Hungarian
Ügyszám:
.
283/B/1995
Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A határozat száma: 31/1995. (V. 25.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1995/158
.
A határozat kelte: Budapest, 05/23/1995
.
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az           Alkotmánybíróság            kormányhatározat
    alkotmányellenességének   utólagos    vizsgálata    iránt
    benyújtott indítvány alapján meghozta a következő

                          határozatot :

    Az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  a  Kormánynak  a
    Magyar   Televízió    létszáma   ezer    fővel    történő
    csökkentésére vonatkozó rendelkezése alkotmányellenes.

    Az  Alkotmánybíróság   megállapítja,  hogy   a  gazdasági
    stabilizációt    szolgáló     1995.     évi     kiigazító
    intézkedésekről  szóló   1023/1995.  ( III. 22. )   Korm.
    határozat 3.  1. 6.  c ) pontja  és "a  Magyar  Televízió
    elnöke" szövegrésze,  továbbá a  gazdasági  stabilizációs
    program  végrehajtását   megalapozó   intézkedéscsomagról
    szóló 2091/1995.  (IV. 4) Korm. határozat 4. pontjának "a
    Magyar  Televízió",  illetve  "Magyar  Televízió  elnöke"
    szövegrészei, valamint a Magyar Televízió gazdálkodásával
    összefüggő intézkedésekről  szóló 1032/1995.   (IV.  24.)
    Korm. határozat  1.  pontja  alkotmányellenesek,  azokhoz
    joghatás nem  fűződik, azoknak  semmiféle kötelező  ereje
    nincs.

    Az   Alkotmánybíróság    a   megsemmisítésre    vonatkozó
    indítványt visszautasítja.

    Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
    közzéteszi.
                              Indokolás

                                 I.

      1. Indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz a Kormánynak
      a gazdasági  stabilizációt szolgáló  1995. évi  kiigazító
      intézkedésekről  szóló   1023/1995.   (III.   22.)  Korm.
      határozata 3.  1. 6.  c ) pontja  alkotmányellenességének
      megállapítására. Az indítvány nem tartalmazott határozott
      kérelmet   az    indítványozó   által   alkotmánysértőnek
      minősített     rendelkezés      megsemmisítésére,      az
      Alkotmánybíróság azonban  az indítványt  tartalma szerint
      elbírálva  erre   is   kiterjedőnek   ítélte.   Erre   az
      Alkotmánybíróságról  szóló   1989.  évi   XXXII.  törvény
      ( Abtv. )  40. §-a  adott alapot,  amely  szerint  ha  az
      Alkotmánybíróság  a   jogszabály,  illetőleg   az  állami
      irányítás  egyéb  jogi  eszközének  alkotmányellenességét
      állapítja meg, azt teljesen vagy részben megsemmisíti.

      A   kifogásolt   rendelkezés   értelmében   "1995-ben   a
      költségvetési  tervezés   alapjául  szolgáló   létszámhoz
      képest. .  .  a  Magyar  Televízió  létszáma  ezer  fővel
      csökkenjen. . . " A kormányhatározat e pontja felelősként
      a  Magyar   Televízió  ( MTV )   elnökét  nevezi  meg,  a
      létszámleépítés    módját     illetően    pedig     külön
      kormányhatározatot helyez kilátásba.

      2.  Az   indítvány  benyújtását   követően  született,  a
      gazdasági stabilizációs  program végrehajtását megalapozó
      intézkedéscsomagról  szóló  2091/1995.   (IV.  4.)  Korm.
      határozat  4.   pontja  felszólítja  a  Magyar  Televízió
      elnökét,  hogy   tegye  meg  intézkedési  javaslatait  az
      1023/1995.  (III.  22.) Korm. határozat 3. 1. 6 pontjában
      foglalt létszámcsökkentésre  vonatkozóan, megjelölve azok
      létszám-   és    becsült   költségvetési    hatásait.   A
      létszámcsökkentésre    vonatkozó     személyi    döntések
      meghozatalára a  Kormány az  1995. május  22-i  határidőt
      szabta, felelősként  pedig  a  Magyar  Televízió  elnökét
      jelölte   meg.   A   Magyar   Televízió   gazdálkodásával
      összefüggő intézkedésekről  szóló 1032/1995.   (IV.  24.)
      Korm. határozat  értelmében  pedig  a  Kormány  a  Magyar
      Televízió 1995. évi költségvetésében tervezett létszámhoz
      viszonyított  15   %-os  létszámcsökkentés  első  ütemben
      történő megvalósításával  egyetértett. A Kormány felhívta
      az MTV  elnökét, hogy  a létszámcsökkentést jelentse be a
      területileg illetékes  munkaügyi központnak.  A határozat
      szerint a  létszámcsökkentés  második  ütemében  -  1995.
      december 31-ig  - kell  elérni az  1023/1995.  (III. 22.)
      Korm. határozat  kifogásolt 3. 1. 6. c ) pontjában előírt
      mértéket.

      Az   Alkotmánybíróság    szoros   összefüggés   okán   az
      alkotmányossági     vizsgálatot     kiterjesztette     az
      indítványozó  által   kifogásolt  határozati  rendelkezés
      mellett   az   annak  végrehajtását  szolgáló  2091/1995.
      (IV. 4) Korm. határozat 4. pontjára,  valamint  a  Magyar
      Televízió  gazdálkodásával   összefüggő   intézkedésekről
      szóló 1032/1995.  (IV. 24.) Korm. határozat 1. pontjára.

      3. Az  indítványozó szerint  az Alkotmánybíróság 37/1992.
      (VI.  10.)   AB   határozata,   amely  alkotmányellenessé
      nyilvánította   a   Magyar   Televízió   Kormány   általi
      felügyeletét  szabályozó   1047/1974.   (IX.   18.)   Mt.
      határozat 6. pontját, ebben az esetben is kizárja, hogy a
      Kormány  döntésével   -   akárcsak   közvetetten   is   -
      meghatározó befolyást gyakoroljon a műsorra. Az indítvány
      értelmében  a   Kormánynak  a  költségvetés  Országgyűlés
      általi módosítása  nélkül nincs  joga kötelezni  a Magyar
      Televízió elnökét  - még  a közalkalmazottak jogállásáról
      szóló 1992.  évi XXXIII.  törvény 30.  § (1)  bekezdésére
      való hivatkozással sem - ezer dolgozó felmentésére.

      E törvényi  rendelkezés b) pontja értelmében a munkáltató
      a  közalkalmazotti   munkaviszonyt   felmentéssel   akkor
      szüntetheti  meg,   ha  az  Országgyűlés,  a  Kormány,  a
      miniszter  vagy   az   önkormányzati   képviselő-testület
      munkáltatót érintő döntése következtében a közalkalmazott
      további foglalkoztatására nincs lehetőség.

      Az Alkotmánybíróság a 37/1992.  ( VI.10.) AB határozatban
      a  következőképpen   fogalmazta   meg   a   közszolgálati
      televízió "államtól  való szabadságának"  követelményét :
      "Az  Alkotmány   megköveteli  a   rádió  és  a  televízió
      szabadságát   az    "államtól"   és    egyes   társadalmi
      csoportoktól.  Nem   lehet  tehát   olyan  jogosítványuk,
      amelyekkel a  műsorkínálatot  egyoldalúvá  tehetik,  vagy
      tartalmára meghatározó  befolyást  gyakorolhatnak.  Ez  a
      tilalom a  közvetett  befolyásolásra  és  a  befolyásolás
      lehetőségére is  vonatkozik. Az  "állami szervektől" való
      szabadság követelménye - a műsorok tartalmát illetően - a
      törvényhozással és a kormánnyal szemben egyaránt fennáll.
      " ( ABH 1992, 231. )

                                 II.

      Az  Alkotmánybíróság   az  indítvánnyal   kapcsolatban  a
      Kormány   álláspontjának    kifejtésére   hívta   fel   a
      miniszterelnököt. A  miniszterelnök  álláspontja  szerint
      sem  a   megtámadott  rendelkezés,  sem  pedig  az  annak
      végrehajtására      született      rendelkezések      nem
      alkotmányellenesek, hiszen  a Kormány  megszabta ugyan  a
      létszámcsökkentés ütemét,  de az intézmény elnökére bízta
      az elbocsátandó  munkatársak  körének  meghatározását.  A
      Kormány  a   végrehajtás  módja   tekintetében  semmiféle
      feltételt nem  támasztott, nem foglalt állást abban, hogy
      a létszámleépítés  az intézmény mely területén történjék,
      milyen   jellegű   műsorokat,   mely   szerkesztőségeket,
      szervezeti egységeket  érintsen, mindezeket  az intézmény
      felelős vezetőjére,  az elnökre  bízta. A Kormány döntése
      így nem  jelent  meghatározó  befolyást  a  műsorra,  sem
      közvetlen,  sem   közvetett  módon.   A   Kormány   -   a
      miniszterelnök  álláspontja   szerint  -   mindössze   az
      Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített, de
      hatályban tartott  1047/1974.  (IX. 18.) Mt. határozat 6.
      pontjában biztosított felügyeleti jogkörében járt el.

                                III.

      1. Az  állami szervek  - s  köztük a  Kormány - jogalkotó
      hatáskörét átfogóan az Alkotmány és a jogalkotásról szóló
      1987.  évi  XI.  törvény  ( a  továbbiakban  :    Jat.  )
      szabályozza. A  Jat. 46.  § (1)  bekezdése  értelmében  a
      Kormány határozatban  szabályozza  az  általa  irányított
      szervek feladatait,  a saját működését és állapítja meg a
      feladatkörébe tartozó  terveket. A  46. §  (2)  bekezdése
      szerint  e   rendelkezés  nem  érinti  a  Kormány  egyedi
      határozat meghozatalára vonatkozó jogát.

      2.   Az    Abtv.   1.   §   b)   pontja   értelmében   az
      Alkotmánybíróságnak  a  jogszabály,  valamint  az  állami
      irányítás   egyéb   jogi   eszköze   alkotmányellenessége
      utólagos  vizsgálatára  van  hatásköre.  Az  indítványban
      támadott 1023/1995.   (III. 22.) Korm. határozat 3. 1. 6.
      pontja olyan  rendelkezéseket tartalmaz, amelyek azzal az
      igénnyel lépnek  fel, mint  a Jat. 46. § (1) bekezdésében
      meghatározott,  a   Kormány  által  irányított  szerveket
      kötelező  feladatmeghatározások,  noha  a  Kormány  az  e
      pontban szereplő szervek közül nem mindegyik tekintetében
      rendelkezik irányítási  jogosultsággal. A határozat 3. 1.
      6. pontja  e feladatokat  azzal az  általánossággal  írja
      elő,  mint   a  Jat-ban   a   kormányhatározat   tartalmi
      ismérveként  megkövetelt   "tervek"  és   "feladatok".  E
      határozat MTV-re  vonatkozó rendelkezése  végrehajtásának
      módját a  Kormány két  további határozatban szabta meg. A
      miniszterelnök    -     ezzel    összhangban     -     az
      Alkotmánybírósághoz    intézett    állásfoglalásában    a
      1023/1995.  határozat   3.  1.   6.   c)   alpontját   "a
      létszámleépítésről szóló elvi jellegű döntésnek", a másik
      két vizsgált  határozatot pedig  "a végrehajtás érdekében
      született  határozatnak"   nevezi.  Az   Alkotmánybíróság
      eddigi  gyakorlatában  is  érdemben  elbírálta  az  olyan
      állami aktusok  alkotmányosságát, amelyek ugyan túlléptek
      a   kibocsátó    szerv   jogalkotási   hatáskörén,   azaz
      érvénytelenek voltak,  de a  kibocsátó  szándéka  szerint
      normakénti  követésre   tartottak   igényt,   illetve   a
      gyakorlatban úgy  is  hatályosultak.   ( ABH  1992,  275;
      1993, 292. )

      3. A  Jat. 46.  §-nak megfelelően  a Kormány - amennyiben
      nem  saját   működését  szabályozza  -  csak  az  "általa
      irányított   szervek"    vonatkozásában   bocsáthat    ki
      határozatot. Az MTV azonban nemcsak a 37/1992.  (VI. 10.)
      AB  határozat,  hanem  az  az  által  alkotmányellenesnek
      nyilvánított  1047/1974.    (IX.   18.)   Mt.   határozat
      értelmében  sem   tekinthető  a  Kormány  irányítása  alá
      tartozó szervnek.  Az 1047/1974.  (IX. 18.) Mt. határozat
      6. pontja  értelmében :   "A  Magyar Rádió  és  a  Magyar
      Televízió a  Minisztertanács felügyelete alatt áll. Ennek
      keretében jóváhagyja  az  MR  és  az  MTV  szervezeti  és
      működési  szabályzatát.   "  Ezért   nem  minősítette  az
      Alkotmánybíróság a Jat. megsértésének az 1009/1993.  (II.
      17.) Korm.  határozatot, amely  a Magyar Rádió Szervezeti
      és Működési  Szabályzatának jóváhagyásáról  rendelkezett.
      ( 341/B/1993.  AB    végzés.   ABH   1993,   898.   )   A
      létszámcsökkentésre való  kötelezés azonban  meghaladja a
      felügyeleti jogkör  keretében hozható  döntések körét; az
      már olyan  közvetlen irányítási  viszonyt feltételezne  a
      kibocsátó Kormány  és a  címzett Magyar Televízió között,
      amelyet egyetlen jogszabály sem támaszt alá.

      Ennek alapján  az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a
      vizsgált  kormányhatározati   rendelkezések   kibocsátása
      ellentétes a Jat. 46. §-ával, mivel a Kormány olyan szerv
      számára írt  elő feladatot,  amelyet  hatáskör  hiányában
      határozattal nem  kötelezhet. Az Alkotmány 35. §-ának (2)
      bekezdése értelmében  a Kormány határozata törvénnyel nem
      lehet  ellentétes.  Az  Alkotmánybíróság  megállapította,
      hogy a  Kormánynak a  Magyar Televízió  létszámának  ezer
      fővel történő csökkentésére vonatkozó, alkotmányellenesen
      kibocsátott  határozati   rendelkezéseihez  joghatás  nem
      fűződik, azoknak  kötelező ereje  nincs. Ezért  egyben az
      érvényesen  létre   sem  jött   határozati  rendelkezések
      megsemmisítésére vonatkozó indítványt visszautasította.

                                 IV.

      Az Alkotmánybíróság  a 47/1994. (X. 21.) AB határozatában
      ( ABH 1994, 281 ) megállapította, hogy alkotmányellenes a
      költségvetési törvényben  a  Magyar  Rádió  és  a  Magyar
      Televízió   költségvetési    előirányzatának    a    VII.
      Miniszterelnökség fejezeten  belül a  31. és  32.  címben
      akként való  elhelyezése,  hogy  a  törvény  egyszersmind
      előirányzat-módosítási jogot  biztosít a Kormány kijelölt
      tagjának.  Az   Alkotmánybíróság  az   ezekre  a  címekre
      vonatkozó előirányzat-módosítási jogot megsemmisítette. A
      határozat  indokolása   szerint  az,   hogy   a   Kormány
      rendelkezési   jogot    kapott   a    Magyar    Televízió
      közszolgálati  feladatai   ellátásához  szükséges  anyagi
      eszközei felett,  - az Alkotmánybíróság által megkövetelt
      garanciák hiányában  - magában  rejti annak  lehetőségét,
      hogy  a   Kormány  a   műsorkínálat  tartalmára  legalább
      közvetett befolyást  gyakorolhasson. Ugyanezek  az  érvek
      érvényesek arra  a  beavatkozásra  is,  amelyet  a  jelen
      ügyben   vizsgált    kormányhatározatok   a    nagyarányú
      létszámcsökkentés előírásával megvalósítani szándékoztak.
      Az ésszerű  takarékosságra az Országgyűlés kényszerítheti
      a   Magyar    Televíziót,   a    törvényhozási   folyamat
      demokratikus  garanciái   érvényesülésével  meghatározott
      költségvetési előirányzat révén.
                            Dr. Sólyom László
                          előadó alkotmánybíró
                       az Alkotmánybíróság elnöke

                 Dr. Ádám Antal          Dr. Kilényi Géza
                 alkotmánybíró             alkotmánybíró

                Dr. Lábady Tamás        Dr. Schmidt Péter
                 alkotmánybíró             alkotmánybíró

               Dr. Szabó András       Dr. Tersztyánszky Ödön
                 alkotmánybíró             alkotmánybíró

                           Dr. Zlinszky János
                              alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        31/1995. (V. 25.)
        Date of the decision:
        .
        05/23/1995
        .
        .