A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.V.37.438/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. április 12-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriához, amely az Alkotmánybírósághoz 2014. április 14-én érkezett meg.
[2] A Kúria Kvk.V.37.438/2014/2. számú, 2014. április 3-án kelt végzésével a személyesen eljárt kérelmezőnek a választási szerv hallgatása miatt, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 242. § (2) bekezdése alapján benyújtott kifogását – a kötelező ügyvédi képviselet hiánya miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A végzést a kérelmező 2014. április 9-én vette át.
[3] 1.1. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a kérelmező 2014. március 12-én kifogással fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Kifogásolta, hogy nem található meg az NVB faxszáma és címe a választások hivatalos oldalán, ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdés a)–b) és e) pontjai, valamint a 212. § (1) bekezdése sérültek. Előadta továbbá, hogy az Alaptörvény számos belső ellentmondása miatt az egyenlő választójog sérül. Hiányolta továbbá a választási eljárási törvényből azt a szabályozást, amikor a külképviseleti szavazás esetén a fogadó állam ellenzi azt. A kifogást tevő hiányolta továbbá a honlapról az aktuális statisztikai adatokat. Előadta azt is, hogy a külképviseleti névjegyzéken szereplőket hátrányos megkülönböztetés éri a Magyarországon átjelentkezőkhöz és a külhoni választópolgárokhoz képest. Kifogásolta továbbá a külképviselet fogalmára vonatkozó értelmező rendelkezések be nem tartását, a bírói út igénybevételének hiányát, az elbíráló bírák függetlenségét, valamint hogy a Köztársasági Elnök az országgyűlési képviselők választását elhamarkodottan tűzte ki. Fentieken túl sérelmezte a Magyar Állam, az Országgyűlés, a Köztársasági Elnök, a Kormány, a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda által elkövetett választási csalást is.
[4] A kifogást az NVB a 2014. március 18-án kelt, 840/2014. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kvk.II.37.372/2014/2. számú végzésével, a jogi képviselet hiánya miatt elutasította.
[5] A kérelmező 2014. március 24-én, 25-én és 26-án újabb kifogást nyújtott be az NVB-hez, a fentivel egyező tartalommal, arra hivatkozva, hogy az „NVB a 840/2014. számú határozatában a 2014. 03. 12-i állapotot bírálta el.”
[6] Az NVB 2014. március 27-én a 892/2014. számú határozatával érdemben utasította el az indítványozó azon kifogását, amely az NVB faxszámának és címének a választások hivatalos oldalán való feltüntetését érintette. A 893, 894, 895, 896, 897, 898, 899, 900, 901, 902 és 903/2014. számú határozataiban pedig hatáskörének hiányára hivatkozva utasította el az NVB az indítványozó fent felsorolt további kifogásait, mivel azok jogszabály-módosításra irányultak.
[7] 1.2. A kérelmező ezt követően, 2014. március 28-án ismételten, a fentivel egyező tartalmú kifogást nyújtott be az NVB-hez azzal, hogy a 892, 893, 894, 895, 896, 897, 898, 899, 900, 901, 902 és 903/2014. számú határozatai csak „látszat elbírálások” voltak és „egyetlen problémát sem oldottak meg.”
[8] A kérelmező 2014. április 2-án a Kúriához fordult, és kérte, hogy a Kúria a Ve. 242. § (2) bekezdése alapján – mivel a 2014. március 28-án benyújtott kifogásai tárgyában az NVB nem döntött – állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és utasítsa az NVB-t az eljárás soron kívüli lefolytatására.
[9] A Kúria a kifogást Kvk.V.37.438/2014/2. számú végzésével a kötelező jogi képviselet hiánya miatt elutasította.
[10] 2. Az indítványozó ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alkotmányjogi panasz szerint a végzés sérti az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésében foglalt állam általános alapjogvédelmi kötelezettségét, valamint annak (3) bekezdését, a XV. cikkének (1) bekezdésében biztosított törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjogát, a (2) bekezdésében biztosított diszkrimináció tilalmához fűződő alapjogát, a XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójogot, a XXVIII. cikkének (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogát és tisztességes eljáráshoz való jogát, továbbá a XXIV. cikk (7) bekezdése szerinti ésszerű időn belüli eljárást is sérelmezte.
[11] Az indítványozó szerint a fentieken túl a Kúria által alkalmazott jogszabály, a Ve. 224. § (5) bekezdése is alaptörvény-ellenes, mert állítása szerint az Alaptörvény I. cikk (1) és (3) bekezdésébe, a XV. cikk (1) és (2) bekezdésébe, a XXIII. cikk (1) bekezdésébe, továbbá a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe ütközik.
[12] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.
[13] A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban Abtv.) 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
[14] A (3) bekezdés úgy szól, hogy az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)–(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.
[15] Az alkotmányjogi panaszra az idézett szabályok értelmében – bizonyos kivételekkel – az Abtv. rendelkezései irányadók. Vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási bíráskodásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó rendes bíróság döntését követően.
[16] 4. Az alkotmányjogi panaszból kitűnik, hogy jelen ügyben az indítványozó – akárcsak a Kúria előtt – azt kifogásolja, hogy az NVB nem hozott újabb döntéseket az általa 2014. március 28-án benyújtott, a korábbival egyező tartalmú kifogásai tárgyában.
[17] 5. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, így egyebek mellett az Abtv. 26–27. §-ok által megkövetelt, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének fennállását.
[18] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen ügyben – figyelemmel az NVB 2014. március 27-én meghozott határozataira – az indítványozónak a Kúria előtt az NVB hallgatását állító kifogásai már benyújtásuk pillanatában okafogyottak voltak.
[19] Ebből következően a Kúria sérelmezett végzése sem okozhatta az indítványozónak az általa állított alaptörvény-ellenességet. Az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének hiánya miatt az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 26–27. §-okban írt törvényi feltételeknek.
[20] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró
. |