Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint alkotmányjogi panasz alapján - elsődlegesen a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: új KATAtv.) 1. § (1) bekezdés, 2. § 1. és 2. pontjai, 4. § (6) bekezdés, 15. § (1)-(2) bekezdései, 26. § d), e) és f) pontjai, másodlagosan az új KATAtv. egésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) 2012 óta több százezer jogalany választotta az alacsony adóteher és az egyszerű adminisztrációs kötelezettség miatt.
Az új KATAtv. sérelmezett rendelkezései a kisadózó vállalkozók tételes adózásának szabályait módosítja úgy, hogy az egyéni ügyvédeket kifejezetten kizárta ezen adózási forma választásától.
Az indítványozó szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sérti, hogy a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt az érintettek számára, mivel az adóév közepén hatályba lépő módosítások kapcsán indokolatlanul rövid idő áll rendelkezésükre egy másik adónemre való áttérést előkészíteni. Sérti továbbá a jogbiztonság követelményét, hogy az új KATAtv. elfogadására bárminemű társadalmi egyeztetés, illetve az ügyvédi kamarák előzetes megkeresése nélkül került sor.
Nézete szerint a szabályozás sérti az ügyvédek emberi méltósághoz való jogát, mert az adózási szabályok módosításának választott eszköze - mely közvetlen hatással van az érintett ügyvédek magánszférájára és megélhetésére - nem alkalmas a jogalkotó által megfogalmazott célok elérésére, valamint nem állják ki a szükségesség és arányosság mércéjét.
Az indítványozó szerint az emberi méltóságban gyökerező törvény előtti egyenlőség sérelmét valósítja meg, hogy az új KATAtv. elzárja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alól kivett, ám adózási szempontból a "rendes" egyéni vállalkozóktól semmilyen tekintetben nem különböző vállalkozásokat (pl. egyéni ügyvédeket) a KATA szerinti adóalanyiság választásától, és a különbségtételnek nincs alkotmányos indoka. .
. |