English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00392/2018
Első irat érkezett: 03/07/2018
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.115/2018/2. számú és Pfv.V.21.707/2017/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (felülvizsgálati illeték)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/11/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv.27. §-a alapján - a Kúria Pfv.V.20.115/2018/2. számú és Pfv.V.21.707/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó mint I. r. alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen, mellyel egyidejűleg 30.000 Ft felülvizsgálati illetéket rótt le. A Kúria felhívta az indítványozót, hogy további 40.000 Ft illetéket fizessen meg, amely felhívásra a megjelölt összeget az indítványozó határidőben befizette az elsőfokú bíróság székhelye szerinti törvényszék számlájára. A Kúria Pfv.V.21.707/2017/3. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította, mivel - az indokolás szerint - az indítványozó nem fizette meg a kiegészítő illetéket. Az indítványozó ezt követően kérte a Kúriát, hogy helyezze hatályon kívül a végzését, és igazolta a kiegészítő illeték megfizetését. A Kúria Pfv.V.20.115/2018/2. számú végzésével a kérelmet elutasította. Indokolása szerint a kiegészítő illetéket a Kúria illetékbeszedési számlájára kellett volna megfizetni.
Az indítványozó szerint a végzések sértik a jogorvoslathoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.V.20.115/2018/2. számú és Pfv.V.21.707/2017/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (7) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_392_4_2018_ind_kieg_anonim.pdfIV_392_4_2018_ind_kieg_anonim.pdfIV_392_0_2018_inditvany_anonim.pdfIV_392_0_2018_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3338/2019. (XII. 6.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/19/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.11.19 14:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3338_2019 AB végzés.pdf3338_2019 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.20.115/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság (a továbbiakban: indítványozó), mint egy másik gazdasági társaság jogutódja, jogi képviselője (dr. Szabó Tamás ügyvéd, Pintér és Szabó Ügyvédi Iroda) útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
    [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.707/2017/3. számú vég­zése, valamint Pfv.V.20.115/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel azok véleménye szerint ellentétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével.

    [3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló perben megállapított tényállás szerint a peres felek svájci frank alapú, ingatlancélú kölcsönszerződést kötöttek. A felperes szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított pert.
    [4] Az első fokon eljárt Székesfehérvári Törvényszék a 2016. október 5-én kelt 26.P.20.104/2016/13. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
    [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2017. március 7-én hozott 6.Pf.21.537/2016/5-II. számú jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes által 2007. április 25-én kötött kölcsönszerződés 1.4. pontjának hivatkozott rendelkezése tisztességtelen, ezért semmis.
    [6] A jogerős ítélet ellen a I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amellyel egyidejűleg az elsőfokú bíróság kincstári illeték-bevételi számlájára átutalással 30.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetett.
    [7] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdés d) pontja és az 50. § (1) bekezdése alapján a Kúria a 2017. augusztus 4.-én kelt Pfv.V.21.707/2017/2. számú végzésével hiánypótlásra hívta fel az I. rendű alperest azzal, hogy a végzés kézhezvételét követő harminc napon belül a felülvizsgálati kérelem elutasításának terhe mellett rójon le további 40.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
    [8] Az indítványozó e felhívásra a kiegészítő illetéket határidőben, az elsőfokú bíróság székhelye szerinti törvényszék számlájára fizette be. Nincs arra nézve adat, hogy az átutalás megtörténtéről a Kúriát az indítványozó tájékoztatta volna.
    [9] Az I. rendű alperes jogi képviselője részére az elektronikus úton megküldött hiánypótló végzést 2017. augusztus 21-én vette át, a hiánypótlásra nyitva álló határidő 2017. szeptember 20-án járt le.
    [10] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a 2017. október 25-én kelt Pfv.V.21.707/2017/3. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 237. §, illetve 95. § (3) bekezdése alapján hivatalból elutasította, mivel – az indokolás szerint – az indítványozó a hiányzó felülvizsgálati eljárási illetéket felhívás ellenére nem rótta le, azaz a hiánypótlásra történő felhívásnak nem tett eleget.
    [11] Az indítványozó ezt követően a Kúriához benyújtott kérelmében kérte e végzés hatályon kívül helyezését, és igazolta a kiegészítő illeték megfizetését. Beadványában hivatkozott arra, hogy az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6/A. § (4) bekezdés c) pontja szerint és határidőn belül eleget tett a felhívásnak, az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék számlájára átutalta a felülvizsgálati eljárási illeték hiányzó részét. Kérelméhez az átutalást tanúsító bankszámlakivonatot csatolt. Álláspontja szerint a Kúria hiánypótlásra felhívó határozata nem tartalmazott rendelkezést arra nézve, hogy melyik bíróság számlaszámára kell az illetékfizetési kötelezettséget teljesíteni.
    [12] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a 2018. január 24-én kelt Pfv.V.20.115/2018/2. számú végzésével e kérelmet elutasította. A Kúria az indítványozó kérelmét igazolási kérelemnek tekintette, és azt a Pp. 270. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó 109. § (2) bekezdés alapján elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kiegészítő illeték összegének a Fővárosi Törvényszék számlájára történő átutalásával az indítványozó nem tett eleget a hiánypótlásra történő felhívásnak, mert a Rendelet 6/A. § (3) bekezdése szerint az illetéknek átutalással történő megfizetése esetén annak a bíróságnak az illeték bevételi számlájára kell az illetéket megfizetni, amely bíróság – jelen esetben a Kúria – előtt folyó eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A hiánypótlásra felhívó végzés kibocsátása már a Kúria előtti eljárás részeként történt, ezért a rendelet hivatkozott rendelkezése szerint a Kúria az illetékes bíróság. Az indokolás szerint tehát a hiányzó illetéket a Kúria illeték-bevételi számlájára kellett volna megfizetni.

    [13] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő az Abtv. 27. §-a alapján az alkotmányjogi panaszát, amelyet a főtitkár felhívására határidőben kiegészített, és egységes szerkezetbe foglalt. Panaszában a Kúria támadott végzéseinek megsemmisítését arra tekintettel kérte, hogy azok megítélése szerint sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogát. Állította, hogy a Kúria felhívására a Rendeletben meghatározott módon teljeskörűen eleget tett illetékfizetési kötelezettségének, és az elsőfokú bíróság feltehetően adminisztrációs hiba miatt nem utalta tovább a Kúriának az illeték-kiegészítés összegét. Az indítványozó szerint felülvizsgálati kérelme a törvényben meghatározott feltételeknek mindenben megfelelt, ezért alappal számíthatott arra, hogy annak érdemi elbírálására sor kerül. Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy a régi Pp. 272–273. §-ai nem teszik lehetővé a felülvizsgálati kérelemnek illeték hiánya miatt történő elutasítását, ezért a Kúria akkor járt volna el helyesen, ha érdemben elbírálja felülvizsgálati kérelmét, és leletezés terhével az ő terhén hagyja a „meg nem fizetettnek” tekintett illetéket.
    [14] Az indítványozó álláspontja szerint a jogorvoslathoz való jog a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra is vonatkozik, ezért a Kúria azzal, hogy nem bírálta el érdemben a felülvizsgálati kérelmét, ezen alapjogának sérelmét okozta.
    [15] Az indítványozó nyilatkozott arról, hogy a támadott határozat tekintetében nincs folyamatban rendkívüli jogorvoslati eljárás.

    [16] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben.
    [17] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

    [18] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására – az Abtv. 27. §-ára hivatkozással – a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
    [19] A tértivevény szerint a Kúria Pfv.V.20.115/2018/2. számú végzését az indítványozó perbeli jogi képviselője 2018. január 25. napján vette át, míg alkotmányjogi panaszát 2019. február 24-én nyújtotta be az ügyben első fokon eljárt bírósághoz. Az indítványozó tehát az alkotmányjogi panaszt a Kúria Pfv.V.20.115/2018/2. számú végzésével szemben a törvényi határidőn belül terjesztette elő.
    [20] Az indítványozó a bírósági eljárásban félként részt vett, így érintettsége a támadott határozattal összefüggésben megállapítható. Az indítvány az Abtv. 27. § b) pontjának is eleget tesz, mivel az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.


    [21] 3.2. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, ennek feltéte­leit az 52. § (1b) bekezdése részletezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme e feltételeknek megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, rögzíti az Alaptörvényben biztosított jog vélt sérelmének lényegét és az Alaptörvény megsértett rendelkezését. Megjelöli a sérelmezett bírói döntést továbbá kifejezett kérelmet terjeszt elő a bírói döntés megsemmisítésére.

    [22] 4. Az Alkotmánybíróság a XXVIII. cikk (7) bekezdése tekintetében vizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt további feltételeinek való megfelelést. Vizsgálata során a következőket állapította meg.
    [23] Az Abtv. 27. §-a értelmében alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó – Alaptörvényben biztosított – jogát sérti [a) pont].
    [24] Az indítványozó által kifejtettek lényege szerint a Kúria végzésével megfosztotta a felülvizsgálati eljárás lehetőségétől, ezáltal – álláspontja szerint – a támadott döntés sérti a perorvoslathoz való jogát.
    [25] Az Alkotmánybíróság a 3025/2016. (II. 23.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.), indokolásának [24] bekezdésében megerősítette azt a töretlen gyakorlatát, amely szerint „az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való jog a rendes jogorvoslatokra vonatkozik. Tárgyát tekintve a bírói, illetőleg hatósági döntésekre terjed ki, tartalma szerint pedig az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét jelenti […]. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján a felülvizsgálat – mint rendkívüli jogorvoslat – az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt rendelkezéssel nem hozható összefüggésbe”. Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog sérelmét az érdemi felülvizsgálati eljárás – a kúriai jogértelmezés miatt bekövetkezett – ­elmaradása miatt látta megalapozottnak. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlatát figyelembe véve ugyanakkor megállapítható, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog sérelmét a felülvizsgálati eljárás esetleges elmaradása, a felülvizsgálati kérelem nem érdemben történő elutasítása – érdemi összefüggés hiányában – nem alapozza meg {3025/2016. (II. 23.) AB határozat, Indokolás [24]}.
    [26] Az Alkotmánybíróság továbbá megállapította, hogy bár az indítványozó kifejtette, hogy az álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti perorvoslathoz való joga a fentiek szerint sérelmet szenvedett, az érvei tartalmilag törvényességi kérdéseket érintenek.
    [27] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panaszindítvány akkor fogadható be, ha az abban kifejtettek a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet támasztanak alá, vagy ha alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetnek fel.
    [28] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem felel meg ezeknek a követelményeknek, mert az indítványozó egyértelműen az ügyében eljárt bíróságok jogértelmezését tartotta alaptörvény-ellenesnek.
    [29] Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörében eljárva a bírói döntést törvényességi szempontból nem vizsgálhatja felül. „Önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntések alaptörvény-ellenességének alátámasztására. Ezért az indítvány nem veti fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.” {3179/2016. (IX. 26.) AB végzés, Indokolás [15]}
    [30] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A bírósági döntéseket – az Alaptörvény felhatalmazása alapján – az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálata során.
    [31] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel, ami a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolttá tenné.


    [32] 5. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 29. §-ában foglaltak, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      helyettes tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Sulyok Tamás s. k.,
      alkotmánybíró
      .
      Dr. Horváth Attila s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró
      .

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      03/07/2018
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint on the judgements No. Pfv.V.20.115/2018/2 and Pfv.V.21.707/2017/3 of the Curia (review duty)
      Number of the Decision:
      .
      3338/2019. (XII. 6.)
      Date of the decision:
      .
      11/19/2019
      .
      .