English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01630/2019
Első irat érkezett: 10/10/2019
.
Az ügy tárgya: A Győri Ítélőtábla Pk.I.25.628/2019/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy, kampánytevékenység)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a és a Ve. 233. §-a alapján - a Győri Ítélőtábla Pk.I.25.628/2019/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy egy helyi választópolgár kifogást nyújtott be az illetékes Helyi Választási Bizottsághoz (HVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértésére hivatkozással. A kifogástevő kifogásában előadta, hogy az indítványozó, mint képviselőjelölt egy általános iskolában tartott az önkormányzati választási kampány alatt beszédet. Az eseményről saját facebook oldalán tett bejegyzést az iskolában végzett fejlesztésekről, továbbá videós anyagot és hirdetést is megjelentetett. A kifogástevő állítása szerint azzal, hogy a képviselőjelölt, oktatási intézményben kampányolt a hivatalos önkormányzati választási kampány ideje alatt és erről facebook posztot és hirdetést is megjelentetett megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját. A HVB a kifogást elutasította. A HVB döntésével szemben a Magyar Szocialista Párt kérelmező jogszabálysértésre és téves mérlegelésre hivatkozva fellebbezést terjesztett elő, amelynek alapján a Területi Választási Bizottság (TVB) a HVB határozatát helybenhagyta. A Magyar Szocialista Párt a TVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A bíróság séremezett döntésével a TVB határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy az indítványozó megsértette a Ve. jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét és azon keresztül az esélyegyenlőség alapelvét.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság a sérelmezett döntésével megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes tárgyaláshoz való jogát azáltal, hogy végzésének indokolásában nem fejtette ki és nem indokolta, hogy mi alapján jutott arra a következtetésre, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközik az indítványozó jelenléte az eseményen és egy kampányra, választásra, jelöltségre nem utaló és adatot nem tartalmazó szöveg, amely egyébként kizárólag az önkormányzati feladatok ellátásval van összefüggésben mitől válik kampánytevékenységgé. Az indítványozó véleménye szerint az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdése szerinti közhivatal viseléséhez való joga is sérült, hiszen a műszaki beruházásról való tájékoztatásnyújtással önkormányzati feladatait látta el.
          .
.
Indítványozó:
    Borsi Róbert
Támadott jogi aktus:
    Győri Ítélőtábla Pk.I.25.628/2019/5. számú végzés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIII. cikk (8) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1630_2019_anonimizalt.pdfIV_1630_2019_anonimizalt.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3257/2019. (X. 30.) AB határozat
    .
    Az ABH 2019 tárgymutatója: közhivatal viseléséhez fűződő jog; tisztességes eljáráshoz való jog; választási kampány; tisztességes eljáráshoz való jog mint indokolt bírói döntéshez való jog
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/18/2019
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    XXIII. cikk (8) bekezdés
    XXVIII. cikk (1) bekezdés
    XXVIII. cikk (7) bekezdés
    28. cikk

    .
    Összefoglaló a döntésről:
    Összefoglaló a döntésről:
    Az Alkotmánybíróság elutasította a Győri Ítélőtábla választási kampány ügyében
    hozott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére
    irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügyben egy választópolgár 2019. szeptember
    20-án kifogást terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az
    indítványozó (mint Győr megyei jogú város képviselője, aki egyúttal a
    FIDESZ-KDNP pártszövetség jelöltje volt a 2019. október 13-ai önkormányzati
    választásokon) tevékenységével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c),
    valamint e) pontjai szerinti alapelveket. Az érintett személy kifogásában arra
    hivatkozott, hogy az indítványozó 2019. szeptember 17-én a győri Kovács Margit
    Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskolában, az ott végrehajtott műszaki
    beruházást ismertető és a képviselői munkát értékelő videót készített – olyan
    időben, amikor még az iskolában tartózkodtak a gyermekek –, és azt saját
    közösségi felületén, saját profilja alatt közzétette. A kifogást az elbíráló
    helyi választási bizottság elutasította; a döntést az MSZP fellebbezése folytán
    másodfokon eljáró területi választási bizottság helybenhagyta. Ezt követően az
    MSZP felülvizsgálati kérelemmel fordult a Győri Ítélőtáblához, amelyben
    hangsúlyozta, hogy a választási bizottságok döntései figyelmen kívül hagyták,
    hogy az indítványozó gyermekekkel kampányolt. Az ítélőtábla a választási
    bizottság döntését megváltoztatta, és megállapította, hogy az indítványozó
    képviselőjelölt a videót olyan időpontban készítette, amikor még az iskola
    látta el a diákok felügyeletét, és a videóban fel-feltűnnek az iskolába járó
    diákok. Az indítványozó ezzel megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű
    joggyakorlás, valamint az esélyegyenlőség Ve. szerinti alapelveit, ezért a
    további jogsértéstől eltiltotta, valamint bírsággal sújtotta őt az ítélőtábla.
    Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az
    Alkotmánybíróságoz, és kérte, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésének
    és a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelmére hivatkozással semmisítse
    meg a Győri Ítélőtábla végzését. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt
    elutasította. A határozatában mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy sérti-e az
    Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését az a körülmény, hogy az ítélőtábla úgy
    hívta fel nyilatkozattételre az indítványozót, hogy nem tájékoztatta őt arról,
    hogy azt csak jogi képviselő útján terjesztheti elő. Az Alkotmánybíróság az
    iratok alapján megállapította, hogy a területi választási bizottsági határozat
    tartalmazza a kellő tájékoztatást, és a határozatot a kifogással érintett
    megkapta. Az indítványozónak a tájékoztatáshoz való joga nem sérült, ezért a
    tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog vonatkozásában az Alkotmánybíróság
    a végzést nem minősítette alaptörvény-sértőnek. Az indítványozó alkotmányjogi
    panaszában azt is állította, hogy az ítélőtábla végzése azért alaptörvény-
    ellenes, mert a bíróság nem vette figyelembe döntése meghozatala során az
    Alaptörvény XXIII. cikkének (8) bekezdését, és ezáltal korlátozta az
    indítványozó közhivatal viseléséhez való jogát. Az Alkotmánybíróság ennek
    kapcsán utalt korábbi határozatára, amelyben megállapította, hogy egy
    önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló
    megbízatásából fakadó jogait, tehát lehetősége van a törvényi keretek között,
    tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy
    átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Azonban ilyen esetben a
    saját felelőssége, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai
    tevékenység részévé. Ellenkező esetben, az ügy körülményeitől függően, így
    különösen ha az a saját kampány részévé válik, az ilyen esemény minősülhet
    tiltott kampánytevékenységnek. Ezt a körülményt az eljárások során alaposan
    kell vizsgálni, mert a Ve. alapelveinek tág értelmezése oda vezethet, hogy
    kampányidőszakban semmilyen feladatot nem lehet a nyilvánosság előtt elvégezni.
    A konkrét esetben az ítélőtábla döntése a Kúria által követett állandó bírói
    gyakorlaton alapul, amely szeri
    nt gyerekeket nem lehet kampánycélokra felhasználni. Az Alkotmánybíróság ezért
    úgy értékelte, hogy az ítélőtábla végzése nem sértette meg az Alaptörvény
    XXIII. cikk (8) bekezdését.
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.10.15 17:00:00 2. öttagú tanács
    2019.10.18 12:00:00 2. öttagú tanács

    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3257_2019 AB határozat.pdf3257_2019 AB határozat.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      h a t á r o z a t o t:

      Az Alkotmánybíróság a Győri Ítélőtábla Pk.I.25.628/2019/6. sorszámú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
    I n d o k o l á s
    I.

    [1] 1. Az indítványozó (Borsi Róbert) jogi képviselőjén (dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd) keresztül, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 233. §-a alapján 2019. október 10-én a Győri ítélőtábla útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Győri Ítélőtábla Pk.I.25.628/2019/6. sorszámú, 2019. október 2-án kelt végzése ellen, mivel álláspontja szerint a támadott végzés sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) (és az alkotmányjogi panasz tartalma szerint) (7) bekezdését.

    [2] 2. A Győri ítélőtábla végzésében megállapított tényállás szerint egy választópolgár 2019. szeptember 20-án kifogást terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az indítványozó (mint Győr megyei jogú város képviselője, aki egyúttal a FIDESZ-KDNP pártszövetség jelöltje a 2019. október 13-ai önkormányzati választásokon) tevékenységével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), valamint e) pontjai szerinti alapelveket. Az érintett személy kifogásában arra hivatkozott, hogy az indítványozó 2019. szeptember 17-én a győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskolában, az ott végrehajtott műszaki beruházást ismertető és a képviselői munkát értékelő videót készített – olyan időben, amikor még az iskolában tartózkodtak a gyermekek – és azt saját közösségi felületén, saját profilja alatt közzétette. A kifogást tevő szerint ez egyértelműen a Ve. szerinti kampánytevékenységnek minősült, mivel alkalmas volt arra, hogy a választópolgárok előtt kedvezőbb színben tüntesse fel önmagát, illetve jelölőszervezetét. A kifogást tevő szerint a felvétel sértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is, mivel egy köznevelési intézményben készült, amelyet a nemzeti köznevelési törvény tilt, továbbá az esélyegyenlőség elvét is sérti, mivel a többi jelölthöz képest előnyhöz juttatja az indítványozót.
    [3] A kifogást elbíráló Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 200/2019. (IX. 20.) számú határozatával a kifogást elutasította. A HVB határozatának indokolása szerint az indítványozó által készített és a közösségi oldalán közzétett videó nem volt más helyszínen elkészíthető, hiszen az adott helyszínen készültek el az indítványozó képviselői keretéből megvalósuló beruházások, amelyek most bírtak aktualitással. Az önkormányzati munka és feladat ellátása nem azonos a képviselőjelölti tevékenységgel, hiszen ő a videóban tulajdonképpen csak a képviselői munkájáról számolt be a választópolgároknak, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint évente kötelessége is. Az indítványozó nem utalt jelölti minőségére, sem a jelölőszervezetére, sem pedig arra, hogy hamarosan önkormányzati választások lesznek. A HVB szerint a fentiek mellett sem a nemzeti köznevelési törvény sérelmét, sem a többi jelölthöz képesti privilegizált helyzetét nem bizonyította a kifogást tevő, ezért ezeket nem lehetett figyelembe venni.

    [4] 3. A HVB döntésével szemben a Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: MSZP) mint érintett fél fellebbezést terjesztett elő a Győr-Moson-Soproni Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). Az MSZP fellebbezésében kiemelte, hogy véleménye szerint az indítványozó tevékenysége egyértelműen kampánytevékenységnek minősült. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy az indítványozó egyben képviselőjelöltként is indul. Közösségi oldalán keresztül a kisfilm rengeteg emberhez eljutott, amely a kampányidőszakban alkalmas volt arra, hogy a képviselőt (aki egyben jelölt is a következő választásokon) pozitív színben tüntesse fel. Ráadásul a jelölt azáltal, hogy köznevelési intézményben készítette el a videót, megsértette a nemzeti köznevelési törvényt és az irányadó bírósági gyakorlatot is.
    [5] A TVB a 45/2019. (IX. 25.) számú határozatában a HVB döntését helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a Ve. alapelveinek sérelme a csatolt videó alapján nem volt megállapítható. A videón az indítványozó mint önkormányzati képviselő csupán tájékoztatót tartott az érintett iskolában megvalósuló beruházásokról. Ez a tájékoztatás pedig nem minősíthető politikai célú kampánytevékenységnek.

    [6] 4. Ezt követően az MSZP felülvizsgálati kérelemmel fordult a Győri ítélőtáblához (a továbbiakban: ítélőtábla), amelyben hangsúlyozta, hogy a HVB és a TVB döntései figyelmen kívül hagyták, hogy az indítványozó gyermekekkel kampányolt. E körben az MSZP kérelmében hivatkozott arra is, hogy 2019. április 5-én az Európai Parlamenti választások kampányában az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen gyermek sem lehet pártpolitikai tevékenység háttere, díszlete, vagy népszerűségnövelő tényezője, azaz a gyermekek nem válhatnak politikai eszközzé. Emellett a Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság is hasonló álláspontot képviselt már a korábbiakban, más hasonló ügyekben. A kérelemben hivatkozott az MSZP arra is, hogy a TVB tévesen minősítette megengedhető tájékoztatásnak a videót, és semmivel nem indokolta, hogy azt miért éppen kampányidőszakban kellett közzétennie.
    [7] Az ítélőtábla az Alkotmánybíróság 16/2019. (V. 14.) AB határozatában foglalt alkotmányos követelmény szerint nyilatkoztatta az indítványozót is, aki azonban nyilatkozatát jogi képviselő nélkül tette meg, így azt az ítélőtábla nem tudta figyelembe venni.
    [8] Az ítélőtábla végzésében a TVB döntését megváltoztatta, és megállapította, hogy az indítványozó megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint az esélyegyenlőség Ve. szerinti alapelveit, ezért őt a további jogsértéstől eltiltotta, és emellett bírsággal sújtotta. Az ítélőtábla végzése indokolásában kiemelte, hogy az indítványozó tevékenysége egyértelműen kampányidőszakra esett, és a Ve. szerint ezen időszakban minden olyan eszköz kampányeszköznek minősül, amely alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására. Az indítványozó mint helyi önkormányzati képviselő, a jogszabályi feladatai körében jogosult ugyan egy, a választókerületéhez tartozó intézményben elvégzett felújításról beszámolni, arra azonban az ítélőtábla szerint a konkrét esetben megvalósított módon nincs lehetősége. A képviselőnek, ha kampányidőszakban kíván beszámolni egy felújításról, mellőznie kell ugyanis a diákok kampánycélú felhasználását (fontos ugyanis, hogy a gyermek mint motívum ne válhasson kampányeszközzé), és ügyelnie kell, hogy megnyilatkozása semmiképp ne öltsön kampány jelleget. Ezzel szemben a videót olyan időpontban készítette, amikor még az iskola látta el a diákok felügyeletét (holott ezt elkészíthette volna iskolaidőn kívül is), így a videóban fel-feltűnnek az iskolába járó diákok. A konkrét videó ráadásul kevésbé a beruházásra koncentrál, sokkal inkább az indítványozó személyére, amely egyértelműen kampányjellegű összegzéssel zárul („amint láthatják a képviselői munka nemcsak a közterületeken, az intézményekben is zajlik”). Emellett az indítványozó közösségi oldalán (ahol a videót is közzétette) a jelölőszervezetének pártlogói is láthatóak, így a videó politikai arculatot is nyert. Mindezek alapján az ítélőtábla megállapította, hogy az indítványozó megsértette a Ve. alapelveit.

    [9] 5. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybíróságoz, és az Abtv. 27. §-a, valamint a Ve. 233. §-a alapján kérte, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésének és a XXVIII. cikk (1), valamint az alkotmányjogi panasz tartalma szerint (7) bekezdésének sérelmére hivatkozással semmisítse meg a Győri ítélőtábla végzését.
    [10] Alkotmányjogi panaszának az indokolásában előadta, hogy jelen ügyben álláspontja szerint alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy az ítélőtábla végzése sértette-e az indítványozónak az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésében deklarált közhivatal viseléséhez való jogát, hiszen az ítélőtábla döntésében nem vette figyelembe ezen alapjog relevanciáját, és ezzel korlátozta az indítványozót az őt egyébként megillető joga gyakorlásában.
    [11] Az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésével kapcsolatban előadta, hogy az ítélőtábla végzésében teljesen figyelmen kívül hagyta a XXIII. cikk (8) bekezdésének vizsgálatát, amely álláspontja szerint – az Alkotmánybíróság 3/2015. (II. 2.) AB határozata alapján – önmagában megalapozhatja egy döntés alaptörvény-ellenességét. Az indítványozó ugyanis mint önkormányzati képviselő a Mötv. szerint köteles évente legalább egyszer beszámolni tevékenységéről a választópolgárainak. A videó közzétételével az indítványozó csak ezen kötelességének tett eleget, mint ahogyan ezt az elmúlt öt évben is tette. Jelölti minőségére a videóban egyszer sem utalt és kampánytevékenységet sem folytatott. Ezt a Ve. 142. §-a is alátámasztja, amely kifejezetten kimondja, hogy nem minősül kampánynak a helyi önkormányzatok jogszabályban meghatározott feladatuk ellátása során végzett tevékenysége. Az ítélőtábla végzésében teljesen összemosta a képviselő törvényi kötelességét és a képviselőjelölti kampánytevékenységet. Erre tekintettel álláspontja szerint az ítélőtábla döntése alaptörvény-ellenes, mivel a közhivatal viseléséhez való jogát korlátozta. Véleménye szerint, ha az ítélőtábla indokolása elfogadható lenne, akkor kampányidőszakban semmilyen beruházás átadására nem kerülhetne sor, ad absurdum egy önkormányzati tisztviselő tevékenységének végzése lehetetlenülne el egy kampányidőszakban, amennyiben ő jelöltként is el kívánna indulni a soron következő választáson. Ezen események ráadásul nyilvánosak, így azokon a lakosok – akár a kiskorúak is – szabadon részt vehetnek, sőt az átláthatóság miatt kifejezetten fontos is a széles nyilvánosság biztosítása.
    [12] Az alkotmányjogi panasz hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére is. E tekintetben az indítványozó szerint az ítélőtábla megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel végzésének indokolásában nem fejtette ki, hogy mi alapján jutott arra a következtetésre, hogy az indítványozó tevékenysége sértette a Ve. alapelveit. A fentiek mellett eljárási hibaként rögzíthető, hogy az ítélőtábla nyilatkozattételre történő felhívása is pontatlan volt (nem tájékoztatta ugyanis őt az ítélőtábla, hogy csak jogi képviselő útján nyilatkozhat).
    [13] Végezetül az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelmére is, mivel álláspontja szerint azáltal, hogy a HVB és a TVB döntésével egyetértett, és csak az ítélőtábla döntése marasztalta el őt (amelynek az alapjául szolgáló felülvizsgálati kérelmet nem ő terjesztette elő) sérült a jogorvoslathoz való joga, hiszen a Ve. szerint az ítélőtábla döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség.
    II.

    [14] Az Alaptörvény érintett szabályai:

    „XXIII. cikk (8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.”

    „XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. […]
    (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”
    III.

    [15] Az Alkotmánybíróság tanácsa 2019. október 15-én döntött az alkotmányjogi panasz befogadásáról.

    [16] 1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése vonatkozásában nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pontjában támasztott – a határozott kérelemre vonatkozó – törvényi feltételeknek. Alkotmányjogi panasz ezen része valójában a Ve. 232. § (5) bekezdését kifogásolja, amely csak az Abtv. 26. § (1) bekezdésére hivatkozással lett volna támadható. Tekintettel azonban arra, hogy erre az indítványozó indítványában nem hivatkozott, kérelme ezen része nem tekinthető határozottnak.

    [17] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére is. Alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy tisztességesnek tekinthető-e az ítélőtábla eljárása, ha úgy hívta fel nyilatkozattételre az indítványozókat, hogy nem tájékoztatta őket arról, hogy azt csak jogi képviselő útján terjeszthetik elő.
    [18] Alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés az is, hogy a vizsgált eseményt kampányeseménynek minősítő döntést az ítélőtábla megfelelő indokolással alátámasztotta-e, vagyis a döntés ebben a vonatkozásban eleget tesz-e a tisztességes eljáráshoz való alapjog részét képező indokolási kötelezettségnek.
    [19] Végül az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdése vonatkozásában alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy egy, a választási kampányban részt vevő önkormányzati tisztségviselő véleménynyilvánítási szabadsága mennyiben korlátozható pusztán azon az alapon, hogy jelenleg is betölti az adott tisztséget.

    [20] 3. A fenti alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdésekre tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa az alkotmányjogi panaszt befogadta.
    IV.

    [21] Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.

    [22] 1. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy sérti-e az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését az a körülmény, miszerint az ítélőtábla úgy hívta fel nyilatkozattételre az indítványozót, hogy a nem tájékoztatta őt arról, hogy azt csak jogi képviselő útján terjesztheti elő. Az Alkotmánybíróság már több határozatában is vizsgálta a tisztességes eljárás (fair trial) követelményét, így többek között a 3064/2019. (III. 29.) AB határozatában is. E döntésében is megerősítette a testület, hogy a tisztességes (hatósági és bírósági) eljárás követelménye „olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan vagy igazságtalan, avagy nem tisztességes.” {3064/2019. (III. 29.) AB határozat, Indokolás [14], továbbá 3296/2018. (X. 1.) AB határozat, Indokolás [40]} Az ítélőtáblai végzés (indokolás 4. oldal harmadik bekezdése) megállapítja, hogy „Borsi Róbert – noha a részére is megküldött felülvizsgálni kért határozat tartalmazta az erre vonatkozó tájékoztatást – jogi képviselő nélkül terjesztette elő nyilatkozatát, így az nem volt értékelhető. (Ve. 224. § (5) bekezdés)”. Az iratok alapján megállapítható, hogy a TVB határozat tartalmazza a kellő tájékoztatást. A TVB határozatot a kifogással érintettek megkapták. Az indítványozónak a tájékoztatáshoz való joga nem sérült, ezért a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog vonatkozásában az Alkotmánybíróság a végzést nem minősítette alaptörvény-sértőnek.

    [23] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában azt is állította, hogy az ítélőtábla végzése azért alaptörvény-ellenes, mert a bíróság nem vette figyelembe döntése meghozatala során az Alaptörvény XXIII. cikkének (8) bekezdését, és ezáltal korlátozta az indítványozó közhivatal viseléséhez való jogát.
    [24] Az ítélőtábla – végzésének indokolása szerint az érintett tevékenység egészét vizsgálódása körébe emelve vonta le jogi következtetéseit. Az Alkotmánybíróság a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában kimondottakkal összhangban emlékeztet az alábbiakra. Egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. Éppen ellenkezőleg. A jogalkotó a Ve. 142. § kivételszabályának beiktatásával lehetőséget biztosít arra is, hogy a hivatalban lévő polgármesterek munkájukat bemutathassák, akár kampányidőszakban is. A Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
    [25] A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.
    [26] A határvonalat a Ve. 141. § szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. §-a szerinti, jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység között esetenként, az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembe vételével lehet meghúzni. Jelen esetben az ítélőtábla döntésének alkotmányossága szempontjából a döntő körülmény a gyermekek jelenléte az iskolában, az indítványozó választókerületéhez tartozó intézményben elvégzett felújításról szóló beszámolón. A leírtak alapján önmagában nem tilos polgármester vagy önkormányzati képviselő számára a részvétel átadó ünnepségen vagy beszámolón. Önmagában nem tilos gyermekek jelenléte valamely gyermekek által is használt létesítmény felújításáról szóló beszámolón. Ugyanakkor a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 24. § (3) bekezdése szerint „nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. A tilalom az ítélőtábla által hivatkozott kúriai döntések értelmében alkalmazandó a kampány-tevékenységekre. A kampánytevékenység a szavak általános jelentése és az Alaptörvény 28. cikkében írt józan észnek megfelelő értelmezés követelménye szerint is politikai célú.
    [27] A leírtakból tehát az következik, hogy a Ve. szabályai nem értelmezhetők úgy, mintha gyermekek bevonása a kampánytevékenységbe a köznevelési törvény hivatkozott rendelkezése ellenére megengedett lenne. Ha tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai tevékenység részévé. Más megfogalmazásban: választási kampányidőszakban, átadó ünnepségen, beszámolón gyermekek jelenléte az egyébként a Ve. 142. §-a alá tartozó eseményen, az ügy körülményeitől függően, így különösen ha az a saját kampány részévé válik, minősülhet tiltott kampánytevékenységnek. Ezt a körülményt az eljárások során alaposan kell vizsgálni, mert a Ve. alapelveinek tág értelmezése oda vezethet, hogy kampányidőszakban semmilyen feladatot nem lehet a nyilvánosság előtt elvégezni, mert az választási kampánynak minősül, így viszont fennáll a veszélye a Ve. 142. §-a kiüresítésének. A konkrét esetben az ítélőtábla döntése nem a 142. § ilyen tág értelmezésénél, hanem a Kúria által követett állandó bírói gyakorlaton alapul, amely szerint gyerekeket nem lehet kampánycélokra felhasználni, és amely gyakorlatnak a leírtak érelmében törvényi alapja van. Az Alkotmánybíróság ezért úgy értékelte, hogy az ítélőtábla végzése nem sértette meg az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdését.

    [28] 3. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint nem vizsgálja, hogy a bírói döntés indokolásában megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e ezeket a bizonyítékokat és érveket, illetve a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy bíróságok jogértelmezése helyesen illeszkedik-e a jogági dogmatika általánosan elfogadott szabályaihoz {elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4], megerősítette többek között: 3117/2016. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [16]}.
    [29] Az Alkotmánybíróság a 7/2013. (III. 1.) AB határozatban bontotta ki az indokolt döntéshez való jogot a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból. Az Alkotmánybíróság szerint: „az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rejlő indokolási kötelezettség alkotmányos követelménye a bíróság döntési szabadságának abszolút korlátját jelenti, nevezetesen azt, hogy döntésének indokairól az eljárási törvényeknek megfelelően szükséges számot adnia. Az indokolási kötelezettség alkotmányjogi értelemben vett sérelme az eljárási szabály alaptörvény-ellenes alkalmazását jelenti. A tisztességes eljárásból fakadó elvárás tehát az eljárási szabályok Alaptörvénynek megfelelő alkalmazása, ami a jogállami keretek között működő bíróságok feladata. Az eljárási törvény rendelkezéseire is figyelemmel, a tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogvita természetét, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által az adott ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket.” {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}
    [30] Az ítélőtábla – a felek előadásainak, a HVB és a TVB döntései indokolásának részletes ismertetése mellett – a választási ügy körülményeihez képest megfelelő indokát adta annak, hogy az eseményt miért minősítette kampánytevékenységnek. Indokolta, hogy miért hívta fel az Nktv. 24. § (3) bekezdését, kifejezésre juttatta egyetértését azzal az elvvel, hogy a „gyermek, mint motívum ne válhasson kampányeszközzé”, kifejtette, hogy a gyermekek, tanulók felügyeletét az iskola látta el, foglalkozott azzal is, hogy a csatolt videó a képviselő személyét állítja középpontba, azt a pártszimbólumokat is tartalmazó közösségi oldalán tette közzé a képviselő. Mindezekre figyelemmel az indokolás tömörsége ellenére nem állapítható meg, hogy a bírói döntés az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit ne vizsgálta volna kellő alapossággal, és az sem, hogy ezek értékeléséről határozatában ne adott volna számot. Következésképpen az Alkotmánybíróság úgy értékelte, hogy az ítélőtábla végzése nem sértette meg az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését.

    [31] 4. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Horváth Attila s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      alkotmánybíró
      .
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      alkotmánybíró
      .

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      10/10/2019
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the ruling No. Pk.I.25.628/2019/5 of the Győr Regional Court of Appeal (election case, campaign activity)
      Number of the Decision:
      .
      3257/2019. (X. 30.)
      Date of the decision:
      .
      10/18/2019
      Summary:
      The Constitutional Court rejected the constitutional complaint aimed at establishing the lack of conformity with the Fundamental Law and annulling the ruling of the Győr Regional Court of Appeal delivered in the case of an election campaign. In the case concerned, on 20 September 2019, a constituent raised an objection requesting the declaration that the activity of the petitioner (the member of the municipality of Győr city of county rank, who was, at the same time, the candidate of the party alliance FIDESZ-KDNP at the local government elections of 13 October 2019) violated the principles under Section 2 (1) a), c) and e) of the Act on the election procedure. In the objection, the affected person claimed that on 17 September 2019, in the Kovács Margit German Language Teaching Nationality Elementary School the petitioner had prepared video recording presenting the technical investment project carried out in the school and evaluating the work of the member of the municipality – at a time when children attended the school –, and he had posted the video on his own social media account. The local election committee judging upon the objection had rejected it; the regional election committee of second instance proceeding upon the appeal lodged by the MSZP party approved the decision. The MSZP party then lodged an application for review with the Győr Regional Court of Appeal, emphasizing that the decisions of the election committees had neglected the fact that the petitioner delivered the campaign with children. The regional court of appeal changed the decision of the election committee and it stated that the petitioner candidate-member of the municipality had recorded the video at a time when the children were under the supervision of the school and the children of the school appear in the video. This way the petitioner violated the principles of exercising rights in good faith and in the proper manner as well as the principle of equal opportunities under the Act on the election procedure, therefore the regional court of appeal prohibited the petitioner from continuing the breach of law and imposed a fine on him. The petitioner then turned to the Constitutional Court with a constitutional complaint and asked for the annulment of the ruling of the Győr Regional Court of Appeal by referring to the infringement of Article XXIII (8) and Article XXVIII (1) and (7) of the Fundamental Law. The Constitutional Court rejected the constitutional complaint. In the decision, the Constitutional Court first reviewed whether Article XXVIII (1) of the Fundamental Law is infringed due to the fact that the regional court of appeal had called upon the petitioner to make a statement without informing him that he can only submit it by way of a legal representative. The Constitutional Court found, on the basis of the documents, that the decision of the regional election committee contains the necessary information and the person affected by the objection had received the decision. The petitioner’s right to information had not been violated, therefore, the Constitutional Court did not find the ruling to be contrary to the Fundamental Law with regard to the right to a fair court trial. In the constitutional complaint, the petitioner also claimed that the ruling of the regional court of appeal was against the Fundamental Law, because the court failed to take into account, in the course of delivering its decision, Article XXIII (8) of the Fundamental Law, this way restricting the petitioner’s right to hold a public office. In this context, the Constitutional Court referred to its earlier decision in which it had established that a member of the municipality may exercise, even in the campaign period, the rights following from his or her existing mandate, i.e. he or she may act in the framework of his or her office, including attending an opening ceremony or reporting about a renovation. However, in such cases, the person concerned shall be responsible for not turning the program into a campaign event as a political activity. In the case to the contrary, depending on the circumstances, in particular when it becomes a part of his or her own campaign, the event may qualify as a prohibited campaign activity. This circumstance should be examined with scrutiny during the procedures, as the broad interpretation of the principles of the Act on the election procedure may result in preventing the performance of any duty in public during the campaign period. In the concrete case, the decision of the regional court of appeal was based on the consistent case law followed by the Curia, namely that it is prohibited to use children for campaign purposes. Therefore, the Constitutional Court held that the ruling of the regional court of appeal had not violated Article XXIII (8) of the Fundamental Law.
      .
      .