A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.III.37.295/2014/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező, 2014. március 18. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.
[2] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Kúria Kvk.III.37.295/2014/3. számú határozata a kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 646/2014. számú határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme alapján megindult nemperes eljárásban az NVB határozatát helybenhagyta.
[3] A kérelmező mint jelölő szervezet a választási eljárásban az ajánlások gyűjtése és jelöltállítás céljából ajánlóíveket vett át. A leadásra megadott határidőig, 2014. március 3-án 16 óráig az átvett 100 db ajánlóívet nem adta át az illetékes választási bizottságnak, emiatt a Veszprém megyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 32/2014. (III. 6.) számú határozatában 5 075 000 Ft bírsággal sújtotta. A fellebbezés folytán eljárt NVB a 2014. március 11-én kelt 646/2014. számú határozatával az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert az nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően a jogszabálysértés megjelölését.
[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy nem köteles bírság fizetésére. Döntésében a Kúria rámutatott arra, hogy az NVB a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontját helyesen alkalmazva érdemi vizsgálat nélkül azért utasította el a fellebbezést, mert az jogszabálysértést nem jelölt meg. Ezen felül, a Ve. 46. § f) pontjára figyelemmel a Kúria igazoltnak látta, hogy az NVB határozatát törvényesen hozta meg, az azzal kapcsolatos formai kifogás alaptalan. A Ve. 46. § cb) pontja alapján pedig arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált határozat jogorvoslati záradéka is megfelel a jogszabályi követelményeknek. A Kúria ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozatát helybenhagyta.
[5] 2. Az indítványozó szerint a Kúria döntésével az ügyben alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított alapjogok sérelme következett be. A panasz a következő szabályok alaptörvény-ellenességét állítja: a Ve. 48. §-a (a határozatok közlése), a Ve. 124. § (2) bekezdése (ajánlóívre vonatkozó átadási kötelezettség, a bírság szabályai), a Ve. 224. § (2) bekezdése (jogorvoslati határidő). Hivatkozott a választójog [XXIII. cikk (1) bekezdés], a jogorvoslathoz való jog [XXVIII. cikk (7) bekezdés] sérelmére, felhívta az Alaptörvény B) cikk (3) bekezdése, a T) cikk (3) bekezdése és az I. cikk szabályait. Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a panaszban „meghatározott indoklás alapján: a) a Kúria tárgybeli határozatának illetve b) a Ve. 48. §-ának, 124. § (2) bekezdésének illetve 224. § (2) bekezdésének Alaptörvénybe ütközését állapítsa meg és semmisítse meg (megszabva a hatályba maradó jogszabályi rendelkezés szövegét és hatályát).”
[6] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja.
[7] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek nem felel meg.
[8] Az Abtv. az alkotmányjogi panasz feltételéül szabja a jogorvoslat kimerítésének kötelezettségét [Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pont, 27. § b) pont].
[9] A panaszos a jelen ügyben a jogorvoslatot érdemben nem merítette ki. Fellebbezését ugyanis az OEVB határozat ellen hiányosan nyújtotta be, azért azt az NVB – a Ve. 224. § (3) bekezdése a) pontjára hivatkozva, a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[10] A Kúria támadott határozata megállapította, hogy az OEVB határozata tartalmazta a tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről, idejéről, feltételeiről.
[11] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz benyújtásának alapvető feltétele az is, hogy a támadott bírósági határozatban az alaptörvény-ellenesnek vélt rendelkezést a bíróság valóban alkalmazza. Ez következik abból, hogy a törvény az alkalmazása folytán fordulatot használja [3072/2012. (VII. 26.) AB végzés]. A jelen ügyben a Kúria nem alkalmazta a Ve. 48. §-ának, 124. § (2) bekezdésének, illetve 224. § (2) bekezdésének a panaszban támadott szabályait. Így az indítvány erre vonatkozó része nem felel meg az Abtv. 26. § (1) bekezdésében írt követelménynek sem.
[12] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdés, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lévay Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró |
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
. |