A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.II.37.371/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. március 28. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve.
[2] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 26. (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján a Kúria Kvk.II.37.371/2014/2. számú végzése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 48. §-a, 124. § (2) bekezdése és a 224. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését kérte.
[3] A Kúria Kvk. II.37.371/2014/2. számú határozata a kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 2014. március 20-án kelt 854/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme alapján megindult nemperes eljárásban az NVB határozatát helybenhagyta.
[4] 2. A kérelmező, mint jelölő szervezet a választási eljárásban az ajánlások gyűjtése és jelöltállítás céljából ajánlóíveket vett át. A leadásra megadott határidőig, 2014. március 3-án 16 óráig az átvett 100 db ajánlóívből 19 darabot nem adott át az illetékes választási bizottságnak, emiatt a Pest Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a 32/2014. (03. 06.) számú határozatában 964 250 forint bírsággal sújtotta.
[5] A határozat ellen benyújtott fellebbezést az NVB 2014. március 20-án kelt 854/2014. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint a Ve. 224. § (2) bekezdése értelmében a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz. A Ve. 10. § (3) bekezdése szerint a határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A fellebbezés a nyitva álló határidőn belül, 2014. március 9-én 16-óráig nem érkezett meg, ezért az elkésett.
[6] 3. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy nem köteles bírság fizetésére. Döntésében a Kúria rámutatott arra, hogy a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett. A Ve. 46. § f) pontjára figyelemmel a Kúria igazoltnak látta, hogy az NVB határozatát törvényesen hozta meg, az azzal kapcsolatos formai kifogás alaptalan. A Ve. 46. § cb) pontja alapján pedig arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált határozat jogorvoslati záradéka is megfelel a jogszabályi követelményeknek. Az ügy érdemét érintő érvelés vizsgálatát a Kúria azért mellőzte, mert az nem képezte az NVB határozatának tárgyát, a fellebbezés ugyanis érdemi vizsgálat nélkül került elutasításra. A Kúria ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozatát helybenhagyta.
[7] 4. Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panaszával az Alkotmánybírósághoz.
[8] Az indítványban kifejtett álláspontja szerint a Kúria döntésével alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított alapjogok sérelme következett be. A panasz a következő szabályok alaptörvény-ellenességét állítja: a Ve. 48. §-a , a Ve. 124. § (2) bekezdése, a Ve. 224. § (2) bekezdése. Hivatkozott a választójog [XXIII. cikk (1) bekezdés], a jogorvoslathoz való jog [XXVIII. cikk (7) bekezdés] sérelmére, felhívta az Alaptörvény B) cikk (3) bekezdése, a T) cikk (3) bekezdése és az I. cikk szabályait. Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a panaszban „meghatározott indoklás alapján a Kúria tárgybeli határozatának, illetve a Ve. 48. §-ának, 124. § (2) bekezdésének illetve 224. § (2) bekezdésének Alaptörvénybe ütközését állapítsa meg és semmisítse meg.”
[9] 5. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló kúriai végzést támadta.
[10] 6. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek nem felel meg.
[11] Az Abtv. az alkotmányjogi panasz feltételéül szabja a jogorvoslat kimerítésének kötelezettségét [Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pont, 27. § b) pont].
[12] A panaszos a jelen ügyben a jogorvoslatot érdemben nem merítette ki. Fellebbezését ugyanis az OEVB határozat ellen elkésetten nyújtotta be, azért azt az NVB – a Ve. 10. § (3) bekezdésére, és a Ve. 224. § (2) bekezdésére hivatkozva, a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria támadott határozata megállapította, hogy az OEVB határozata tartalmazta a tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről, idejéről, feltételeiről.
[13] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz benyújtásának alapvető feltétele az is, hogy a támadott bírósági határozatban az alaptörvény-ellenesnek vélt rendelkezést a bíróság valóban alkalmazza. Ez következik abból, hogy a törvény az alkalmazása folytán fordulatot használja [3072/2012. (VII. 26.) AB végzés]. A jelen ügyben a Kúria nem alkalmazta a Ve. 48. §-ának, 124. § (2) bekezdésének, illetve 224. § (2) bekezdésének a panaszban támadott szabályait. Így az indítvány erre vonatkozó része nem felel meg az Abtv. 26. § (1) bekezdésében írt követelménynek sem.
[14] 7. Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdés, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és e) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Kovács Péter s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró |
. |