat érvénytelensége és hatálytalansága megállapítása iránt. Az elsőfokú bíróság a pert a kereseti kérelem vonatkozásában - perbeli legitimáció hiánya miatt - megszüntette, a többi kereseti kérelem vonatkozásában a per folytatását rendelte el . A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Kúria felülvizsgálati kérelmet visszautasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Vtv. 14. § (3) bekezdését alaptörvény-ellenesen értelmezték a bíróságok, amikor kizárták kereshetőségi jogát az előhaszonbérlet kizárása elleni határozat kapcsán, ezáltal pedig sérült az indítványozó tisztességes eljáráshoz való joga..
.
Indítványozó:
    Gyékényesi Kotrópart Vadásztársaság
Támadott jogi aktus:
    a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 14. § (3) bekezdés
    Kúria Pfv.II.21.258/2016/3. számú végzése
    Pécsi Ítélőtábla Pkf.V.25.049/2019/2. számú végzése
    Kaposvári Törvényszék 20.P.20.469/2018/14. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
25. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1370_2_2020_Indkieg.egys.szer.anonim.pdfIV_1370_2_2020_Indkieg.egys.szer.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3081/2021. (III. 4.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/16/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.02.16 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3081_2021 AB végzés.pdf3081_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 14. § (3) bekezdése, valamint a Kúria Pfv.II.21.258/2019/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó vadásztársaság jogi képviselője (dr. Gatter László ügyvéd) útján az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) és d) pontja alapján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és – tartalmilag – a 27. §-a szerint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 14. § (3) bekezdése, valamint a Kaposvári Törvényszék 20.P.20.469/2018/14. számú végzése, a Pécsi Ítélőtábla Pkf.V.25.049/2019/2. számú végzése, valamint a Kúria Pfv.II.21.258/2019/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.

      [2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és az indítványban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.

      [3] 2.1. Az indítványozó vadásztársaság (felperes) 2007-től tíz éves üzemtervi időszakban haszonbérlője volt a 14-355350-405 kódszámú vadászterületre (továbbiakban: vadászterület) vonatkozó vadászati jognak. A vadász­terület földtulajdonosi közössége (I. rendű alperes) a 2016. szeptember 13-án tartott földtulajdonosi gyűlésen hozott határozatával kizárta az indítványozó előhaszonbérleti jogát és egy másik vadásztársaságot (II. rendű alperes) jelölt ki új haszonbérlőnek, akivel 2017. március 1. napjától 2037. február 28-ig terjedő időszakra haszonbérleti szerződést kötött. Az indítványozó a határozat érvénytelensége és vele szembeni hatálytalanságának megállapítása iránt pert indított. Kérte többek között annak megállapítását is, hogy a szerződés közötte és I. rendű alperes között jött létre.
      [4] Az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék 2019. január 30-án kelt 20.P.20.469/2018/14. számú végzésével a pert a földtulajdonosi határozat érvénytelenségére és hatálytalanságára irányuló kereseti kérelmet az indítványozó perindítási jogosultsága hiánya miatt megszüntette.
      [5] A végzés indokolása szerint a Vtv. 14. § (3) bekezdése speciális rendelkezést tartalmaz, amely szerint a föld­tulajdonosi határozat megtámadása iránt az azzal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonosok jogosultak pert indítani, ugyanakkor az indítványozó nem tartozik e körbe.
      [6] A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla 2019. május 23-án kelt Pkf.V.25.049/2019/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését, a tényállás kiegészítése mellett, helybenhagyta. Az ítélőtábla rámutatott, hogy a fellebbezésben felhívott Vtv. 16. § (4) bekezdése a földtulajdonosi határozatok megtámadására a nem földtulajdonos indítványozónak semmilyen jogcímen nem biztosít perindítási jogot, az előhaszonbérlettel kapcsolatos jogait az arra jogosult a Polgári Törvénykönyv előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezései alapján érvényesítheti.
      [7] A jogerős végzéssel szemben az indítványozó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. § (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában kérte a felülvizsgálat engedélyezését, a Kúria azonban a felülvizsgálatot a Pp. 411. § (1) bekezdése alapján megtagadta.


      [8] 2.2. Az indítványozó az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésére és 28. cikkére hivatkozva 2020. június 15-én terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra való felhívás keretében jelezte az indítványozónak, hogy panasza hiányos, nélkülözi a kellő, alkotmányjogi érvekkel alátámasztott indokolást, továbbá emlékeztette arra, hogy az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése és 28. cikke nem tartalmaz számára Alaptörvényben biztosított jogot, azokra alkotmányjogi panaszt nem alapíthat. Az indítványozó 2020. október 6-án érkeztetett indítvány-kiegészítésben a fentiek tudomásulvétele mellett módosította panaszát és vélt alapjogsérelme alapjaként az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését jelölte meg.
      [9] Az indítvány-kiegészítésben előadott érvelése szerint amennyiben a Vtv. 14. § (3) bekezdése alapján csak a földtulajdonos támadhatja meg a vadászati földtulajdonosi gyűlésen hozott határozatot, akkor e jogszabályhely vagy annak értelmezése kizárja a haszonbérlő perlési lehetőségét, még a vele szemben hozott határozattal szemben is. Álláspontja szerint mivel a Vtv. nem tartalmaz egyéb olyan rendelkezést, amely alapján az előhaszonbérletre jogosult vadásztársaság a kizárását tartalmazó földtulajdonosi határozatot megtámadhatná, a bírói döntések és a hivatkozott jogszabályi rendelkezés ellentétes a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal. Érvelése szerint az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése és 28. cikke alapján az igazságszolgáltatás eredménye nem lehet az, hogy tisztességtelen magatartás jogszerzést eredményezzen.

      [10] 3. Az Abtv. 56. § (1)–(2) bekezdései alapján az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a befogadhatóság törvényi feltételeinek.
      [11] Az indítványozó jogi képviselője az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint megállapított határidőn belül nyújtotta be. Megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket, a támadott jogszabályi rendelkezést és a sérelmezett bírói végzéseket. Az indítványozó a bírói döntések alapjául szolgáló eljárás felperese volt, így érintettsége megállapítható, úgyszintén az is, hogy a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.
      [12] Az indítványozó megjelölte az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [XXVIII. cikk (1) bekezdés, 25. cikk (1) bekezdés, 28. cikk], amelyekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság az alábbiakra mutat rá.
      [13] Az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése, valamint a 28. cikke nem tekinthető az indítványozó olyan Alaptörvényben biztosított jogának, amelynek sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt lehetne benyújtani {12/2020. (VI. 22.) AB határozat, Indokolás [41]}.
      [14] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, az (1b) bekezdés e) pontja alapján pedig a kérelem akkor határozott, ha megfelelő indokolást tartalmaz arra nézve, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezés vagy bírói döntés miért és mennyiben ellentétes az Alaptörvény indítványban megjelölt rendelkezésével.
      [15] Ezen feltétel teljesülése kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza, illetve annak kiegészítése tartalmaz ugyan jogirodalmi hivatkozásokat, illetve bizonyos, az alapeljárásban is előadott szakjogi érveket, azonban az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés állított sérelme vonatkozásában alkotmányjogilag is értékelhető indokolást nem adott elő. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint ilyen indokolás hiányában az indítvány nem alkalmas érdemi elbírálásra {lásd: 3201/2019. (VII. 16.) AB végzés, Indokolás [16]; 3272/2018. (VII. 20.) AB végzés, Indokolás [34]}.

      [16] 4. A fent kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában írt feltételeknek, ezért az Alkotmánybíróság azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdésére visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Czine Ágnes
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Miklós
          előadó alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Sulyok Tamás
          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/07/2020
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against Section 14 (3) of the Act LV of 1996 on the Protection of Game, Game Management and Hunting (exclusion of the right of pre-emption for usufructuary lease)
          Number of the Decision:
          .
          3081/2021. (III. 4.)
          Date of the decision:
          .
          02/16/2021
          .
          .