A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.754/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó, egy politikai párt nyírbátori választókerületi elnöke, 2014. október 28. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblához az ítélőtábla elnökéhez címezve, amelyben kérte őt, hogy beadványát a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § alapján, mint „alkotmányossági panaszt” terjessze fel az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Debreceni Ítélőtábla 2014. október 22-én kelt Pk.I.20.75/2014/2. számú végzésével Érpatak községben megválasztott polgármester által előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül – az ügyvédi képviselet hiánya miatt – elutasította.
[3] Ezt követően azonban a Debreceni Ítélőtábla 2014. október 25. napján a Pk.II.20.754/2014/2. számú végzésével a korábban elutasított kérelmet mégis érdemben vizsgálta, amellyel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 84/2014. (X. 18.) számú határozatát megváltoztatta, és a jelen alkotmányjogi panaszt benyújtó kérelmező kifogását elutasította. Ennek az lett a következménye, hogy Érpatak községben mégsem kell a helyi önkormányzati képviselői és polgármesteri választást megismételni.
[4] Az ítélőtábla az ügyvédi ellenjegyzéssel előterjesztett megismételt felülvizsgálati kérelmet – a végzés indokolása szerint – azért bírálta el, mert a TVB határozata rendelkező részében téves tájékoztatást adott a jogorvoslás lehetőségéről. A választási szerv ugyanis – jogszabályi hivatkozás nélkül – azt közölte, hogy döntése ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) címzett fellebbezéssel lehet élni. A polgármester fellebbezését az NVB – a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján – felülvizsgálati kérelemnek minősítette, és áttette a Debreceni Ítélőtáblához.
[5] Az ítélőtábla végzése indokolásában kifejtette, „ha a jogalkalmazó választási szerv a hozott határozatában téves tájékoztatást nyújt a határozata ellen igénybe vehető jogorvoslatról, annak benyújtásáról, az elbírálásra hatáskörrel bíró szervről, az abból fakadó késedelem nem értékelhető a kérelmező hátrányára, az által a jogorvoslathoz fűződő törvényen alapuló joga nem sérülhet”.
[6] 2. Az indítványozó szerint az eljárt bírói szerv figyelmen kívül hagyta a Ve. 10. § (1) bekezdésében foglaltakat, miszerint „az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők”. Ennek alapján úgy véli, hogy nem lehet a határidőn túl ügyvédi képviselettel benyújtott kérelmet érdemben elbírálni. Az ilyen eljárás – véleménye szerint – „az Alaptörvénnyel is ellentétes, mivel sérti a jogbiztonság elvét, és más elveket, így a tisztességes eljáráshoz való elvet is.”
[7] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz a TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja.
[8] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg, mert az indítványozó az alábbi követelményeknek nem tett eleget.
[9] 4.1. Az Abtv. 52. § (1) bekezdés értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ezzel szemben a panaszos nem jelölte meg azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét indítványa elbírálására, továbbá azt sem, amely indítványozói jogosultságát megalapozza.
[10] 4.2. Az Alaptörvényben biztosított jog sérelme lényegének kifejtése, továbbá a kérelem részletes indokolása úgyszintén része a határozott kérelemmel szemben meghatározott követelményeknek. Az alkotmányjogi panaszos ezzel szemben nem fejti ki jogsérelmét, és kérelme nem tartalmaz alkotmányjogi relevanciával bíró indokolást.
[11] 4.3. Az indítványozó nem kérte továbbá a sérelmezett bírósági döntés megsemmisítését sem.
[12] 4.4. Az indítvány formai hiányosságain túlmenően az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz tartalmilag sem megfelelő, ugyanis az indítványozó nem minősül érintettnek.
[13] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése előírja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[14] Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés
a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és
b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[15] A jelen alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy tárgya választási eredmény megállapítása. Ennek megfelelően érintett csak az lehet, akinek az Alaptörvényben biztosított jogát a választási eredmény megállapítása közvetlenül és személyében érinti. Egy polgármesteri választás esetében nem minősül ilyen személynek bármelyik párt vagy egyéb jelölő szerv képviselője, így választókerületi elnöke sem.
[16] 5. A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva – az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) és h) pontjai alapján visszautasította.
Dr. Lévay Miklós s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
. |