A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.37.264/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. március 17. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.
[2] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Kúria Kvk.IV.37.264/2014/2. számú határozata a kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 2014. március 8-án meghozott 301/2014. számú határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme alapján megindult nemperes eljárásban az NVB 301/2014. számú határozatát helybenhagyta. A jelölő szervezet meghatalmazott képviselője 2014. február 28. napján 100 db sorszámozott ajánlóívet vett át. Az átadott 100 db összes ajánlóívet a jelölő szervezet a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben nem adta át. A Békés Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a 30/2014. (III. 4.) számú határozatában a Ve. 124. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással a jelölő szervezetet ajánlóív átadási kötelezettségének elmulasztása miatt 5 075 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
[3] A beadványozó 2014. március 5-én fellebbezést nyújtott be az OEVB 30/2014. (III. 4.) számú határozata ellen, amelyben kérte a megtámadott határozat megváltoztatását, arra hivatkozással, hogy a jelölő szervezet nem kíván jelöltet állítani. Az NVB 301/2014. számú határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a fellebbezés nem tartalmazta a Ve. 223. § (3) bekezdésben foglaltakat. A Ve. e szabálya értelmében fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az NVB 301/2014. számú határozatával szemben. A Kúrai megállapította, hogy a felülvizsgálni kért határozat jogorvoslati tájékoztatása tételesen, részletesen tartalmazza a Ve. 46. § cb) pontja szerinti elemeket. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria szerint megállapítható továbbá, hogy az NVB 301/2014. számú határozata a megtámadott OEVB 30/2014. (III. 4.) számú határozatot nem helybenhagyta, hanem a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A felülvizsgálati kérelem azonban nem a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kifogásolta, hanem az ügy érdemében a kiszabott bírság objektív jellegét kifogásolta.
[5] 2. Az indítványozó szerint a Kúria döntésével az ügyben alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazás folytán az Alaptörvényben biztosított alapjogok sérelme következett be. A panasz a következő szabályok alaptörvény-ellenességét állítja: a Ve. 48. §-a (a határozatok közlése), a Ve. 124. § (2) bekezdése (ajánlóívre vonatkozó átadási kötelezettség, a bírság szabályai), a Ve. 224. § (2) bekezdése (jogorvoslati határidő). Hivatkozott a választójog [XXIII. cikk (1) bekezdés], a jogorvoslathoz való jog [XXVIII. cikk (7) bekezdés] sérelmére, felhívta az Alaptörvény B) cikk (3) bekezdése, a T) cikk (3) bekezdése és az I. cikk szabályait. Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a panaszban „meghatározott indoklás alapján: a) a Kúria tárgybeli Határozatának illetve b) a Ve. 48. §-ának, 124. § (2) bekezdésének illetve 224. § (2) bekezdésének Alaptörvénybe ütközését állapítsa meg és semmisítse meg (megszabva a hatályba [sic] maradó jogszabályi rendelkezés szövegét és hatályát).”
[6] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja.
[7] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek nem felel meg.
[8] Az Abtv. az alkotmányjogi panasz feltételéül szabja a jogorvoslat kimerítésének kötelezettségét [Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pont, 27. § b) pont].
[9] A panaszos a jogorvoslatot nem merítette ki.
[10] Fellebbezését az OEVB határozat ellen hiányosan nyújtotta be, azért azt az NVB – a Ve. 223. § (3) bekezdése a) pontjára hivatkozva, Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[11] A Kúria támadott határozata megállapította, hogy az OEVB határozata tartalmazta a tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről, idejéről, feltételeiről.
[12] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz benyújtásának alapvető feltétele az is, hogy a támadott bírósági határozatban az alaptörvény-ellenesnek vélt rendelkezést a bíróság valóban alkalmazza. Ez következik abból, hogy a törvény az alkalmazása folytán fordulatot használja [3072/2012. (VII. 26.) AB végzés]. A jelen ügyben a Kúria nem alkalmazta a Ve. 48. §-ának, 124. § (2) bekezdésének illetve 224. § (2) bekezdésének a panaszban támadott szabályait. Így az indítvány erre vonatkozó része nem felel meg a 26. § (1) bekezdésében írt követelménynek sem.
[13] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |