A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.II.37.323/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. március 19. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.
[2] Az ügy előzményeként a Bács-Kiskun Megyei 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a 2014. március 5. napján kelt 19/2014. számú határozatában visszautasította Nagy Zoltán, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyéni képviselőjelölti nyilvántartásba vételét arra hivatkozással, hogy a képviselőjelölt nem rendelkezik az Országgyűlési Képviselők Választásáról szóló 2011. CCIII. törvény 6. §-ában meghatározott 500 érvényes ajánlással. Az OEVB az érvényes ajánlások számát 415-ben határozta meg. A kérelmező fellebbezése alapján a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 715/2014. számú határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Nemzeti Választási Bizottság határozatának indokolásában megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott fellebbezés nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését, így a fellebbezés a Választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (l) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül kellett elutasítani.
[3] A Kúria Kvk.II.37.323/2014/2. számú végzése a kérelmező felülvizsgálati kérelme alapján megindult nemperes eljárásban az NVB 715/2014. számú határozatát helybenhagyta.
[4] A Kúria döntésében kiemelte, hogy a nemperes eljárás tárgyát az NVB 715/2014. számú határozata képezte, amelyben az NVB érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmező azon fellebbezését, amelyet az OEVB 19/2014. (III.05.) számú nyilvántartásba vételt visszautasító határozata ellen terjesztett elő. Leszögezte, hogy az általa tárgyalt választási ügynek nem volt tárgya a kérelmező terhére alkalmazott bírság, amelyre a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. Döntése indokaként pedig megállapította, hogy tételesen megjelölt jogszabálysértés hiányában az NVB a Ve. helytálló alkalmazásával utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kérelmező fellebbezését.
[5] 2. Az indítványozó szerint a Kúria döntésével az ügyben alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazás folytán az Alaptörvényben biztosított alapjogok sérelme következett be. A panasz a következő szabályok alaptörvény-ellenességét állítja: a Ve. 48. §-a (a határozatok közlése), a Ve. 124. § (2) bekezdése (ajánlóívre vonatkozó átadási kötelezettség, a bírság szabályai), a Ve. 224. § (2) bekezdése (jogorvoslati határidő). Hivatkozott a választójog [XXIII. cikk (1) bekezdés], a jogorvoslathoz való jog [XXVIII. cikk (7) bekezdés] sérelmére, felhívta az Alaptörvény B) cikk (3) bekezdése, a T) cikk (3) bekezdése és az I. cikk szabályait. Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a panaszban „meghatározott indoklás alapján: a) a Kúria tárgybeli Határozatának illetve b) a Ve. 48. §-ának, 124. § (2) bekezdésének illetve 224. § (2) bekezdésének Alaptörvénybe ütközését állapítsa meg és semmisítse meg (megszabva a hatályba maradó jogszabályi rendelkezés szövegét és hatályát).”
[6] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést, az alapul fekvő jogszabályok alkalmazását támadja.
[7] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg.
[8] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés kimondja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[9] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[10] Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata során az Alkotmánybíróság a bírói döntés mellett figyelemmel volt a Kúria által alkalmazott jogszabályokra is.
[11] Jelen esetben az Alkotmánybíróság a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz indokolása valójában az OEVB egy másik ügyben hozott, 36/2014. (III. 5.) számú határozatában kiszabott bírságot vitatja, amely nem hozató összefüggésbe sem az NVB 715/2014. számú határozatával, sem a Kúria támadott végzésével.
[12] A fentiekre figyelemmel megállapítható, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. határozott kérelemre vonatkozó előírásainak.
[13] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró
. |