Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.574/2018/4/II. számú ítélete és a Kúria Pfv.V.21.577/2019/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó letéti szerződés alapján helyezett ügyvédi letétbe egy meghatározott összeget. A letéti szerződésben rögzítésre került, hogy azt az indítványozó által adott, két tanú előtt aláírt meghatalmazás alapján a meghatalmazott részére kifizethető. Az indítványozó a befizetett letét összegét néhány hét elteltével megkísérelte felvenni, azonban az ügyvéd arról tájékoztatta, hogy azt már kifizette a saját testvérének. A kifizetést kérő által felmutatott meghatalmazáson nem az indítványozó aláírása szerepelt. Az indítványozó az ügyvéddel szemben panasszal élt, a Pest Megyei Ügyvédi Kamara megállapította, hogy az ügyvéd szándékos fegyelmi vétséget követett el és fegyelmi büntetést szabott ki. Az indítványozó fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte a bíróságon a letétbe helyezett összeg és járulékai megfizetése iránt. Az első- és másodfokú döntés megállapította, hogy a kért összeg megfizetésére az ügyvéd és a letéti összeget felvevő testvére egyetemlegesen köteles. A végrehajtási eljárások nem vezettek eredményre. Az ügyvéd a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülettel (MÜBSE) hatályos felelősségbiztosítással rendelkezett 15 millió forint károkozás erejéig. Az indítványozó kárigényét a MÜBSE szolgáltatási, majd panaszbizottsága is elutasította a biztosítási szerződés 3.1.6. pontja alapján. A végrehajtási eljárás eredménytelensége és a felelősségbiztosítónál érvényesíteni kívánt kárigény elutasítása miatt az indítványozó a MÜBSE és az ügyvéd ellen helytállási kötelezettség megállapítása és szerződés részleges érvénytelensége iránti pert kezdeményezett. Az elsőfokú bíróság megállapította a MÜBSE helytállási kötelezettségét, és az Egyesületet 15 millió forint és késedelmi kamatok megfizetésére kötelezte. A MÜBSE fellebbezése során eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az indítványozó keresetét teljes egészében elutasította. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria az állampolgári jogok országgyűlési biztosa OBH 1357/2003. számú, az Alkotmánybíróság 58/B/2011. számú határozatára is utaló jelentése, valamint a 7/2013. (III. 1.) AB határozat megállapításai mellőzésével hozott, azokkal ellentétes tartalmú és jogilag nem kellően indokolt döntése sérti a tisztességes eljáráshoz és tulajdonhoz fűződő alapjogát..
. |