A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.II.37.480/2014/4. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt jogi képviselője útján (a továbbiakban: indítványozó) alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
[2] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-ára hivatkozással a Kúria Kvk.II.37.480/2014/4. számú – 2014. április 17. napján meghozott – végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[3] 1.1. Az ügy előzménye, hogy a kérelmező 2014. április 4-én kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottságnál a Pk.69.374/1989/1. számú végzéssel elrendelt Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt bírósági nyilvántartásba vétele miatt, állítva, hogy a párt nyilvántartásba vételére valótlan adatokkal került sor. Kérte a törvénysértő tevékenység és a jogellenes állapot miatt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását, mert álláspontja szerint az így nyilvántartásba vett párt mint jelölő szervezet nem rendelkezik jogi személyiséggel. A Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzésében a Nemzeti Választási Bizottság NVB/1097-1/2014. számú – tartalma alapján hatáskörének hiányát megállapító – levelét határozatnak tekintette és azt helybenhagyta. A Kúria ebben a végzésében megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan, a Nemzeti Választási Bizottság helytállóan hivatkozott arra, hogy a kifogásban foglaltak nem minősülnek választási ügynek. A két párt nyilvántartásba vételével kapcsolatosan a választási bizottságok nem folytatnak le törvényességi vizsgálatot, nem vizsgálják, hogy melyik párt a törvényes és legitim.
[4] A Kúria a Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzésének fejrészében a kérelmezőt tévesen jelölte meg. Az indítványozó 2014. április 16-án benyújtott kérelmére a Kúria 2014. április 17-én Kvk.II.37.480/2014/4. számú végzésében a kérelmező megnevezését a kérelemben foglaltaknak megfelelően Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártra javította, és a kérelmező címét is helyesbítette.
[5] Az indítványozó 2014. április 24-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Indítványában kérte az Alkotmánybíróságtól a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú – 2014. április 14 napján kelt – végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság 2014. április 28-án IV/856-3/2014. szám alatt hozott végzésében az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján visszautasította, mert az nem határidőben érkezett.
[6] 1.2. Az indítványozó 2014. május 8-án alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a Kúria Kvk.II.37.480/2014/4. számú végzésével kapcsolatosan. Indítványában arra hivatkozott, hogy a névelírásra vonatkozó – a Kúria Kvk.II.37.480/2014/4. számú kijavítási – végzését 2014. május 5. napján vette át. Ezért az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú döntését érintő határozatában megállapított elkésettség kérdésével nem ért egyet. Továbbra is vitatta a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzésével kapcsolatos bírói jogértelmezést. Álláspontja szerint a Kúria a jogértelmezésével sérti az Alaptörvény B) cikke szerinti jogállamiságot, az R) cikke szerinti törvényességet, az I. cikke szerinti emberi alapvető egyéni és közösségi jogokat, a VI. cikke szerinti jó hírnévhez való jogot, a VIII. cikke (3) bekezdése szerinti szabad népakarat kinyilvánításának jogát, a XXIII. cikke szerinti szabad választás alapjogát, a XXVIII. cikk szerinti jogorvoslathoz való alapjogot, valamint a 2. cikk (1) bekezdés szerinti közvetlen szavazást és a választói szabad akarat kifejezését. Hivatkozott az indítványozó a Római Egyezményről szóló 1993. évi XXXI. törvény 13. cikkére, a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmére is.
[7] Az indítványozó az Nemzeti Választási Bizottság döntését és a Kúria végzését alaptörvény-ellenesnek tartotta és kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy
– a Nemzeti Választási Bizottság NVB/1097-1/2014. számú döntése valamint
– a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú döntése jogszabálysértő,
– állapítsa meg a jelölő szervezet vonatkozásában a jogszabálysértés tényét,
– tiltsa el a jelölő szervezetet a jogszabálysértéstől, kötelezze a döntéshozókat a döntés – törvény szerinti – nyilvánosságra hozatalára,
– biztosítson törvényes lehetőséget arra, hogy az indítványozó törvényes helyzetét rendezhesse.
[8] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, és az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennálltát, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29. § szerinti feltételeket.
[9] Az Alkotmánybíróság az eljárás során megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek nem felel meg az alábbiak miatt.
[10] 2.1. A Ve. 233. § (1) bekezdése értelmében a választási szerv határozatával kapcsolatos bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be.
[11] A Kvk.II.37.480/2014/4. számú kúriai végzés közlése napjának – az indítványozó által megjelölt május 5-e helyett – az Alkotmánybíróság 2014. április 28-át tekintette, minthogy az indítványozó a mellékelt iratok tanúsága (és saját nyilatkozata) szerint ezen a napon nyújtotta be a Kúriához ennek a végzésnek a kijavítására vonatkozó kérelmét, tehát ekkor már nyilvánvalóan közölték azt vele.
[12] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2014. május 8-án nyújtotta be. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az előterjesztett alkotmányjogi panasz nem a törvény által előírt határidőn belül érkezett, így az elkésettnek minősül, érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.
[13] 2.2. Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy, vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés, vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[14] Az indítványozó formailag a Kúria – előző végzésének fejrészét – kijavító végzése ellen nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt, de abban továbbra is a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzésével szembeni korábbi kifogásait terjesztette elő.
[15] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozónak a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszát a IV/856-3/2014. számú végzésében visszautasította, ezért e kúriai határozat tekintetében újabb alkotmányjogi panasz nem kezdeményezhető.
[16] Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy – a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzésének fejrészében a kérelmező nevének és címének kijavítására vonatkozó – a Kúria Kvk.II.37.480/2014/4. számú végzése nem tekinthető az indítványozó által sérelmezett ügy érdemében hozott döntésnek, vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek.
[17] Tekintettel arra, hogy az indítvány nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek, az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) és h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Kovács Péter s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró |
. |