Hungarian

Ügyszám: .	1015/B/2000
Előadó alkotmánybíró: Bragyova András Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 1015/B/2000. AB határozat .

ABH oldalszáma: 2008/2886 .

A döntés kelte: Budapest, 04/01/2008 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!  Az    Alkotmánybíróság    jogszabály   alkotmányellenességének utólagos  vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta  a következő                          határozatot:  1.   Az   Alkotmánybíróság   az  alkotmányellenes   jogalkotói mulasztás  megállapítására irányuló indítványt,  amely  szerint Érd  Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal, hogy a  Duna  u.  – Sárd u. – Balatoni út – Érd-alsó vasút által határolt területre nem  alkotott szabályozási tervet alkotmányellenességet idézett elő, elutasítja.  2.  Az Alkotmánybíróság Érd Város Helyi építési Szabályzatáról szóló 33/2006. (V. 27.) ÖK. számú rendelet alkotmányellenessége megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.                            Indokolás                               I. Indítvány    érkezett   az   Alkotmánybírósághoz   Érd    Város Önkormányzata  11/1997. (IV. 22.) Ök. számú rendeletét  (Ör1.), valamint  az  annak helyébe lépő 24/2003. (VII. 7.)  Ök.  számú rendeletet  (Ör2.) érintően. Az indítványozók állítása  szerint az  önkormányzat a Duna u. – Sárd u. – Balatoni út  –  Érd-alsó vasút   által   határolt  területen  természetvédelmi   terület feltöltésével ipari területet hozott létre, természetvédelmi és zöldövezeti  ingatlanjaikat kertvárosias Lke.-2  jelű  övezetbe sorolta, s lehetővé tette a területen festéküzem működését, ami sérti  az ott lakók tulajdonhoz (Alkotmány 13. §) és egészséges környezethez való jogát (Alkotmány 18. §). Az indítványozók  az őket  ért  sérelem részletezéseként előadták, hogy a festéküzem megépítése  miatt  a  festendő  felületek  előkészítése   során keletkezett    zaj-,    és   szaghantásokat    az    ott    élő ingatlantulajdonosok kénytelenek elviselni. Indítványukban  mulasztásban megnyilvánuló  alkotmányellenesség megállapítását   is   kérték,  arra  hivatkozással,   hogy   az önkormányzat   elmulasztotta   a   részletes   rendezési   terv megalkotását,  s  így  a  festőüzem  létesítésével  sérült   az egészséges  környezethez és tulajdonhoz való joguk; hivatkoznak még a területen lévő ingatlanok értékcsökkenésére is. Az    ügyben   az   Alkotmánybíróság   megkereste    az    érdi önkormányzatot,  hogy nyilatkozzon arról, hogy az  indítvánnyal érintett  terület  természetvédelmi  oltalom  alatt  áll-e.  Az önkormányzat az Alkotmánybíróság megkeresésére előadta, hogy az érintett  terület sem országos, sem helyi védettség  alatt  nem áll.                               II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:  „13.  § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”  „18.  §  A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” 2.  Érd  Város Helyi építési Szabályzatáról szóló 33/2006.  (V. 27.) ÖK. számú rendelete vonatkozó rendelkezései:                     „Az Lke-2 jelű lakóövezetek        (oldalhatáros beépítésű kertvárosias lakóterületek)                               15. §                        Lke-2 jelű lakóövezetek               Az Beépítési   építési        A beépítésnél alkalmazható   mód        telek                        legkisebb                     legnagyobb Oldal határon álló Oldal-   terü  zöld-    beépí    épít-   beépí-   épít-  szint- határon  lete  felületi tettség  mény    tettség  mény-  területi álló     (m2)  arány      (%)    magas-    (%)    magas- mutató                                  ság              ság          600*   50         -       -        30    4,5     0,45                                                  (6,5)**  (1)  Az  övezetben  az  egyes  telkek  kialakíthatóságának  és beépíthetőségének paramétereit a fenti táblázat tartalmazza. *A Budai  út-  Hivatalnok  u.  közötti tömbben–  csak  övezethatár módosítás  miatt – kisebb méretű, de legalább 400  m2  területű telkek is kialakíthatók.  (2)  A kialakítható telkek minimális szélessége 16 m, mélysége 24 m.  (3) Az övezetben oldalhatáros beépítést kell alkalmazni.”                              III.                 Az indítvány nem megalapozott.  1.     Az     Alkotmánybíróság    vizsgálata     megkezdésekor megállapította,  hogy  az  indítvány benyújtása  és  elbírálása között    eltelt   időben   a   kifogásolt   jogi   szabályozás megváltozott.  Az  indítványozók által  megjelölt  Ör.1-et,  az Ör.2.,  az  Ör.2.-t  pedig  Érd Város  Önkormányzat  képviselő- testülete Érd Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2006. (VI.  27.) Ök. számú rendelete (a továbbiakban: HÉSZ)  helyezte hatályon   kívül.  Az  Alkotmánybíróság  ezért  az   indítványi kérelmek elbírálásánál a következőket vette figyelembe.  Az  Alkotmánybíróság  — főszabályként —  csak  hatályban  lévő jogszabály,   illetve  állami  irányítás  egyéb  jogi   eszköze alkotmányosságát  vizsgálja.  Ez  alól  kivétel  lehet,  ha  az eljárás  az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.  törvény 38.  §-a  alapján bírói kezdeményezés, vagy a 48.  §-a  alapján alkotmányjogi  panasz  tárgyában  folyik.  A  jelen  eljárásban előterjesztett  indítvány  nem  tartozik  ezek  körébe,   hanem utólagos  normakontrollra irányul. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollra  irányuló vizsgálatát a régi  helyébe  lépő  új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag, valamint  a  szabályozás szintje tekintetében is  a  korábbival azonos   (1066/B/1995.  AB  végzés,  ABH   1999,   867,   868.; 1314/B/1997.  AB  végzés,  ABH  2001,  1605,  1606.).   Az   új szabályozás   tartalmát   tekintve  a  korábbiakkal   nagyrészt megegyező,   ezért  az  Alkotmánybíróság  vizsgálatát   az   új jogszabály alapján folytatta le.  2.   Az   Alkotmánybíróság  az  indítvánnyal  kapcsolatban   a következő  megállapításokat tette. Az indítványozók az  általuk felvetett   alkotmányossági  problémákat   csak   érintőlegesen fogalmazzák   meg   a   HÉSZ   rendelkezéseivel   kapcsolatban. Problémájuk  az,  hogy  a HÉSZ lehetővé tette  az  indítványban megjelölt  övezetben egy festőüzem megépítésének és működésének engedélyezését.  A HÉSZ Érd egész területe —  többek  között  a Duna u. – Sárd u. – Balatoni út – Érd-alsó vasút által határolt terület  — beépítésének általános szabályairól rendelkezik,  és ezekből  az  általános szabályokból nem következik a  festőüzem létesítésének  kötelezettsége. Annak megítélése,  hogy  a  HÉSZ által meghatározott jogszabályi keretek között az egyes építési telkeken  milyen  épületek, milyen konkrét  feltételek  mellett helyezhetők  el,  a jogalkalmazó hatáskörébe tartozik.  Így  az építési  és használatba vételi engedélyezési eljárás  során  az építési  hatóságnak  kell  elbírálnia  azt,  hogy  a  tervezett ipítkezés   megfelel-e   a  jogszabályi  rendelkezéseknek,   az épületben  végezni  kívánt tevékenység nem jár-e  a  szomszédok tulajdonosi        jogainak        sérelmével,        illetőleg környezetszennyezéssel.  A  kiadott  hatósági engedélyek (építési, használatba  vételi, fennmaradási   stb.)   mint   egyedi   közigazgatási    aktusok alkotmányosságának vizsgálatára az Abtv. 1. §-a  értelmében  az Alkotmánybíróság   nem  rendelkezik  hatáskörrel.   Az   egyedi közigazgatási  határozatok  esetében  az  érintett  számára   a közigazgatási   hatósági  eljárás  és  szolgáltatás   általános szabályairól  szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) jogorvoslatra vonatkozó  rendelkezései  értelmében  nyitva  áll  a   felettes szervhez   (az   illetékes   közigazgatási   hivatalhoz)   való fellebbezés  —  mint  a közigazgatás rendszerén  belüli  rendes jogorvoslat  —,  valamint  a másodfokú  döntés  bíróság  előtti megtámadásának lehetősége.  Azt,   hogy  adott  esetben  az  övezeti  besorolás   jogszerű megváltoztatása  is  érintheti a tulajdonhoz  való  alkotmányos jogot  maga  az  épített környezet alakításáról  és  védelméről szóló  1997.  évi  LXXVIII. törvény (a továbbiakban:  Étv.)  is elismeri.   Az  Étv.  30.  §  (1)  bekezdése  éppen   ezért   a tulajdonos(ok)  kártalanításáról rendelkezik,  ha  az  ingatlan rendeltetését,  használati módját a helyi  építési  szabályzat, illetőleg  a  szabályozási terv másként állapítja meg  (övezeti előírások  változása),  vagy  korlátozza  (telekalakítási  vagy építési     tilalom),    és    ebből    a    tulajdonos(ok)nak, haszonélvező(k)nek kára származik. Ennek elbírálása  azonban  a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik.  Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt az  Ügyrend 29. § b) pontja alapján ebben a tekintetben visszautasította.  3.  Az indítvány alapján az Alkotmánybíróság ezt követően  azt vizsgálta, megállapítható-e az önkormányzat alkotmányos jogokat sértő  mulasztása  a  részletes rendezése  terv  megalkotásának elmulasztása okán.  3.1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény  (a továbbiakban:   Abtv.)   49.   §   (1)   bekezdése   értelmében mulasztásban     megnyilvánuló     alkotmányellenességet     az Alkotmánybíróság  akkor állapít meg, ha  a  jogalkotó  szerv  a jogszabályi  felhatalmazásból  származó  jogalkotói   feladatát elmulasztotta  és ezzel alkotmányellenességet idézett  elő.  Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített álláspontja, hogy a  jogalkotói  mulasztásnak  és az alkotmányellenes  helyzetnek együttesen kell fennállnia [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.; 37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992,  227, 232.].   A   jogalkotói  feladat  elmulasztása  önmagában   nem feltétlenül jelent alkotmányellenességet [14/1996. (IV. 24.) AB határozat, ABH 1996, 56, 58-59.; 479/E/1997. AB határozat,  ABH 1998, 967, 968-969.; 1080/D/1997. AB határozat, ABH 1998, 1045, 1046.; 10/2001. (IV. 12.) AB határozat, ABH 2001, 123, 131.], a mulasztásból  eredő alkotmányellenes helyzetet  minden  esetben csak konkrét vizsgálat eredményeként lehet megállapítani.  3.2.  A  részletes rendezési terv fogalmát  —  az  Étv.  által 1998.  január  1.  napjától  hatályon  kívül  helyezett  —   az építésügyről  szóló  1964.  évi III. törvény  (a  továbbiakban: Éptv.)  használta. Az Éptv. az egyes településeknek  az  ország településhálózatában betöltött szerepére,  jövendő  fejlődésére figyelemmel  tartalmazott előírásokat az általános,  illetve  a részletes rendezési terv készítésére vonatkozóan.  Az  általános rendezési terv meghatározta a település területe rendeltetés  szerinti  felhasználását,  a  közlekedési   és   a közműhálózat, a település általános építészeti kialakítását,  a főbb    létesítmények   elhelyezését,   továbbá   a    rendezés megvalósításának rendszerét és sorrendjét, s ennek keretében az elavult  városrészek  átépítésének,  felújításának  módját   és ütemét.  A  részletes  rendezési terv — az általános  rendezési tervre   figyelemmel   —   a   település   egy-egy   összefüggő területrészének   építészeti   és   műszaki   kialakítását,   a közintézmények és más építmények elhelyezését, a közlekedési és a  közműhálózat részleteit, továbbá a rendezés megvalósításának részletes  rendszerét  és sorrendjét tartalmazta.  A  rendezési tervek  elkészítésének határidejét az Éptv.  nem  jelölte  meg, azok   kidolgozására   a   mindenkori  szükséglettől   függően, folyamatosan került sor.  A  hatályos Étv. azonban nem ismeri a részletes rendezési terv kategóriáját.  Az  Étv. 61. § (1) bekezdés b)  pontja  szerint, ahol  jogszabály „alaptervet, részletes rendezési tervet említ, azon  helyi  építési szabályzatot és szabályozási tervet”  kell érteni.  Az  Étv.  13.  §  (1)  bekezdése a helyi építési  szabályzatra vonatkozó  alapvető  jelentőségű  előírást  tartalmaz,   amikor kimondja,   hogy  „[a]z  építés  helyi  rendjének   biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően,  illetve  az  azokban megengedett  eltérésekkel  a település   közigazgatási   területének   felhasználásával   és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji  és  épített értékeinek  védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő  sajátos helyi   követelményeket,  jogokat  és  kötelezettségeket  helyi építési   szabályzatban   kell   megállapítania”.   Érd   Város Önkormányzat képviselő-testülete ezen kötelezettségének a  HÉSZ megalkotásával eleget tett.  A  szabályozási tervek készítésére vonatkozóan az Étv. 12. §-a tartalmaz rendelkezéseket. Eszerint szabályozási terv-készítési kötelezettség   csak  az  újonnan  beépítésre   vagy   jelentős átépítésre   kerülő   (pl.   rehabilitációs)   területekre;   a természeti  adottság,  a  településszerkezet,  az  építés,   az építészeti  örökség  vagy a rendeltetés  szempontjából  különös figyelmet  igénylő védett területek (pl. kiemelt  üdülőterület, gyógyhely,  műemléki  jelentőségű terület)  egészére,  valamint minden  más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása  egyébként  szükségessé  teszi,  terheli  a   helyi önkormányzatokat. [Étv. 12. § (2) bekezdés a) – c) pont].  Az    indítványozók   arra   hivatkoznak,   hogy   a   terület természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért az Alkotmánybíróság e kérdésben is megkereste a helyi önkormányzatot. Az önkormányzat válasza  egyértelművé  teszi, hogy  az  indítványban  megjelölt terület  —  amely valóban mocsaras vízgyűjtő terület  volt,  és amelynek nagy részét feltöltötték és beépítették, de egy részén még  megmaradt a tó — nem állt és jelenleg sem áll  sem  helyi, sem  országos természetvédelmi oltalom alatt. A HÉSZ  4.  számú függeléke — a HÉSZ szóhasználatával élve — javaslatot  tesz  az indítványozók  által  megjelölt területen  lévő,  mély  fekvésű vízállásos   terület  helyi  védelem  alá  helyezéséről   szóló rendelet megalkotására.  Mivel  az  indítványozók által megjelölt  terület  esetében  a szabályozási terv kötelező megalkotásához előírt feltételek nem állnak  fenn,  az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség    megállapítására   irányuló    indítványt elutasította.  4.  Az  indítványozók beadványukban kitérnek arra is, hogy  az indítvánnyal  érintett  önkormányzati rendeletet  a  képviselő- testület az „érintett lakók teljes kizárásával fogadta el”.  Az  Alkotmánybíróságról  szóló 1989.  évi  XXXII.  törvény  (a továbbiakban:   Abtv.)   22.  §  (2)   bekezdése   szerint   az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy  az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt,  hanem a   jogszabálynak  azt  a  konkrét  rendelkezését,  amelyet  az Alkotmánynak  valamely  konkrét rendelkezésébe  ütközőnek  tart (ABH 1993, 910.).  Az  indítványozó  nem  jelölte meg,  hogy  az  Alkotmány  mely konkrét   rendelkezésébe  ütközőnek  tartja   az   önkormányzat rendeletalkotását,  ezért az Alkotmánybíróság  az  indítványnak ezt a részét, mint határozott kérelmet nem tartalmazót az Abtv. 22. § (2) bekezdése alapján visszautasította.  Itt jegyzi meg az Alkotmánybíróság, hogy 30/1999. (X. 13.)  AB határozatában   már  megállapította,  hogy  „az   önkormányzati rendeletalkotás   eljárási  szabályainak  megsértéséből   adódó törvényellenesség  vizsgálatát  csak  a  közigazgatási  hivatal vezetője kezdeményezheti” (ABH 1999, 411.).  Tekintettel  arra,  hogy a közigazgatási  hivatal  vezetője  a jelen  esetben  nem  élt az Ötv. 99. § (2) bekezdés  a)  pontja által   számára   a  törvényességi  ellenőrzés  során   számára biztosított   hatáskörrel,   így  a  rendeletalkotási   eljárás törvényellenességének megállapítására irányuló kérelmet a jelen esetben  az indítványozási jog hiánya miatt az Alkotmánybíróság egyébként sem vizsgálhatta volna.        Dr. Balogh Elemér             Dr. Bragyova András        alkotmánybíró                előadó alkotmánybíró                      Dr. Trócsányi László                          alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	1015/B/2000
Date of the decision: .	04/01/2008
.
.