A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Győri Ítélőtábla Pk.IV.25.892/2014/4. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó 2014. október 30-án alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Győri Ítélőtáblánál (a továbbiakban: ítélőtábla) az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.
[2] 2. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az indítványozó a Borgátai Helyi Választási Bizottságnak a választás eredményét megállapító határozata ellen fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az önkormányzati választások kiírásának napján a község állandó lakosainak száma 118 fő volt, a választások kiírását követően 65 személy jelentkezett be állandó lakcímre a községbe, velük együtt a választás napján az állandó lakcímmel rendelkezők száma 183 fő volt. A bejelentkezettek a községben lakástulajdonnal nem rendelkeznek, jelentős számban külföldi állampolgárok, életvitelszerűen sem korábban, sem jelenleg nem élnek Borgátán, bejelentkezésük célja kizárólag a szavazáson való részvételi jog biztosítása volt.
[3] A Vas Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) az 50/2014. (X. 15.) számú határozatával a kérelmező fellebbezését elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a TVB-nek nem áll módjában a választás előkészítését vizsgálni és nyomozati munkát igénylő bizonyítást lefolytatni. Utalt arra, hogy a fellebbezésben foglaltakkal ellentétben nem állapítható meg, hogy a sérelmezetten bejelentkezők kire adták le szavazatukat. A TVB leszögezte, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) rendelkezéseinek betartatása kívül esik a hatáskörén, az nem a választási eljárás keretében vizsgálandó.
[4] A TVB határozata ellen a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve a határozat megváltoztatását és a választási eredmény teljes körű megsemmisítését. Megítélése szerint tévesen foglalt állást a TVB akként, hogy a bejelentkezések jogszerűségének vizsgálata kívül esik a hatáskörén. A választás eredményét ugyanis érvénytelenné teszi, hogy a bejelentkezettek szinte kivétel nélkül részt vettek a szavazáson, így a kistelepüléshez mérten a fiktív állandó lakcímmel rendelkezők oly mértékben és arányban befolyásolták a választás eredményét, amely érvénytelenné teszi azt, függetlenül a született eredménytől.
[5] A felülvizsgálati kérelem alapján eljárva az ítélőtábla végzésével helybenhagyta a TVB határozatát. A végzés indokolásában az ítélőtábla rámutatott, hogy az Nytv. 5. § (2) bekezdése által a lakóhely fogalmával szemben felállított követelmények vizsgálata nem a választási szervek, illetve a bíróság választási eljárással kapcsolatos hatáskörébe tartozik. A bejelentett lakcímadat valótlanságának vizsgálatára, ennek esetén az érvénytelenségnek a megállapítására az Nytv. 26. § (5a) bekezdése szerint a bejelentett lakcím szerint illetékes járási hivatal – közigazgatási eljárás keretében – rendelkezik hatáskörrel. Az Nytv. 3. § (1) bekezdése szerinti közhiteles hatósági nyilvántartás adatainak felülvizsgálatára a választási szerveknek, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálására jogosult bíróságnak a választási eljárással kapcsolatosan nincs eljárásjogi lehetősége.
[6] 3. Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó szerint az ítélőtábla döntése sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (1) és (5) bekezdését, XXVIII. cikk (1) bekezdését, a 28. cikket és a 35. cikk (1) bekezdését. Indokolása szerint az ítélőtábla ugyan érdemben döntött felülvizsgálati kérelméről, azonban a kérelmet jogkörének hiányára hivatkozással formális okokból utasította el. Az ítélőtábla döntésében nem vizsgálta a választási alapelvek érvényesülését sem, és a döntést magától elhárította. Az indítványozó egyebekben az ítélőtábla Nytv.-vel összefüggő jogszabály-értelmező tevékenységét vitatta.
[7] 4. Az alkotmányjogi panaszra a jelen ügyben – bizonyos kivételekkel – az Abtv. rendelkezései irányadók, vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási eljárásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó, rendes bíróság döntését követően.
[8] 5. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételeinek nem felel meg.
[9] 5.1. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés kimondja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[10] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[11] 5.2. Az indítványozó nemcsak alapvető jogok, hanem az Alaptörvény más szabályai sérelmére is hivatkozott az alkotmányjogi panaszban: a 28. cikkre és a 35. cikkre. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányjogi panasz vizsgálatának e körben nem lehet helye, mivel azt csak az Alaptörvényben biztosított jogra lehet alapítani.
[12] 5.3. A felhívott alapjogokkal [XXIII. cikk (1) és (5) bekezdés, XXVIII. cikk (7) bekezdés] összefüggésben pedig az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az indítványozó alkotmányjogilag értékelhető indokolással állításait nem támasztotta alá, hanem kizárólag az ítélőtábla eljárását és jogértelmezését kifogásolta.
[13] Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban utal állandó gyakorlatára, amely szerint az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]}. Az Alkotmánybíróságnak tehát az ítélőtábla olyan törvényértelmezésének felülvizsgálatára nincs lehetősége, amely alkotmányjogi kérdést egyúttal nem vet fel {lásd 3097/2014. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [15]}.
[14] 6. Mindezekre figyelemmel az indítványozó panasza alapján megállapítható, hogy a panaszban megjelölt aggályok az ítélőtábla döntése érdemét érintően nem tartalmaznak kifejezetten olyan érvelést, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatát alapozná meg.
[15] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Stumpf István s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
. |