Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00664/2013
Első irat érkezett: 04/25/2013
.
Az ügy tárgya: a Kaposvári Törvényszék 6.K.20.285/2011/6. számú ítélete és a Kúria Kfv.I.35.699/2011/5. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/27/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Salamon László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Kúria Kfv.I.35.699/2011/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Álláspontja szerint az ügyben eljáró hivatal nem derítette fel kellően a tényállást, és ennek következtében megalapozatlan határozatot hozott, továbbá indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Az ügyben első fokon eljáró bíróság sem vette figyelembe az érintett ügyre vonatkozó tényeket, és nem értékelte a bizonyítékokat teljeskörűen, és súlyuknak megfelelően. Ezt az eljárást hagyta jóvá Kúria ítélete.
Mindezek miatt az Alaptörvény XIV. cikkének (1) és (2) bekezdésén túl sérült az Alaptörvény tisztességes bírósági eljárást garantáló XXVIII. cikke és a 26. cikke is.
A tisztességtelen eljárás miatt az indítványozó szerint sérült az Alaptörvényben biztosított, tulajdonhoz való joga is, tekintettel arra, hogy az ügyben eljárt hatóságok a bíróság által jóváhagyottan olyan körülmények alapján szabtak ki bírságot vele szemben, s vonták el ezáltal a vagyona egy részét, melyeknek jogellenessége az alkalmazott jogszabályok rendelkezései alapján nem állapítható meg..
.
Támadott jogi aktus:
    Kaposvári Törvényszék 6.K.20.285/2011/6. számú ítéletét felülvizsgálati eljárás során helybenhagyó, a Kúria Kfv.I.35.699/2011/5. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk (1)-(2)
XXVIII. cikk
26. cikk (1) bekezdés

.
A döntés száma: 3159/2013. (VII. 24.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/2121
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
.
A döntés kelte: Budapest, 07/15/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.07.09 8:30:00 3. öttagú tanács
2013.07.15 10:30:00 3. öttagú tanács

.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.I.35.699/2011/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó egészségügyi szolgáltató nonprofit társaság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában az indítványozó a Kúria – felülvizsgálati eljárásban hozott – Kfv.I.35.699/2011/5. számú ítéletének felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó felperesként vett részt az első fokon a Somogy Megyei Bíróság előtt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztálya (jogutód: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, továbbiakban: Hivatal) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben. Az elsőfokú bíróság a keresetet 6.K.20.285/2011/6. számú ítéletében elutasította, indítványozó pedig a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte a Kúriától. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria Kfv.I.35.699/ 2011/5. számú ítéletében az első fokon eljárt bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
[3] A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (jogutód: Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, továbbiakban: Hatóság) mint elsőfokú hatóság 2010. március 29-én az illetékes módszertani intézménnyel közös hatósági ellenőrzést tartott az indítványozó által fenntartott ápolási otthonban (továbbiakban: Otthon). A Hatóság az ellenőrzés eredményeként 130 000 Ft igazgatási bírság megfizetésére kötelezte az indítványozót. 30 000 Ft igazgatási bírságot az intézményi térítési díj nem jogszabályszerű megállapítása miatt, 100 000 Ft igazgatási bírságot pedig a kötelezően biztosítandó gyógyszerkészlet hiánya miatt szabott ki, valamint felszólította az indítványozót az Otthon működtetésével kapcsolatos hiányosságok pótlására is. A határozatot az indítványozó nem kifogásolta, így az jogerőre emelkedett. A Hatóság 2010. július 22-én utóellenőrzést tartott, amelynek során megállapította, hogy az Otthon az addigi – a Hatóság szerint jogsértő – gyakorlatán a korábbi határozat és a bírság megfizetése ellenére sem változtatott, ezért 5-427-33/2010. számú határozatában a kötelező gyógyszerkészlet biztosítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szoc. tv.) 92/C. § (5) bekezdés d) pontja alapján a 2010. évre megállapított normatív állami hozzájárulás nyolc százalékának visszatartását rendelte el az indítványozó terhére. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Hivatal 2010. október 29-én kelt 19430-2/2010-4000/4420. számú határozatával a Hatóság határozatát helybenhagyta.
[4] Az indítványozó a Hivatal jogerős határozatának bírósági felülvizsgálata iránt terjesztett elő keresetet a Somogy Megyei Bíróságnál – jogszabálysértésre hivatkozással – az első- és másodfokú határozatok hatályon kívül helyezése, és szükség esetén a Hatóságnak a kereseti kérelemben foglaltaknak megfelelő új eljárás lefolytatása érdekében. A peres felek közötti jogvita alapja a vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseinek {a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet (továbbiakban: SzCsMr.) 52. § (1) és (4) bekezdései, valamint Szoc. tv. 92/C. § (5) bekezdés d) pontja} eltérő értelmezéséből adódóan az Otthon által az ellátottak gyógyszerköltségének térítési rendjére, valamint a gyógyszerek készletezésére és – kisebb mértékben – a gyógyszerek listájáról való tájékoztatásra vonatkozó gyakorlata volt. A Somogy Megyei Bíróság a 2011. június 21-én hozott 6.K.20.285/2011/6. számú ítéletében a keresetet elutasította.
[5] Az indítványozó a jogerős ítélet felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését kérte a Kúriától. Az indítványozó álláspontja szerint az elsőfokú ítélet jogszabálysértő, mert nem tárta fel az ügy érdemét érintő – az eljáró hatóságok által elkövetett – jogsértéseket, nevezetesen: hogy a tényállás hiányos, a döntés megalapozatlan, és a jogszabályok téves értelmezésén alapszik, ezáltal sérti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2. § (3) bekezdését, 50. §-át, és a 72. § (1) bekezdését. A Kúria az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a tényállást a szükséges mértékig rögzítette, a releváns jogszabályokat hozzárendelte, értelmezése, következtetései és okfejtései helytállóak, ezért hatályában fenntartotta azt.
[6] Az indítványozó az alkotmányjogi panasz indokaként előadta, hogy álláspontja szerint az Alaptörvényben biztosított alapjogai sérültek, mivel az általa vitatott hatósági jogértelmezéssel kapcsolatos érveit [az ellátottak gyógyszerköltségének térítési rendjére, a gyógyszerek készletezésére, valamint a gyógyszerek listájáról való tájékoztatásra vonatkozó gyakorlatra irányuló jogszabály-értelmezés; az érintett jogszabályok inkoherenciája, nem egységes fogalomhasználata] és az ezek tekintetében a hatósági és a bírósági eljárások során tett indítványait nem vették figyelembe. Véleménye szerint ezáltal jogsértő hatósági határozatok, majd – azok alapulvételével – jogsértő bírósági ítéletek születtek. Mivel a hatóságok eljárásuk során a fentiek szerint lényeges körülményeket nem vizsgáltak, továbbá – részben ebből kifolyólag – szükségszerűen indokolási kötelezettségüknek sem tettek eleget, így véleménye szerint sérült a tisztességes hatósági eljáráshoz való, az Alaptörvény XXIV. cikkében rögzített joga. Az így lefolytatott eljárás során a hatóságok egyrészt igazgatási bírságot szabtak ki, másrészt az állami normatíva visszatartásáról rendelkeztek. Mivel ezt a fenti eljárásuk során tették, továbbá, mivel a megállapított joghátrány aránytalanságára is hivatkozik, ezért a tulajdonjogának korlátozásával járó szankciók is jogellenesek, így álláspontja szerint sérül a tulajdonhoz való, az Alaptörvény XIII. cikkében rögzített alapvető joga is. A bíróságok eljárásuk során a korábbi hatósági határozatokban foglalt okfejtésekkel egyetértettek, jogértelmezésükben és ítéleteikben a hatóságok – általa az előbbiek szerint alaptörvény-ellenesnek nyilvánított – jogi álláspontját elfogadták, ezáltal az indítványozó szerint megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését, valamint 26. cikk (1) bekezdését, amelyek a tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve a bírák törvénynek való alávetettségét rögzítik.

[7] 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. Az indítványozó a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete ellen az alkotmányjogi panaszt az elsőfokú bíróságnál az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt kézbesítéstől számított 60 napos határidőn belül terjesztette elő. A panaszos szabályszerűen meghatalmazott jogi képviselő útján jár el [Abtv. 51. § (2)–(3) bekezdés], továbbá az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 52. § (1) bekezdés a)f) pontjaiban foglalt feltételeknek.

[8] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörben vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.

[9] 3.1. Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozó a peres eljárásban felperesként vett részt. A Kúria felülvizsgálati eljárásban meghozott ítélete ellen további jogorvoslat nem áll rendelkezésre, ezért a panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesz.

[10] 3.2. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság tanácsa a következőket állapította meg.
[11] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van hatásköre, ebbe azonban a bizonyítékok bírói mérlegelésének és a bírósági eljárás teljes egészének felül bírálata nem tartozik bele {3351/2012. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [7]}.
[12] A tényállás feltárása, a bizonyítékok mérlegelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, amely önmagában alkotmányossági kérdést nem vet fel. A Kúria a támadott ítéletében részletesen megindokolta, hogy – az elsőfokú bíróság által véleménye szerint helyesen rögzített tényállás mellett – milyen érvek alapján tartotta fenn hatályában az elsőfokú ítéletet és utasította el a keresetet. Indítványozó ezen döntés felülvizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól.
[13] A panasz nem annyira az alkalmazott jogszabályok, vagy az eljárás lefolytatásának alkotmányossága tekintetében, mint inkább azok értelmezésével kapcsolatban tartalmaz kifogást. A támadott bírói ítélet értékelése viszont ebben az ügyben az Alkotmánybíróság véleménye szerint nem alkotmányossági, hanem kizárólag törvényességi kérdés.
[14] A bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés hiányában az Alkotmánybíróság a bírósági eljárások felül bírálatára nem jogosult. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján eljárva is csak a bírói döntést befolyásoló alapjogi sérelem, alaptörvény-ellenesség alapján jogosult az igazságszolgáltatás, mint önálló hatalmi ág hatáskörébe tartozó jogszolgáltató tevékenységbe beavatkozni. A bíró jogszabály-értelmezését csak abban az esetben vizsgálhatja felül, ha az ellentétes az Alaptörvénnyel, illetve az Alaptörvényben biztosított jogok sérelméhez vezet. Az indítványozó azonban nem állított olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni. Önmagában az a tény, hogy szakhatóság eljárása során a hatáskörébe tartozó ügyben hozott határozatban foglalt valamely jogértelmezéssel – továbbá az ezt jóváhagyó bírósági ítéletben foglalt indokolással – az érintett személy, vagy szervezet nem ért egyet, alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása, vagy más tényleges alapjogsérelmet okozó jogalkalmazói tevékenység hiányában nem alapozza meg a bírói ítélet Alkotmánybíróság által történő felülmérlegelését, annak megsemmisítését. Mivel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg, ezért a jelen ügyben ennek feltételei hiányoznak.
[15] Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írott feltételeknek, annak befogadására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján – visszautasította.
      Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      előadó alkotmánybíró
      Dr. Lévay Miklós s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      04/25/2013
      .
      Number of the Decision:
      .
      3159/2013. (VII. 24.)
      Date of the decision:
      .
      07/15/2013
      .
      .