Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00184/2013
Első irat érkezett: 02/06/2013
.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.I.22.045/2012/1. számú végzésével összefüggésben benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/19/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. §-a szerinti eljárás keretében a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.I.22.045/2012/1. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 9.G.41.539/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
A bíróságok az indítványozó ügyében a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. § (3) bekezdésének jogvesztő szabályát a (2) bekezdésben foglalt esetkörre is alkalmazták, és így a közrendbe ütköző választottbírósági határozat érvénytelenítése iránt benyújtott kereseti kérelmet a határidő túllépése miatt idézés kibocsátása nélkül elutasították, illetve ezt a döntést helybenhagyták.
Az indítványozó álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék azzal, hogy a Vbt. 55. § (3) bekezdésének szabályait kiterjesztő értelmezéssel a Vbt. 55. § (2) bekezdésére is alkalmazta anélkül, hogy a törvény ezt kifejezetten engedné, korlátozta az indítványozók jogorvoslathoz való alkotmányos jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.I.22.045/2012/1. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 9.G.41.539/2012/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XVIII. cikk (7) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
28. cikk

.
A döntés száma: 3118/2013. (VI. 4.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1833
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); jogorvoslathoz való jog a választottbírósági ítéletek ellen; választottbírósági eljárás
.
A döntés kelte: Budapest, 05/27/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.05.27 10:00:00 3. öttagú tanács
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf. 22045/2012/1. számon hozott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozók szabályszerűen igazolt jogi képviselőjük útján alkotmányjogi panaszt nyújtottak be.
    [2] Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezték a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.22045/2012/1. számon hozott végzése alaptörvény-ellenességének vizsgálatát és a bírói döntés megsemmisítését, az abban felülbírált, a Fővárosi Törvényszék 9G.41539/2012/2. számú végzésére kiterjedő hatállyal. Előadták, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság (a továbbiakban: Választottbíróság) előtt keresetet indítottak az alperes ellen, de azt a Választottbíróság elutasította. A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 55. § (2) bekezdése alapján (az ítélet közrendbe ütköző volta miatt) keresetet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéken. A választottbírósági ítéletet 2012. július 3. napján vették át, 2012. szeptember 3-án ajánlott küldeményként adták postára a keresetlevelet. A Fővárosi Törvényszék a keresetlevelet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján elutasította. Kifejtette, hogy a Vbt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott hatvannapos keresetindítási határidőre alkalmazni kell a 4/2003. polgári jogegységi határozatot. Eszerint a keresetlevélnek a határidő utolsó napjáig be kellett volna érkeznie a bíróságra. A Pp. 105. § (4) bekezdését, mely szerint a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei nem alkamazhatóak, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták, nem lehet figyelembe venni, mert a keresetindítás nem eljárási cselekmény. Az indítványozó fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú végzést helybenhagyta. A bíróság rámutatott arra, hogy a Vbt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott okból történő keresetindításra is irányadó az (1) bekezdésben foglalt hatvannapos határidő, és az arra vonatkozó, a (3) bekezdésben foglalt szabály, mely szerint a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
    [3] Az indítványozók szerint a jogerős végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát. Meglátásuk szerint a választottbíróság – mivel jogvitákat bírál el meghatározott eljárási rendben, és döntésének végrehajtása állami szervek útján kikényszeríthető – bíróságnak minősül az Alaptörvény értelmében. A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított kereset lényegét tekintve pedig jogorvoslat, méghozzá az egyetlen igénybe vehető jogorvoslat. Ennek fényében a választottbírósági ítélet elleni érvénytelenítési kereset megindítására vonatkozó jog alkotmányos alapjog, melyet az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek mentén lehet csak korlátozni. Az indítványozók úgy vélik, a bíróságoknak az Alaptörvény 28. cikkét is sértő jogértelmezése, mely – kifejezett törvényi rendelkezés hiányában is – a Vbt. 55. § (2) bekezdésére is kiterjeszti a (3) bekezdésben foglalt szabályt, és ezért kizárja a Pp. 105. § (4) bekezdésében foglalt – az indítványozóra nézve kedvezőbb – szabály alkalmazását, a jogorvoslathoz való jogukat sérti.

    [4] 2. Az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanács járt el az ügyben. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
    [5] Jelen ügyben az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt követelménynek, mely szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
    [6] Az indítványozók a bírói döntést a Vbt. 55. § (1)–(3) bekezdésének alaptörvény-ellenes értelmezése miatt támadták. A választottbírósági ítélet kézbesítésétől számított hatvannapos keresetindítási határidő alkalmazhatóságát nem, csupán annak jellegét, számítási módját vitatták a jogorvoslathoz való jog alapján. Az Alkotmánybíróság egyrészt rámutat arra, hogy az indítványozók a választottbíráskodás kikötésével szerződési szabadságukkal élve és az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott bírósághoz forduláshoz való jogukról, s ezzel együtt a (7) bekezdésben foglalt jogorvoslati jogukról lemondva az állami bíróságok elől elvonták jogvitáik rendezését, s azokat magánbírósági útra terelték [ilyen következtetésre jutott az Alkotmánybíróság az Alkotmánynak a bírósághoz fordulás jogát deklaráló 57. § (1) bekezdésének értelmezése kapcsán is az 1282/B/1993. AB határozatában (ABH 1994, 675, 679–680.)]. A választottbírósági ítéletek érvénytelenítése iránti kereset erre figyelemmel nem vonható az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése értelmében vett jogorvoslatok körébe. Emellett a jogorvoslati (helyesen: keresetindítási) határidő kezdő időpontját (az ítélet kézbesítése, vagyis az arról való tudomásszerzés) és időtartamát illetően az indítványozók sem vetettek fel alkotmányossági problémát. Az Alkotmánybíróság szerint pedig ezektől függetlenül önmagában a határidő jellege és megtartásának megítélése közvetlenül nem vezethet az Alaptörvény XVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog sérelmére. Kifejezett és egyértelmű törvényi rendelkezés hiányában a keresetindítási határidő számítása kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartozó jogértelmezési problémát vet fel, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vagy bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem.
    [7] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt – figyelemmel az Abtv. 29. §-ára és 56. § (3) bekezdésére – az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Salamon László s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Lévay Miklós s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szalay Péter s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        02/06/2013
        .
        Number of the Decision:
        .
        3118/2013. (VI. 4.)
        Date of the decision:
        .
        05/27/2013
        .
        .