English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00754/2020
Első irat érkezett: 04/27/2020
.
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.I.1100/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (testi sértés vétsége)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/16/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Bfv.I.1100/2019/4. számú végzése, a Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.85/2018/13. számú végzése és a Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.164/2016/60. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó mint I. rendű elítélt előadta, hogy testi sértés kapcsán magánvádas eljárás indult ellene. Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A Kúria az első- és másodfokú döntést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság által felvett tények nem felelnek meg a valóságnak, a bizonyítási eljárás nem megfelelő orvosszakértői véleményen alapult, az ítélet ennek megfelelően szubjektív, elfogult önmagukkal is ellentmondó magánvádlók és tanúk vallomására és bizonyítási eljárásra épült. A tisztességes eljárás követelménye azt fogalmazza meg, hogy az eljárásban biztosítva legyen a fegyverek egyenlőségének követelménye, és a pártatlanság kívánalma. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése alapján a bíróságnak a vád tárgyában kell jogszerű döntést hoznia, és nem egészítheti ki más tartalommal, mert az kimeríti a hamis tény közokiratba foglalás tényállását. Az első és másodfokú bíróság nem a vád tárgyává tett cselekményről döntött, hanem vádlói funkciókat átvéve az általa megjelölt többlettartalomról, amely nincsen összhangban az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt pártatlanság és az abban rejlő funkciómegosztás követelményével. és a XXVIII. cikk (2) bekezdésében foglalt alkotmányos oltalom alatt álló ártatlanság vélelmével. .
.
Indítványozó:
    Csicsely György János
Támadott jogi aktus:
    Kúria Bfv.I.1100/2019/4. számú végzése, a Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.85/2018/13. számú végzése és a Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.164/2016/60. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (4) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_754_4_2020_Indkieg.anonim.pdfIV_754_4_2020_Indkieg.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3077/2021. (III. 4.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/16/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.02.16 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3077_2021 AB végzés.pdf3077_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Bfv.I.1100/2019/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Csicsely Ilona ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdés alapján a Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.164/2016/60. számú ítélete, a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.85/2018/13. számú, valamint a Kúria Bfv.I.1100/2019/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló ­alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
      [2] A Kiskunhalasi Járásbíróság magánvádas eljárásban 2018. január 17-én kelt 9.B.164/2016/60. számú ítéletével az indítványozót mint I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 164. § (1) és (2) bekezdés] és ezért egy évre próbára bocsátotta. A Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 2019. március 26-án jogerős 3.Bf.85/2018/13. számú végzésével az elsőfokú ítéletet az indítványozó tekintetében helybenhagyta. A Kúria 2020. január 21-én kelt Bfv.I.1100/2019/4. számú felülvizsgálati végzésével az első- és másodfokú bírósági határozatot hatályában fenntartotta.
      [3] Az indítványozó jogi képviselője útján az első fokon eljáró bíróságnál 2020. április 16-án elektronikus úton az Abtv. 27. § (1) bekezdés alapján alkotmányjogi panaszt, majd 2020. augusztus 10-én az Alkotmánybírósághoz indítvány-kiegészítést (a továbbiakban együttesen: alkotmányjogi panasz) nyújtott be a Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.164/2016/60. számú ítélete, a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.85/2018/13. számú, valamint a Kúria Bfv.I.1100/2019/4. számú végzése ellen, amelyben az Alaptörvény 28. cikk (1) bekezdése és a XXVIII. cikk (1), (2), (4) bekezdései megsértését állította.

      [4] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.
      [5] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani az ügyben első fokon eljáró bírósághoz címezve. Az indítványozó a Kúria támadott végzését 2020. február 18-án vette át és jogi képviselője az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti panaszt 2020. április 16-án – határidőben – nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz.
      [6] A panasz részben eleget tesz az Abtv. 52. § (1), illetve (1b) bekezdésében foglalt, a határozott kérelemre vonatkozó követelményeknek. Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [az Abtv. 27. § (1) bekezdés], a támadott bírósági határozatok megjelölését (Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.164/2016/60. számú ítélet, Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.85/2018/13. számú végzés, Kúria Bfv.I.1100/2019/4. számú végzés), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [az Alaptörvény 28. cikk (1) bekezdés, XXVIII. cikk (1), (2), (4) bekezdés], valamint indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntések miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Az indítvány kifejezett kérelmet tartalmaz továbbá abban a tekintetben, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a támadott bírósági határozatok alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat. Az Alkotmánybíróság rögzítette továbbá, hogy az indítványozó, mint az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló büntetőeljárás terheltje, értelemszerűen jogosultnak és érintettnek minősül, és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.
      [7] A panasz abban a tekintetben nem tesz eleget a határozott kérelem követelményeinek, hogy az Alaptörvény 28. cikk (1) bekezdésében foglalt jogok sérelmét állítja, mert ennek a rendelkezésnek a címzettjei a bíróságok. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján az olyan jogok, amelyek nem tekinthetők az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának, azokra alkotmányjogi panasz nem alapítható {lásd pl. 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés, Indokolás [23]}. Az indítványozó továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdése tekintetében alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem adott elő. Ilyen indokolás hiányában az indítványi elem nem alkalmas érdemi elbírálásra {3075/2016. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [19]; 3231/2016. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [26]}.

      [8] 3. Az Abtv. 29. §-a alapján az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
      [9] Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróságok megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt pártatlanság követelményét, a funkciómegosztás elvét és a XXVIII. cikk (2) bekezdésében foglalt ártatlanság vélelmét. Az indítványozó mindezen alkotmányos jogok sérelmét azért hívta fel, mert nem ért egyet a bíróságok által a magánvádas eljárásban megállapított tényállással, amely szerint az indítványozó „rálökte” a másik terheltet a sértettre, aki ennek következtében sérült meg. Kifogásolja továbbá a bíróságok által lefolytatott bizonyítást, így különösen a védelemnek a dinamikai szakértő kirendelésére vonatkozó indítványa elutasítását.
      [10] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, vagyis jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {elsőként lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette például: 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]}.
      [11] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a bizonyítékok bírói értékelését és az ennek alapján megállapított tényállást kifogásolja. Az alkotmányjogi panaszban azokat a törvényességi jellegű kérdéseket ismételi meg, amelyeket a büntetőeljárásban igénybe vett jogorvoslati eljárás során már felvetett, és amelyet a bíróságok már megvizsgáltak. Az indítványozó nem jelöl meg olyan tényt vagy körülményt, amely az alaptörvény-ellenesség gyanúját felvetné vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést alapozna meg.

      [12] 4. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság – az Abtv. 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Czine Ágnes
          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Miklós
          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Sulyok Tamás
          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          04/27/2020
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. Bfv.I.1100/2019/4 of the Curia (offence of physical injury)
          Number of the Decision:
          .
          3077/2021. (III. 4.)
          Date of the decision:
          .
          02/16/2021
          .
          .