A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 15.Pk.50.022/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező, 2014. szeptember 23. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblánál az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése és 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.
[2] 1.1. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 15.Pk.50.022/2014/2. számú végzése a Nógrád Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 24/2014. (IX. 15.) számú határozatát helybenhagyta.
[3] A kérelmező a 2014. október 12. napjára kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán független polgármester-jelöltként kívánt indulni, és ennek érdekében a jelöléshez szükséges mennyiséget meghaladó ajánlást nyújtott be a Balassagyarmati Választási Bizottságnál (a továbbiakban: HVB). A 81/2014. (IX. 9.) számú határozat a nyilvántartásba vételt megtagadta, mert a jelöltséghez szükségesnél kevesebb volt az érvényes ajánlások száma. A HVB döntésével szemben a TVB-hez fordult, amely 24/2014. (IX. 15.) számú határozatával a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az elutasítás indoka az volt, hogy a fellebbezés tartalma nem felelt meg a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak: nem jelölte meg sem a HVB határozatát, sem a sérelmezett jogszabályt, valamint nem tartalmazta a kérelmező személyi azonosítóját. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint ezek a hiányosságok a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezik.
[4] A felülvizsgálati kérelem nyomán a Fővárosi Ítélőtábla a TVB határozatát helybenhagyta, indokolásában hangsúlyozta: „a Nógrád Megyei Területi Választási Bizottság a döntése alapjául szolgáló tényeket helyesen állapította meg, s helytálló az abból levont jogi következtetése is, amely a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezte.” Az ítélőtáblai végzés 2014. szeptember 19. napján kelt, és a panaszos jogi képviselője számára aznap 18 óra 38 perckor kézbesítették.
[5] 1.2. Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő indítványozó két megközelítésben támadta a Fővárosi Ítélőtábla döntését. Egyrészt az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján közvetlen alkotmányjogi panaszként azt állította, hogy nincs olyan jogorvoslat, amely az érvénytelen ajánlások orvoslását, vagy újabb ajánlások benyújtásával a polgármester jelöltként történő nyilvántartásba vételét lehetővé tenné, másrészt az Abtv. 27. §-ára alapozottan kifogásolta a bírói döntést. Ennek megfelelően az alábbi határozott kérelmet terjesztette elő:
[6] − kérte a Ve. ajánlással kapcsolatos rendelkezései közül a 120. § (1) bekezdése, 124. § (1) és (2) bekezdése, a 126. §, valamint a 307/G. § (1) bekezdése, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. október 12. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 2/2014. (VII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 15. § és 17. § (az ajánlóívek átadási határideje, illetve a jelöltek bejelentésének határideje) alaptörvény-ellenessége megállapítását, és a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését;
[7] − kérte továbbá az Abtv. 45. §-ára hivatkozással az általa támadott rendelkezések saját ügyében történő alkalmazási tilalmának megállapítását;
[8] − kérte végezetül a Fővárosi Ítélőtábla 15.Pk.50.022/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását, és a végzés megsemmisítését.
[9] Véleménye szerint sérül az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése, a XXIII. cikk (1) bekezdése, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése, továbbá a bírói döntéssel kapcsolatban a 28. cikkben foglalt rendelkezés.
[10] Részletező érvelésében hivatkozik a választójogra, mint alapvető jogra, a jogorvoslati jogra, valamint a diszkrimináció tilalmára. Ezt követően ismerteti az ajánlással kapcsolatos jogi helyzetet. Ebből saját ügyére nézve azt a következtetést vonja le, hogy a támadott rendelkezések alkalmazása kizárta őt a passzív választójoga gyakorlásából (nem indulhat polgármester-jelöltként). Szerinte az elkövetett kisebb hibák nem eredményezhetik a választójog ilyen mértékű korlátozását.
[11] Az ítélőtáblai döntéssel kapcsolatban azt emelte ki, hogy mind a fellebbezés elbírálása, mind pedig a felülvizsgálat során a jogszabályok szűkítő értelmezésével az eljárt hatóságok megakadályozták a választójog minél teljesebb érvényesülését.
[12] 2. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy a Ve. 10. § (4) bekezdésére figyelemmel az alkotmányjogi panasz határidőben érkezett.
[13] A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést, az alapul fekvő jogszabályokat, illetve azok alkalmazását támadja.
[14] 3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek nem felel meg.
[15] Az Abtv. az alkotmányjogi panasz feltételéül szabja a jogorvoslat kimerítésének kötelezettségét [Abtv. 27. § b) pont]. Az indítványozó azonban a jelen ügyben a jogorvoslatot érdemben nem merítette ki. Fellebbezését ugyanis a HVB határozat ellen hiányosan nyújtotta be, azért azt a TVB – a Ve. 224. § (3) bekezdésére hivatkozva, a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította [l. 3073/2014. (III. 26.) AB végzés, legutóbb: 3131/2014. (VI. 24.) AB végzés]. A Fővárosi Ítélőtábla vizsgálatot csak abban a vonatkozásban folytatott, hogy a TVB fellebbezést elutasító döntése a jogszabályoknak megfelelt-e. A Fővárosi Ítélőtábla végzése éppen ez utóbbi miatt nem hozható összefüggésbe az indítványozó által felhozott választással kapcsolatos alapelvekkel.
[16] A Ve. és az IM rendelet jelen alkotmányjogi panasszal támadott rendelkezései az ajánlással kapcsolatos szabályairól szólnak, éppen ezért az alkotmányjogi panasznak az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapított része tartalmilag mulasztás megállapítására irányul, nevezetesen arra, hogy hiányzik az a jogi szabályozás, amely közvetlenül lehetővé tenné az érvénytelen ajánlások orvoslását. Az Abtv. 46. § (1)–(2) bekezdése a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítását mint az Alkotmánybíróság által hatáskörei gyakorlása során alkalmazható jogkövetkezményt szabályozza, nem önálló eljárásként. Ebből következően külön mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló indítvány előterjesztésére senkinek nincs jogszabály adta lehetősége.
[17] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ve. egyes támadott rendelkezései vonatkozásában az alkotmányjogi panasz el is késett, mert az Abtv. 30. § (1) bekezdés szerinti 180 napon túl érkezett.
[18] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdés, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d), e) és h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Lévay Miklós s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Szalay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
|
. |