A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 71. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyben az Abtv. 71. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, amely szakasz az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott indítványozó által előterjesztett utólagos normakontroll, illetve mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránti indítványok alapján indult eljárások megszűnéséről rendelkezik. Az indítványozó az Abtv. 71. §-ának megsemmisítésével együtt kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az indítvány mellékletében felsorolt 82 darab, eljárást megszüntető AB végzést is, vagyis kérte, hogy az Abtv. 71. §-ának megsemmisítése folytán továbbra is folytatódjanak a 2011. december 31-éig folyamatban volt ügyek. Indítványában hivatkozott arra, hogy az Abtv. 71. §-a sérti az Alaptörvény II. cikke szerinti emberi méltósághoz való jogot; az Alaptörvény XXIV. cikke szerinti azon jogot, miszerint: “Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”; az Alaptörvény XXVIII. cikke szerinti azon jogokat, miszerint: “Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”; “Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”; A Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) (a továbbiakban: Aár.) 5. cikkét, mely szerint: “Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát.”; és az Aár. 6. cikkét, mely szerint: “A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv.” Hivatkozott továbbá az Alaptörvény Nemzeti hitvallásának, R) cikkének és I. cikkének sérelmére is.
[2] 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányjogi panasz nem befogadható, mivel egyrészt nem felel meg annak az Abtv. 29. §-ában foglalt tartalmi feltételnek, mely szerint szükséges, hogy a panasz tárgyául szolgáló kérdés (probléma) alapvető alkotmányjogi jelentőségűnek tekinthető legyen; másrészt, ezzel összefüggésben, az indítvány nem tartalmaz értékelhető indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel [Abtv. 52. § (1) bekezdés e) pont]; végül az indítvány egyes indítványi elemek vonatkozásában nem tartalmazza az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1) bekezdés b) pont].
[3] Az Abtv. 71. §-ának alaptörvény-ellenessé nyilvánítását az Alaptörvény Nemzeti hitvallása, R) cikke, valamint I. cikke vonatkozásában az Alkotmánybíróság azért utasította vissza, mivel e rendelkezések nem tartalmaznak alanyi jogot, melynek sérelmére hivatkozással az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti “közvetlen”, normakontrollon alapuló alkotmányjogi panasz révén az Alkotmánybíróság eljárása kezdeményezhető. Az Alaptörvénynek az emberi méltóság sérthetetlenségét deklaráló II. cikke vonatkozásában az indítványozó nem hozott fel értékelhető indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével; nincs értékelhető alkotmányjogi összefüggés az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkei vonatkozásában sem, melyek a hatósági, illetve a bírósági eljárásra (a közigazgatási hatóságok, illetve a bíróságok mikénti eljárásához való alanyi alkotmányos jogra) vonatkoznak, az Alkotmánybíróság ugyanis (amelynek eljárására az indítványozó által támadott Abtv. 71. § irányadó) sem nem közigazgatási hatóság, sem nem bíróság; végül nincs értékelhető érdemi, az indítványozó által felhozott alkotmányjogi összefüggés a vélelmezett jogsérelem és az Aár. 5. és 6. cikkei között sem. Mindezek következtében nem teljesül az a feltétel, miszerint az alkotmányjogi panasz tárgyául szolgáló kérdés (probléma) alapvető alkotmányjogi jelentőségű kell, hogy legyen.
[4] 3. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 71. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján – visszautasította.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |