Hungarian

Ügyszám: .	283/B/1995
Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 31/1995. (V. 25.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1995/158 .

A döntés kelte: Budapest, 05/23/1995 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:               A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az           Alkotmánybíróság            kormányhatározat alkotmányellenességének   utólagos    vizsgálata    iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő                       határozatot : Az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  a  Kormánynak  a Magyar   Televízió    létszáma   ezer    fővel    történő csökkentésére vonatkozó rendelkezése alkotmányellenes. Az  Alkotmánybíróság   megállapítja,  hogy   a  gazdasági stabilizációt    szolgáló     1995.     évi     kiigazító intézkedésekről  szóló   1023/1995.  ( III. 22. )   Korm. határozat 3.  1. 6.  c ) pontja  és "a  Magyar  Televízió elnöke" szövegrésze,  továbbá a  gazdasági  stabilizációs program  végrehajtását   megalapozó   intézkedéscsomagról szóló 2091/1995.  (IV. 4) Korm. határozat 4. pontjának "a Magyar  Televízió",  illetve  "Magyar  Televízió  elnöke" szövegrészei, valamint a Magyar Televízió gazdálkodásával összefüggő intézkedésekről  szóló 1032/1995.   (IV.  24.) Korm. határozat  1.  pontja  alkotmányellenesek,  azokhoz joghatás nem  fűződik, azoknak  semmiféle kötelező  ereje nincs. Az   Alkotmánybíróság    a   megsemmisítésre    vonatkozó indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.                         Indokolás                            I. 1. Indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz a Kormánynak a gazdasági  stabilizációt szolgáló  1995. évi  kiigazító intézkedésekről  szóló   1023/1995.   (III.   22.)  Korm. határozata 3.  1. 6.  c ) pontja  alkotmányellenességének megállapítására. Az indítvány nem tartalmazott határozott kérelmet   az    indítványozó   által   alkotmánysértőnek minősített     rendelkezés      megsemmisítésére,      az Alkotmánybíróság azonban  az indítványt  tartalma szerint elbírálva  erre   is   kiterjedőnek   ítélte.   Erre   az Alkotmánybíróságról  szóló   1989.  évi   XXXII.  törvény ( Abtv. )  40. §-a  adott alapot,  amely  szerint  ha  az Alkotmánybíróság  a   jogszabály,  illetőleg   az  állami irányítás  egyéb  jogi  eszközének  alkotmányellenességét állapítja meg, azt teljesen vagy részben megsemmisíti. A   kifogásolt   rendelkezés   értelmében   "1995-ben   a költségvetési  tervezés   alapjául  szolgáló   létszámhoz képest. .  .  a  Magyar  Televízió  létszáma  ezer  fővel csökkenjen. . . " A kormányhatározat e pontja felelősként a  Magyar   Televízió  ( MTV )   elnökét  nevezi  meg,  a létszámleépítés    módját     illetően    pedig     külön kormányhatározatot helyez kilátásba. 2.  Az   indítvány  benyújtását   követően  született,  a gazdasági stabilizációs  program végrehajtását megalapozó intézkedéscsomagról  szóló  2091/1995.   (IV.  4.)  Korm. határozat  4.   pontja  felszólítja  a  Magyar  Televízió elnökét,  hogy   tegye  meg  intézkedési  javaslatait  az 1023/1995.  (III.  22.) Korm. határozat 3. 1. 6 pontjában foglalt létszámcsökkentésre  vonatkozóan, megjelölve azok létszám-   és    becsült   költségvetési    hatásait.   A létszámcsökkentésre    vonatkozó     személyi    döntések meghozatalára a  Kormány az  1995. május  22-i  határidőt szabta, felelősként  pedig  a  Magyar  Televízió  elnökét jelölte   meg.   A   Magyar   Televízió   gazdálkodásával összefüggő intézkedésekről  szóló 1032/1995.   (IV.  24.) Korm. határozat  értelmében  pedig  a  Kormány  a  Magyar Televízió 1995. évi költségvetésében tervezett létszámhoz viszonyított  15   %-os  létszámcsökkentés  első  ütemben történő megvalósításával  egyetértett. A Kormány felhívta az MTV  elnökét, hogy  a létszámcsökkentést jelentse be a területileg illetékes  munkaügyi központnak.  A határozat szerint a  létszámcsökkentés  második  ütemében  -  1995. december 31-ig  - kell  elérni az  1023/1995.  (III. 22.) Korm. határozat  kifogásolt 3. 1. 6. c ) pontjában előírt mértéket. Az   Alkotmánybíróság    szoros   összefüggés   okán   az alkotmányossági     vizsgálatot     kiterjesztette     az indítványozó  által   kifogásolt  határozati  rendelkezés mellett   az   annak  végrehajtását  szolgáló  2091/1995. (IV. 4) Korm. határozat 4. pontjára,  valamint  a  Magyar Televízió  gazdálkodásával   összefüggő   intézkedésekről szóló 1032/1995.  (IV. 24.) Korm. határozat 1. pontjára. 3. Az  indítványozó szerint  az Alkotmánybíróság 37/1992. (VI.  10.)   AB   határozata,   amely  alkotmányellenessé nyilvánította   a   Magyar   Televízió   Kormány   általi felügyeletét  szabályozó   1047/1974.   (IX.   18.)   Mt. határozat 6. pontját, ebben az esetben is kizárja, hogy a Kormány  döntésével   -   akárcsak   közvetetten   is   - meghatározó befolyást gyakoroljon a műsorra. Az indítvány értelmében  a   Kormánynak  a  költségvetés  Országgyűlés általi módosítása  nélkül nincs  joga kötelezni  a Magyar Televízió elnökét  - még  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.  évi XXXIII.  törvény 30.  § (1)  bekezdésére való hivatkozással sem - ezer dolgozó felmentésére. E törvényi  rendelkezés b) pontja értelmében a munkáltató a  közalkalmazotti   munkaviszonyt   felmentéssel   akkor szüntetheti  meg,   ha  az  Országgyűlés,  a  Kormány,  a miniszter  vagy   az   önkormányzati   képviselő-testület munkáltatót érintő döntése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság a 37/1992.  ( VI.10.) AB határozatban a  következőképpen   fogalmazta   meg   a   közszolgálati televízió "államtól  való szabadságának"  követelményét : "Az  Alkotmány   megköveteli  a   rádió  és  a  televízió szabadságát   az    "államtól"   és    egyes   társadalmi csoportoktól.  Nem   lehet  tehát   olyan  jogosítványuk, amelyekkel a  műsorkínálatot  egyoldalúvá  tehetik,  vagy tartalmára meghatározó  befolyást  gyakorolhatnak.  Ez  a tilalom a  közvetett  befolyásolásra  és  a  befolyásolás lehetőségére is  vonatkozik. Az  "állami szervektől" való szabadság követelménye - a műsorok tartalmát illetően - a törvényhozással és a kormánnyal szemben egyaránt fennáll. " ( ABH 1992, 231. )                            II. Az  Alkotmánybíróság   az  indítvánnyal   kapcsolatban  a Kormány   álláspontjának    kifejtésére   hívta   fel   a miniszterelnököt. A  miniszterelnök  álláspontja  szerint sem  a   megtámadott  rendelkezés,  sem  pedig  az  annak végrehajtására      született      rendelkezések      nem alkotmányellenesek, hiszen  a Kormány  megszabta ugyan  a létszámcsökkentés ütemét,  de az intézmény elnökére bízta az elbocsátandó  munkatársak  körének  meghatározását.  A Kormány  a   végrehajtás  módja   tekintetében  semmiféle feltételt nem  támasztott, nem foglalt állást abban, hogy a létszámleépítés  az intézmény mely területén történjék, milyen   jellegű   műsorokat,   mely   szerkesztőségeket, szervezeti egységeket  érintsen, mindezeket  az intézmény felelős vezetőjére,  az elnökre  bízta. A Kormány döntése így nem  jelent  meghatározó  befolyást  a  műsorra,  sem közvetlen,  sem   közvetett  módon.   A   Kormány   -   a miniszterelnök  álláspontja   szerint  -   mindössze   az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített, de hatályban tartott  1047/1974.  (IX. 18.) Mt. határozat 6. pontjában biztosított felügyeleti jogkörében járt el.                           III. 1. Az  állami szervek  - s  köztük a  Kormány - jogalkotó hatáskörét átfogóan az Alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987.  évi  XI.  törvény  ( a  továbbiakban  :    Jat.  ) szabályozza. A  Jat. 46.  § (1)  bekezdése  értelmében  a Kormány határozatban  szabályozza  az  általa  irányított szervek feladatait,  a saját működését és állapítja meg a feladatkörébe tartozó  terveket. A  46. §  (2)  bekezdése szerint  e   rendelkezés  nem  érinti  a  Kormány  egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát. 2.   Az    Abtv.   1.   §   b)   pontja   értelmében   az Alkotmánybíróságnak  a  jogszabály,  valamint  az  állami irányítás   egyéb   jogi   eszköze   alkotmányellenessége utólagos  vizsgálatára  van  hatásköre.  Az  indítványban támadott 1023/1995.   (III. 22.) Korm. határozat 3. 1. 6. pontja olyan  rendelkezéseket tartalmaz, amelyek azzal az igénnyel lépnek  fel, mint  a Jat. 46. § (1) bekezdésében meghatározott,  a   Kormány  által  irányított  szerveket kötelező  feladatmeghatározások,  noha  a  Kormány  az  e pontban szereplő szervek közül nem mindegyik tekintetében rendelkezik irányítási  jogosultsággal. A határozat 3. 1. 6. pontja  e feladatokat  azzal az  általánossággal  írja elő,  mint   a  Jat-ban   a   kormányhatározat   tartalmi ismérveként  megkövetelt   "tervek"  és   "feladatok".  E határozat MTV-re  vonatkozó rendelkezése  végrehajtásának módját a  Kormány két  további határozatban szabta meg. A miniszterelnök    -     ezzel    összhangban     -     az Alkotmánybírósághoz    intézett    állásfoglalásában    a 1023/1995.  határozat   3.  1.   6.   c)   alpontját   "a létszámleépítésről szóló elvi jellegű döntésnek", a másik két vizsgált  határozatot pedig  "a végrehajtás érdekében született  határozatnak"   nevezi.  Az   Alkotmánybíróság eddigi  gyakorlatában  is  érdemben  elbírálta  az  olyan állami aktusok  alkotmányosságát, amelyek ugyan túlléptek a   kibocsátó    szerv   jogalkotási   hatáskörén,   azaz érvénytelenek voltak,  de a  kibocsátó  szándéka  szerint normakénti  követésre   tartottak   igényt,   illetve   a gyakorlatban úgy  is  hatályosultak.   ( ABH  1992,  275; 1993, 292. ) 3. A  Jat. 46.  §-nak megfelelően  a Kormány - amennyiben nem  saját   működését  szabályozza  -  csak  az  "általa irányított   szervek"    vonatkozásában   bocsáthat    ki határozatot. Az MTV azonban nemcsak a 37/1992.  (VI. 10.) AB  határozat,  hanem  az  az  által  alkotmányellenesnek nyilvánított  1047/1974.    (IX.   18.)   Mt.   határozat értelmében  sem   tekinthető  a  Kormány  irányítása  alá tartozó szervnek.  Az 1047/1974.  (IX. 18.) Mt. határozat 6. pontja  értelmében :   "A  Magyar Rádió  és  a  Magyar Televízió a  Minisztertanács felügyelete alatt áll. Ennek keretében jóváhagyja  az  MR  és  az  MTV  szervezeti  és működési  szabályzatát.   "  Ezért   nem  minősítette  az Alkotmánybíróság a Jat. megsértésének az 1009/1993.  (II. 17.) Korm.  határozatot, amely  a Magyar Rádió Szervezeti és Működési  Szabályzatának jóváhagyásáról  rendelkezett. ( 341/B/1993.  AB    végzés.   ABH   1993,   898.   )   A létszámcsökkentésre való  kötelezés azonban  meghaladja a felügyeleti jogkör  keretében hozható  döntések körét; az már olyan  közvetlen irányítási  viszonyt feltételezne  a kibocsátó Kormány  és a  címzett Magyar Televízió között, amelyet egyetlen jogszabály sem támaszt alá. Ennek alapján  az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált  kormányhatározati   rendelkezések   kibocsátása ellentétes a Jat. 46. §-ával, mivel a Kormány olyan szerv számára írt  elő feladatot,  amelyet  hatáskör  hiányában határozattal nem  kötelezhet. Az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdése értelmében  a Kormány határozata törvénnyel nem lehet  ellentétes.  Az  Alkotmánybíróság  megállapította, hogy a  Kormánynak a  Magyar Televízió  létszámának  ezer fővel történő csökkentésére vonatkozó, alkotmányellenesen kibocsátott  határozati   rendelkezéseihez  joghatás  nem fűződik, azoknak  kötelező ereje  nincs. Ezért  egyben az érvényesen  létre   sem  jött   határozati  rendelkezések megsemmisítésére vonatkozó indítványt visszautasította.                            IV. Az Alkotmánybíróság  a 47/1994. (X. 21.) AB határozatában ( ABH 1994, 281 ) megállapította, hogy alkotmányellenes a költségvetési törvényben  a  Magyar  Rádió  és  a  Magyar Televízió   költségvetési    előirányzatának    a    VII. Miniszterelnökség fejezeten  belül a  31. és  32.  címben akként való  elhelyezése,  hogy  a  törvény  egyszersmind előirányzat-módosítási jogot  biztosít a Kormány kijelölt tagjának.  Az   Alkotmánybíróság  az   ezekre  a  címekre vonatkozó előirányzat-módosítási jogot megsemmisítette. A határozat  indokolása   szerint  az,   hogy   a   Kormány rendelkezési   jogot    kapott   a    Magyar    Televízió közszolgálati  feladatai   ellátásához  szükséges  anyagi eszközei felett,  - az Alkotmánybíróság által megkövetelt garanciák hiányában  - magában  rejti annak  lehetőségét, hogy  a   Kormány  a   műsorkínálat  tartalmára  legalább közvetett befolyást  gyakorolhasson. Ugyanezek  az  érvek érvényesek arra  a  beavatkozásra  is,  amelyet  a  jelen ügyben   vizsgált    kormányhatározatok   a    nagyarányú létszámcsökkentés előírásával megvalósítani szándékoztak. Az ésszerű  takarékosságra az Országgyűlés kényszerítheti a   Magyar    Televíziót,   a    törvényhozási   folyamat demokratikus  garanciái   érvényesülésével  meghatározott költségvetési előirányzat révén.                     Dr. Sólyom László                   előadó alkotmánybíró                az Alkotmánybíróság elnöke          Dr. Ádám Antal          Dr. Kilényi Géza          alkotmánybíró             alkotmánybíró         Dr. Lábady Tamás        Dr. Schmidt Péter          alkotmánybíró             alkotmánybíró        Dr. Szabó András       Dr. Tersztyánszky Ödön          alkotmánybíró             alkotmánybíró                    Dr. Zlinszky János                       alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	31/1995. (V. 25.)
Date of the decision: .	05/23/1995
.
.