English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01175/2019
Első irat érkezett: 07/10/2019
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.34.349/2019/28. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (oltalmazotti státusz visszavonása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/29/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.34.349/2019/28. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy az illetékes közigazgatási hivatal az oltalmazotti státuszát visszavonta, és ezzel egyidejűleg kiutasította az Európai Unió tagállamainak területéről, továbbá vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelt. Az indítványozó kérte a hatósági döntés bírósági felülvizsgálatát. A bíróság a keresetet elutasította.
Az indítványozó előadta, hogy a bíróság az indítványozót személyesen nem hallgatta meg, a személyes meghallgatásra csak kísérletet tett. A bíróság több alkalommal is kiküldte az idézést az indítványozó részére, azonban a vétívek bíróságra való visszaérkezését nem várta meg, így az indítványozó szabályszerű idézését nem lehetett megállapítani. Az indítványozó a tárgyalásokon nem volt jelen, noha személyes meghallgatása a bírósági eljárásban kötelező lett volna.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság önkényes, nyilvánvalóan contra legem bírói jogalkalmazása az Alaptörvény XXVIII.cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát sértette..
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.34.349/2019/28. számú ítélet
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk (2) bekezdés
T) cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
26. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1175_0_2019_indítvány_anonim.pdfIV_1175_0_2019_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3342/2019. (XII. 6.) AB végzés
    .
    Az ABH 2019 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/19/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.11.19 14:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3342_2019 AB végzés.pdf3342_2019 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.34.349/2019/28. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (Czövek és Deme Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Deme János) útján terjesztett elő alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, amelyben kérte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.34.349/2019/28. számú ítélete és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (a továbbiakban: BMH vagy hatóság) 106-1-79976/5/2018-M számú közigazgatási határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítvány szerint a támadott bírói döntés sérti az Alaptörvény R) cikkének (2) bekezdését, T) cikkének (1) bekezdését, XXVIII. cikkének (1) bekezdését, a 26. cikk (1) bekezdését és a 28. cikkét.
    [2] Az indítványozó kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság az eljárásának befejezéséig a Fővárosi Közigazga­tási és Munkaügyi Bíróság 45.K.34.349/2019/28. számú ítélete és a BMH 106-1-79976/5/2018-M. számú közigazgatási határozata végrehajtását „függessze fel”, mert ennek hiányában az indítványozó az oltalmazotti jogait, így különösen a területen maradás jogát nem tudná gyakorolni.

    [3] 1.1. A bíróság alkotmányjogi panasszal támadott ítéletében megállapított tényállás szerint a BMH (a közigazgatási per I. rendű alperese) 2015. október 28. napján kelt határozatával az indítványozó kérelmét a menekültkénti elismerés tekintetében elutasította, egyúttal az indítványozót oltalmazottként elismerte. Az indítványozó a BMH határozata ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyet a bíróság 2016. január 22-én kelt határozatával elutasított.
    [4] A bíróság ítéletében foglaltak szerint ezt követően a BMH hivatalból indította meg 2018. október 30-án
    az indítványozó oltalmazotti státuszának felülvizsgálata iránti eljárást, és 2018. november 29-én kelt
    106-1-79976/5/2018-M. számú határozatával az indítványozó oltalmazotti státuszát visszavonta, egyben megállapította, hogy az indítványozó vonatkozásában a visszaküldés tilalma Szíria (Damaszkusz) vonatkozásában nem áll fenn. Az indítványozót a hatóság az Európai Unió területéről Törökország területére kiutasította és három év időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el vele szemben.

    [5] A BMH határozatában – egyebek mellett – arra hivatkozott, hogy az indítványozó oltalmazottkénti elismerését illetően a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 61. §-ának a) pontja és – figyelemmel arra, hogy a Szíriai Arab Köztársaság Bécsben akkreditált követsége az indítványozó részére 2016. október 6. napján magánútlevelet állított ki –, b) pontja szerinti súlyos sérelmi forma nem hívható életre, ahogyan Damaszkusz vonatkozásban a felhívott törvényhely c) pontja szerinti sérelem veszélye sem áll fenn.
    [6] A BMH határozatában hivatkozott arra is, hogy a Terrorelhárítási Központ (a közigazgatási per III. rendű alperese) a 2018. október 18. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában, míg az Alkotmányvédelmi Hivatal (a közigazgatási per II. rendű alperese) a 2018. november 9-én kelt szakhatósági állásfoglalásában azt állapította meg, hogy az indítványozó Magyarországon való tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

    [7] 1.2. A bíróság támadott ítéletével az indítványozónak a BMH határozata ellen előterjesztett keresetét elutasította.
    [8] A bíróság elöljáróban megállapította, hogy a Met. 75. §-ának (4) bekezdése szerint a bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ezért az indítványozót a személyes megjelenés kötelezettségével idézte a 2019. február 14-i, a 2019. február 25-i és a 2019. március 5-i tárgyalásokra. Az ítéletben foglalt megállapítás szerint: „a felperes idézése szabályszerű volt a 2019. február 14.-i és február 25.-i tárgyalásokra. A ­felperes a szabályszerű idézések ellenére a perben tartott tárgyalások egyikén sem jelent meg, ezért a bíróság a felperes személyes meghallgatását mellőzte.”
    [9] A bíróság az indítványozó keresetét elutasító ítéletében hivatkozott a Met. 15. §-ának b) pontjára, amely szerint nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit, akinek Magyarország területén tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti, továbbá a Met. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontjára, amely kimondja, hogy az oltalmazott­kénti elismerést vissza kell vonni, ha az oltalmazott a származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi. Végül az ítélet indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a BMH a határozatában helytállóan hivatkozott arra, hogy a Met. 61. § a)–c) pontjai alapján sem állnak fenn az oltalmazottkénti elismerés feltételei.

    [10] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában arra hivatkozott, hogy a támadott ítélet sérti az Alaptörvény R) cikkének (2) bekezdését, T) cikkének (1) bekezdését, a XXVIII. cikkének (1) bekezdését, valamint a 26. cikk (1) bekezdését és a 28. cikkét.
    [11] Az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét arra hivatkozva állította, hogy a bíróság a Met. 75. § (4) bekezdésében foglalt, a kérelmező személyes meghallgatását mérlegelést nem tűrően előíró törvényi parancs betartására intézkedett ugyan, azonban bírói mulasztás eredményeként nem lehetett meggyőződni arról, hogy az indítványozó – aki a tárgyalásokon nem volt jelen – szabályszerű idézésére sor került volna. Az indítványozó előadása alapján ugyanis a vétívek bíróságra való visszaérkezését a bíróság nem várta meg a tárgyalások megtartásával, így az idézés szabályszerűségét nem lehetett megállapítani. Az indítványozói álláspont szerint a bíróság ezzel megsértette a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 59. §-át és a 71. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglaltakat is, amelynek következtében elzárta az indítványozót attól, hogy a tárgyalás közvetlenségével élni tudjon.
    [12] Az indítvány szerint a bíróság figyelmen kívül hagyta azt, hogy általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg, ezért az, hogy e szabályokat – jelen ügyben a Met. 75. §-ának (4) bekezdését, valamint a Kp. 59. §-át és a 71. § (2) bekezdése a)–d) pontjaiban foglaltakat – a bíróság nem tartotta be, az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésének és az R) cikk (2) bekezdésének a sérelmét is eredményezte.
    [13] Végül az indítványozó – a 20/2017. (VII. 18.) AB határozatra hivatkozva – állította, hogy a támadott bírói döntés sértette az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdését és 28. cikkét is azzal, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta az indítványozó személyes meghallgatása kapcsán a törvény rendelkezését.

    [14] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmány­jogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz felvesse a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést tartalmazzon. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását.

    [15] 3.1. Az indítványozó a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét 2019. április 29-én vette át, az alkotmányjogi panaszt 2019. június 27-én – az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül – nyújtotta be. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó alaptörvényi és törvényi rendelkezéseket, a sérelmezett bírói döntést, az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit, és az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében biztosított jog sérelmének lényegét, valamint kifejezett kérelmet a támadott ítélet megsemmisítésére. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban támadott bírói döntés alapjául szolgáló közigazgatási peres eljárásban felperes volt, így érintettsége megállapítható, úgyszintén az is, hogy jogorvoslati lehetőségét kimerítette.
    [16] Megállapította ugyanakkor az Alkotmánybíróság azt is, hogy az Alaptörvény R) cikkének (2) bekezdése, T) cikkének (1) bekezdése, 26. cikkének (1) bekezdése és a 28. cikke nem tartalmaznak az indítványozó számára Alaptörvényben biztosított jogot, ezekre a rendelkezésekre alkotmányjogi panasz nem alapítható, ezért az indítványt e vonatkozásban nem vizsgálta.

    [17] 3.2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint hatásköre az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Abtv. 27. §-a alapján kizárólag a bírói döntések alkotmányossági szempontú vizsgálatára terjed ki. Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata továbbá a tekintetben is, hogy „[a] bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz azonban nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének. […] Önmagukban azonban a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}”. {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}
    [18] Az Alkotmánybíróság tanácsának a fentiekre figyelemmel abban kellett döntenie, hogy az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére alapított indítványa teljesíti-e az alkotmányjogi panasz befogadására vonatkozó feltételeket. A bíróság 2019. március hó 28-án kelt ítélete határozott állítást tartalmaz arról, hogy az indítványozó személyes meghallgatásra szóló idézése a 2019. február 14-i és a 2019. február 25-i tárgyalások tekintetében szabályszerű volt, továbbá arra is, hogy az indítványozó a szabályszerű idézések ellenére a perben tartott tárgyalások egyikén sem jelent meg. Az alkotmányjogi panasz ezzel szemben azt a megállapítást tartalmazza, hogy a vétívek visszaérkezésének hiányában „nem lehetett meggyőződni” az indítványozó idézésének szabályszerűségéről, illetve „nem lehetett megállapítani” az idézés szabályszerűségét.
    [19] Az Alkotmánybíróság, hivatkozott gyakorlata alapján – hangsúlyozva azt, hogy pervezetési kérdésekben sem vizsgálja kizárólag törvényességi alapon a bíróságok tevékenységét –, mérlegelése során azt állapította meg, hogy az indítvány alá nem támasztott, kétséget megfogalmazó állítása – a tárgyalási napokról szóló idézést illetően figyelembe véve azt is, hogy az indítványozó jogi képviselővel járt el a közigazgatási peres eljárásban –, nem veti fel a közokiratnak minősülő ítéletben foglaltakkal kapcsolatban az alaptörvény-ellenesség kételyét, ahogyan nem vet fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.

    [20] 4. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában meghatározott feltételnek, ezért az indítványt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdése a) pontja alapján visszautasította.
    [21] Az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.34.349/2019/28. számú ítélete és a BMH 106-1-79976/5/2018-M számú közigazgatási határozata végrehajtását az alkotmányjogi panasz eljárásának befejezéséig függessze fel. Az Alkotmánybíróság kivételesen, az Abtv. 61. § (1) bekezdésében foglalt körülmények fennállása esetén hívhatja fel a bíróságot a kifogásolt döntés végrehajtásának felfüggesztésére, jelen ügyben azonban – tekintettel az alkotmányjogi panasz visszautasítására – erről nem kellett rendelkeznie.

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      helyettes tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Sulyok Tamás s. k.,
      alkotmánybíró
      .
      Dr. Horváth Attila s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró
      .

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      07/10/2019
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint on the judgement No. 45.K.34.349/2019/28 of Budapest-Capital Administrative and Labour Court (withdrawal of subsidiary protection status)
      Number of the Decision:
      .
      3342/2019. (XII. 6.)
      Date of the decision:
      .
      11/19/2019
      .
      .