A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 53/2012. (IV. 5.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
I n d o k o l á s I.
[1] 1. Az indítványozó kifogással élt az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 53/2012. (IV. 5.) határozata (továbbiakban OVBh.) ellen, amelyben az OVB megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését az alábbi kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy számára 2011. január 1-jén jogszerűen folyósított nyugdíj összege csak a 2011. január 1-jén hatályos jogszabályok szerinti okból csökkenjen?”
[2] Két választópolgár 2011. május 24-én országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez, amelyen a fenti kérdés szerepelt. Az OVB először a 82/2011. (VI. 24.) OVB határozatával megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, arra hivatkozva, hogy a feltenni kívánt kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alkotmány 70/E. § (3) bekezdését módosítaná, az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben azonban nincs helye népszavazásnak.
[3] 2011. július 11-én kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, amelyben kifejtették, hogy a szóban forgó népszavazási kérdés valójában nem irányul az Alkotmány módosítására, hiszen azzal az Országgyűlés rendelkezésére álló szabályozási megoldások közül csupán az egyik megoldástól kellene tartózkodnia, ez azonban még nem vonja maga után az Alkotmány módosítását. Az Alkotmánybíróság e kifogásnak a 127/2011. (XII. 2.) AB határozatában helyt adott, amelyre tekintettel az Országos Választási Bizottság a 6/2012. (I. 16.) OVB határozatának elfogadásával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. A 6/2012. (I. 16.) OVB határozatában kifejtette, hogy az eljárás során nem merült fel a korábbi határozatban foglaltakhoz képest egyéb, az elutasítást megalapozó körülmény, ezért az aláírásgyűjtő ív a törvényben foglalt formai és tartalmi követelményeknek is megfelel.
[4] 2012. február 1-jén a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) akkor hatályos 130. § (1) bekezdése alapján két kifogás is érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság 6/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen.
[5] Az egyik kifogást tevő szerint jelentősen megváltozott a jogszabályi környezet, hiszen 2012. január 1. napjával hatályba lépett a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. CLXVII. törvény (Tv.), amely „megszüntette a korhatár előtti nyugellátásokat annak érdekében, hogy – amint az e törvény indokolásából kiderül – a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése és az államadósság csökkentése érdekében a jövőben nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani, illetve nyugdíjat kizárólag a nyugdíjkasszába befolyó nyugdíjjárulékokból lehessen folyósítani.” Eszerint a „korábban már megállapított korhatár előtti nyugellátások bizonyos formái 2012. január 1-jétől más jogcímen – korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, szolgálati járandóság –, a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett, de a januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben, bizonyos formái pedig öregségi nyugdíjként a januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben kerülnek folyósításra az érintettek részére.”
[6] Mindkét kifogást tevő hivatkozott az egyértelműség követelményének megsértésére. Álláspontjuk szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem felel meg az egyértelműség kritériumainak, mert az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat több törvény tartalmazza, ezért sem a választópolgárok, sem az Országgyűlés nem tudná, melyik törvény módosítását kellene elvégezni. Nem egyértelmű a kérdés a jogi környezet alapvető megváltozása miatt sem, mivel az állampolgárok számára nem lenne világos, hogy a korhatár előtti nyugdíjak újbóli lehetővé tételét, a korábban megszerzett jogosultságra vonatkozó szabályozás módosítását, vagy a visszamenőleges jogszabály-módosítás tilalmát kívánják ezzel kiküszöbölni.
[7] 2. Időközben – 2012. január 1-jével – hatályba lépett az Országgyűlés által elfogadott, majd 2011. április 25-én kihirdetett Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény), amelynek 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányi szintű alapjait. Az Országgyűlés által 2011. december 31-én elfogadott, Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések) 31. cikk (3) bekezdése hatályon kívül helyezte az Alkotmányt és az annak módosításáról szóló törvényeket. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) a Ve.-t módosító 145. § (7) bekezdése a Ve. 130. §-át akként módosította, hogy az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálására a Kúriának van hatásköre. Az EtAmtv. 145. § (10) bekezdése ugyanakkor beiktatta a Ve. új 156. § (2) bekezdését, amely szerint az EtAmtv. megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtáskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
[8] Mindezek alapján az Alkotmánybírósághoz 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására az Alkotmánybíróságnak továbbra is van hatásköre.
[9] 3. Az Alkotmánybíróság a 17/2012. (III. 30.) AB határozatával megsemmisítette a 6/2012. (I. 16.) OVB határozatot és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az Országos Választási Bizottság az e döntésben foglaltakra tekintettel kimondta, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdés a jelenlegi költségvetési törvény egyes elemeinek módosítását vonná maga után, ezért a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti kizárt tárgykörbe tartozik. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. § b) pontja értelmében tehát az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az OVBh. megtagadta, amelyet a jelenlegi ügy indítványozója azon az alapon támadott meg az Alkotmánybíróság előtt, hogy álláspontja szerint a Ve. jogorvoslati rendszere alaptörvény-ellenes.
[10] Az indítványozó szerint a népszavazáson való részvételhez való alapjog azért sérül, mert az eljárás túlzottan időigényes, a Ve. 130. §-a „nem biztosít garanciát arra, hogy az állami szervek népszavazással összefüggő döntéseit érintő jogorvoslati kérelmek időszerűen, önmagában az elbírálás időigénye miatt a népszavazásban való részvétel jogát nem sértve nyerjenek elbírálást.” Ennek eredményeképpen az indítványozó szerint aránytalanul hosszú időt vesz igénybe, hogy egy népszavazásra kitűzni kívánt kérdés megfelel-e a törvényi követelményeknek. Egy ilyen hosszú átfutási idő a kérdés megfogalmazása és az aláírásgyűjtés megkezdése között olyan súlyú változásokat eredményezhet, amelyek a kérdés megengedhetőségét, de a kezdeményezéssel biztosítani kívánt jogok reparálhatóságát is alapvetően érintik. Ezek alapján tehát az indítványozó a Ve. jogorvoslati rendszerének az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésébe ütköző volta miatt az OVBh. formai okból fennálló alaptörvény-ellenességének megállapítását kéri.
II.
[11] Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg:
[12] 1. Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése:
„XXIII. cikk (7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.”
[13] 2. Az Nsztv. vonatkozó rendelkezései:
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
[…]
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,”
[14] 3. A Ve.-nek a jelen ügyben alkalmazandó – 2011. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései:
„3. § A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,”
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(2) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. Az Országos Választási Bizottság a kifogás benyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, a népszavazást elrendelő határozat elleni kifogásról a köztársasági elnököt is.
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
[15] 4. A hatályos Ve. alkalmazandó rendelkezése:
„156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”
III.
[16] A kifogás nem megalapozott.
[17] Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét a Ve. 156. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, 2011. december 31-ig hatályban volt 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. A kifogást az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]
[18] A Ve. 130. § (1) bekezdése szerint „[a]z Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás”-t lehetett az Alkotmánybíróságnál előterjeszteni. Megállapítható, hogy az indítványozó a kérdés hitelesítését formai alapon támadta, amelynek oka az országos népszavazás kezdeményezésének eljárása során nyújtandó jogorvoslati fórum törvényi garanciáinak alaptörvény-ellenessége.
[19] Az Nsztv. 10. §-a alapján az OVB megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
„a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe,
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,
d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül érvényes és eredményes országos népszavazást tartottak,
e) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.”
[20] A Ve. XIII. Fejezetében meghatározza az országos népszavazás kezdeményezésének törvényi feltételeit, az erre vonatkozó határidőket, és az aláírásgyűjtő ívvel szemben támasztott formai követelményeket is. Az indítványozó nem jelölte meg, hogy konkrétan melyik formai jellegű garancia sérelmét látja az OVBh. vonatkozásában. Az indítványozó ugyanakkor utal rá, hogy a formai hiba a Ve. 130. §-ából fakad, vélhetően abból kifolyólag, hogy az – a soron kívüli eljárás deklarálása mellett – nem szabott törvényi határidőt a népszavazási kezdeményezésekkel szemben benyújtott kifogások elbírálására.
[21] Megállapítható, hogy az indítványozó valójában a Ve. 130. §-ának utólagos normakontrollját kérte, amelyet alátámaszt az is, hogy az indítványozó az OVBh.-val szemben jogsérelmet nem állított. Az indítványban megfogalmazott alkotmányossági aggályok kizárólag a Ve. 130. §-ában foglalt jogorvoslati garanciák általános jellegű hiányát érintették.
[22] Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény értelmében nincs többé hatásköre jogszabályok utólagos absztrakt normakontrolljának bárki által indítványozható eljárásban történő elbírálására. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálatának kezdeményezésére az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése e) pontjában foglaltak szerint kizárólag a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész valamint az alapvető jogok biztosa jogosult. Megállapítható, hogy az indítványozó nem tartozik ebbe a körbe.
[23] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az 53/2012. (IV. 5.) OVB határozatot helybenhagyta.
[24] Az Alkotmánybíróság e határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
. |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |