A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.752/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó 2014. október 30-án alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblánál (a továbbiakban: ítélőtábla) az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.
[2] 2. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az indítványozó, aki képviselő-jelöltként indult a helyi önkormányzati választásokon, Heves Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB) 2014. október 14-én kifogást nyújtott be a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), b) valamint c) pontjaiban jelölt alapelvek megsértése miatt, és a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontja alapján a választási eljárás megsemmisítését és megismételtetését kérte. Az indítványozó az alapelvek sérelmét okozó magatartásként azt jelölte meg, hogy egy másik egyéni képviselőjelölt részére a választópolgárok jelzése szerint szavazatokat vásárolnak meg, illetve próbálnak megvásárolni. Állítása alátámasztására nyilatkozatokat csatolt. Hasonló eseményekre hivatkozva egy másik állampolgár is kifogást nyújtott be.
[3] A HVB 106/2014. (X. 15.) számú határozatával a kifogásokat egyesítette és elutasította. Indokolása szerint a kifogásokban benyújtott adatok és bizonyítékok alapján a jogsértés kétséget kizáróan nem állapítható meg. A határozat ellen az indítványozó nyújtott be fellebbezést.
[4] A Heves Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 96/2014. (X. 20.) számú határozatával a HVB határozatát megváltoztatta és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelmét mint jogszabálysértés tényét, és két magánszemélyt a további jogszabálysértéstől eltiltott. Indokolásában arra is rámutatott, hogy a csatolt nyilatkozatok nem támasztják alá a kifogásban kért, a választási eljárásban alkalmazott legsúlyosabb szankció, a választási eljárás egészének, vagy a jogorvoslattal érintett részének a megsemmisítését és megismétlését. A választás eredménye és a megvalósult jogszabálysértés súlya nem indokolja ezen jogkövetkezmény alkalmazását.
[5] Az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását és Heves településen 2014. október 12-én megtartott képviselő- és polgármester választás összes eredményének a megsemmisítését, a választási eljárás szavazás részének az egész településen történő megismételtetését kérte. Az ítélőtábla Pk.II.20.752/2014/2. számú végzésével a TVB határozatát helybenhagyta.
[6] 3. Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Állítása szerint az ítélőtábla döntése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a 24. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjait, a 28. cikket, a 35. cikk (1) bekezdését, a XV. cikket, a XXIV. cikket és a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseiben foglalt jogait.
[7] Indokolásként azt adta elő, hogy „a felülvizsgálati kérelemben, az azt megelőző fellebbezésben, az azt megelőző kifogásban felhozottak, a korábban csatolt bizonyítékok kellő alapot szolgáltatnak arra, hogy az Alaptörvény hivatkozott szabályainak helyes értelmezése és alkalmazása alapján arra a következtetésre jussunk, hogy a támadott határozatok jogsértőek. Nem lehet törvényes az a határozat, amely alaptörvényi rendelkezést és választási törvényi alapelvet sért.”
[8] 4. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz a TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja.
[9] 5. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg, mert az indítványozó az alábbi követelményeknek nem tett eleget.
[10] Az Abtv. 52. § (1) bekezdés értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése tartalmazza a törvényi felsorolást arra nézve, hogy alkotmányjogi panasz benyújtása esetében mikor tekinthető a kérelem határozottnak. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja szerint a határozott kérelem egyik feltétele, hogy egyértelműen megjelölje az eljárás megindításának indokait, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja értelmében a határozott kérelem további feltétele, hogy tartalmazzon indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.
[11] A panaszos ezeket a feltételeket nem teljesítette, hiszen nem fejtette ki az Alaptörvényben biztosított jogai sérelmének lényegét, továbbá kérelme semmilyen alkotmányjogi relevanciával bíró indokolást nem tartalmaz.
[12] Az Abtv. 55. § (4) bekezdés d) pontja értelmében az indítvány nem kerül érdemi elbírálásra, ha a beadvány nem minősül indítványnak. Ahogyan arra az Alkotmánybíróság a 3034/2014. (III. 3.) AB végzésében is rámutatott: az Alkotmánybíróságnak a Ve. 233. § (3) bekezdése alapján jelen ügyben hiánypótlási eljárás lefolytatására nincs lehetősége, ugyanakkor a felsorolt hiányok miatt a panasz érdemben nem bírálható el.
[13] 6. A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró |
Dr. Varga Zs. András s. k., s. k.,
alkotmánybíró
. |