Hungarian

Ügyszám: .	1105/B/1993
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 1105/B/1993. AB határozat .

ABH oldalszáma: 1994/637 .

A döntés kelte: Budapest, 03/22/1994 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!      Az    Alkotmánybíróság     jogszabályi    rendelkezések alkotmányellenességének   utólagos   vizsgálatára   irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő                        határozatot :      Az  Alkotmánybíróság   a  jövedéki   szabályozásról  és ellenőrzésről, valamint  a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII.  törvény 9.  § (4)  bekezdés b/ pontja, 17. § (1) bekezdés a/  pontja, 45.  § (1)  bekezdése és  a 80.  §  (5) bekezdése   alkotmányellenességének   megállapítása   iránti indítványt   és    megsemmisítésére    vonatkozó    kérelmet elutasítja.                          Indokolás                              I.      1. A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési  szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény  ( a továbbiakban :  Tv. ) 9. § (4) bekezdés b/ pontja szerint :      "   [   (4)   A   jövedéki   termékek   kiskereskedelmi forgalmazására jövedéki  engedélyt az a kérelmező kap, amely ( aki ) ]      b/  a   kőolajtermékek  forgalmazásához  üzemanyagtöltő állomással, önálló  háztartási tüzelőolaj  eladóhellyel vagy tüzelőanyag telephellyel rendelkezik".      A Tv. 17. § (1) bekezdés a/ pontja alapján :      " [ (1) A kiskereskedő jövedéki terméket kizárólag az e törvényben megjelölt üzletkörökben, illetve ezen belül ]      a /  motorbenzint, gázolajat és háztartási tüzelőolajat csak   üzemanyagtöltő    állomáson,    illetve    háztartási tüzelőolajat önálló  háztartási tüzelőolaj  eladóhelyen vagy tüzelőanyag telephelyen értékesíthet".      A  Tv.   45.  §   (1)  bekezdése  megállapítja  :    "A motorbenzin,   gázolaj    és   tüzelőolaj    kiskereskedelmi árusításának feltétele,  hogy az üzemanyagtöltő állomás vagy az önálló háztartási tüzelőolaj eladóhely csak engedélyezett típusú és  az Országos  Mérésügyi Hivatal által hitelesített átfolyásmérővel   és    összegezővel   ellátott   kiszolgáló készülékkel ( kútoszlop ) működtethető".      A Tv. 80. § (5) bekezdése pedig kimondja :  "Nem kaphat jövedéki engedélyt  az a  szervezet és  természetes személy, amely (  aki )  a jövedéki  termékeket nem  olyan üzletkörbe tartozó  kereskedelmi  egységben  forgalmazza,  ahol  azt  e törvény  megengedi,   illetve,  ha   a   jövedéki   termékek kiskereskedelmi forgalmazásához  saját tulajdonú vagy bérelt üzlethelyiséggel,  üzemanyagtöltő   állomással,   háztartási tüzelőolajat értékesítő önálló eladóhellyel vagy tüzelőanyag telephellyel nem rendelkezik. "      2.   Az   indítványozó   a   Tv.   fentiekben   idézett rendelkezései  alkotmányellenességének   megállapítását   és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a Tv. sérelmezett rendelkezései  sértik   az  Alkotmánynak   a  tulajdonformák egyenjogúságát, valamint  a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát megállapító 9. § (1) és (2) bekezdését.      Az indítványozó  azt kifogásolja,  hogy a  Tv. említett előírásai   kizárják    a   kőolajtermékek   kiskereskedelmi forgalmazásából mindazokat,  akik üzemanyagtöltő állomással, önálló háztartási  tüzelőolaj eladóhellyel  vagy tüzelőanyag telephellyel nem  rendelkeznek. Erre  tekintettel szerinte a támadott előírások  a gazdasági  versenyt  teljes  mértékben korlátozzák, monopolhelyzetet  teremtenek a  MOL RT számára. Az indítványozó  hivatkozott arra  is, hogy  a Tv. korlátozó rendelkezései az  előírt feltételekkel  nem rendelkező, s az eddigiekben   a    szóban   forgó   tevékenységet   folytató vállalkozások további működését lehetetlenné teszik.                                II.      1. A Tv. preambuluma szerint az Országgyűlés a törvényt egyfelől a  költségvetés feladatainak  ellátásához szükséges bevételek fokozott  védelme, másfelől  pedig annak érdekében alkotta, hogy  a jövedéki  termékek  piacán  a  részt  vevők között tisztességes verseny alakuljon ki.      A Tv.  1. §  (2) bekezdése  alapján a  törvény célja  - egyebek mellett - az, hogy :      "a/ a  jövedéki tevékenységet  jövedéki engedély nélkül ne végezzenek;      b/ a  jövedéki termékek után az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó, illetve az e törvényben meghatározott adó az állami  költségvetésbe  nagy  biztonsággal,  folyamatosan befolyjon;      c/ a  jövedéki ellenőrzés  révén  javuljon  a  jövedéki termékek utáni  adófizetési  kötelezettség  kijátszásának  a felderítése, egyúttal  szígorodjon az  e  törvény  előírásai megszegésének szankcionálása;      d/ a  jövedéki ellenőrzési  hatóságok  számba  vegyenek minden,  belföldön   előállított  vagy  külföldről  behozott jövedéki terméket;      e/ az  ellenőrzések  és  a  szankciók  megelőző  hatást fejtsenek ki a visszaélésekkel szemben".      A Tv.  tárgyi hatályára vonatkozó 3. §-a meghatározza a jövedéki termékek  és tevékenységek  körét. E rendelkezésből az  állapítható   meg,  hogy   jövedéki  terméknek   a  nagy fogyasztási   adótartalmú,    valamint   azok   a   termékek minősülnek, amelyek  után az  e törvény  által megállapított bérfőzési szeszadót kell fizetni [ (3) és (4) bekezdés ] . A 3. §  (3) bekezdés  i/  pontja  alapján  jövedéki  terméknek minősül :  "a motorbenzin, a gázolaj, a tüzelőolaj és könnyű fűtőolaj (  a továbbiakban  :   kőolajtermékek )  . A  Tv. a kőolajtermékek   tekintetében   a   termelési,   az   önálló raktározási, tárolási,  a nagy- és kiskereskedelmi, valamint az import  és az  export tevékenységet vonja a hatálya alá [ 3. § (1) bekezdés a/ pont ] .      2.  Az   Alkotmány  9.   §  (1)   bekezdése  szerint  : "Magyarország  gazdasága   olyan  piacgazdaság,  amelyben  a köztulajdon  és   a  magántulajdon   egyenjogú  és   egyenlő védelemben részesül".  A (2)  bekezdése alapján  pedig :  "A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát".      Az   Alkotmánybíróság    a   33/1993.   (V.   28.)   AB határozatában ( ABK 1993 május, 237, 242. ) kifejtette, hogy az  Alkotmány   -  a   piacgazdaság   deklarálásán   túl   - gazdaságpolitikailag semleges.  Az  Alkotmányból  az  állami beavatkozás  nagysága,  ereje,  még  kevésbé  annak  tilalma közvetlenül nem vezethető le. Az állam gazdaságpolitikájának meghatározása terén - az Alkotmány 9. §-ának korlátai között - igen  nagy a  jogalkotó  szabadsága,  az  Alkotmánybíróság hatásköre pedig igen korlátozott.      Az  Alkotmány   9.  §   (1)  bekezdése   értelmezésével kapcsolatban  az   Alkotmánybíróság   már   számos   korábbi döntésében kifejtette  álláspontját [ pl. a 21/1990. (X. 4.) AB határozat ( ABH 1990. 73, 82. ) és a 7/1991. (II. 28.) AB határozat   ( ABH  1991. 22, 28. ) ] . A 21/1990. (X. 4.) AB határozatában külön  is  kiemelte,  hogy  ez  az  alkotmányi rendelkezés nem  tekinthető a tulajdonformák felsorolásának, nem a  tulajdonformák között  különböztet, hanem  a tulajdon bármely formájára nézve a diszkrimináció tilalmát fogalmazza meg.      A Tv.  vizsgált rendelkezései  a  jövedékinek  minősülő kőolajtermékek        kiskereskedelmi        forgalmazásának engedélyezésére  és   az  ilyen   tevékenység   gyakorlására vonatkozó   korlátozó   feltételeket   valamennyi   jövedéki tevékenységet   végző   jogalany   tekintetében   egységesen határozzák meg,  a tulajdon  formája tekintetében  semmilyen hátrányos   megkülönböztetést    nem   tartalmaznak.    Erre tekintettel a  Tv.  kifogásolt  előírásai  nem  ütköznek  az Alkotmány 9. § (1) bekezdésébe.      Az   Alkotmánybíróság   az   54/1993.   (X.   13.)   AB határozatában ( ABK 1993.október 396, 399. ) megállapította: " A  vállalkozás  joga  azt jelenti, hogy bárkinek Alkotmány bíztosította joga  a vállalkozás,  azaz  üzleti  tevékenység kifejtése. A  vállalkozás joga  nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan :  senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással  kapcsolatos  vállalkozás,  sem  pedig  ennek adott  vállalkozási  jogi  formában  való  gyakorlásához.  A vállalkozás joga  annyit  jelent  -  de  annyit  alkotmányos követelményként feltétlenül  -, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást".      Az  Alkotmány   9.  §  (2)  bekezdésében  meghatározott vállalkozás joga  alapjognak minősül.  Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése kimondja  :   "A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra  és  kötelességekre  vonatkozó  szabályokat  törvény állapítja meg,  alapvető jog  lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja". A  vállalkozás jogának  alapjogi minőségéből tehát az  következik, hogy  az csak akkor és olyan mértékben korlátozható,  amennyiben   a  korlátozás  végső  eszközének fennállnak  az   alkotmányos  indokai.  Az  Alkotmánybíróság számos határozatában  követett eddigi  gyakorlata szerint  a korlátozás akkor  nem  alkotmányellenes,  ha  az  az  elérni kívánt  alkotmányos  cél  szempontjából  elkerülhetetlen  és arányos mértékű  [ Pl.  20/1990. (X.  4.) AB határozat ( ABH 1990. 69,  72. )  és a  7/1991. (II. 28.) AB határozat ( ABH 1991. 22, 32. ) ] .      A  vállalkozás  alapjogát  érintő  állami  korlátozások alkotmányossága eltérő mérték alapján minősül aszerint, hogy az  állam  a  vállalkozás  gyakorlását,  vagy  annak  szabad megválasztását korlátozzae.  A vállalkozáshoz  való jogot az veszélyezteti  legsúlyosabban,  ha  az  állam  a  vállakozót valamely  vállalkozói   tevékenység  folytatásából  teljesen kizárja és ezáltal a vállalkozó azt nem választhatja.      A Tv. kifogásolt, az előzőekben idézett rendelkezései a kőolajtermékek  kiskereskedelmi   forgalmazása  tekintetében meghatározzák  az  engedély  megadásának  és  a  tevékenység folytatásának  feltételeit.   E   megszorító   rendelkezések alapján a  szóban  forgó  jövedéki  termékek  forgalmazására engedély csak  abban  az  esetben  adható,  ha  a  kérelmező üzemanyagtöltő   állomással,   önálló   eladóhellyel,   vagy telephellyel rendelkezik és a kiskereskedelmi tevékenység is csak ezekben az üzletkörökben folytatható. Ezek az előírások tehát   a    kiskereskedelmi    tevékenység    gyakorlásának feltételeit írják elő, s nem irányulnak az ezzel kapcsolatos vállalkozói tevékenység lehetetlenné tételére.      A     vizsgált      rendelkezésekben      megállapított korlátozásokat  a   Tv.  idézett   céljában   megfogalmazott követelmények  indokolják,   így  nevezetesen   az,  hogy  a jövedéki termékek  után a  különböző adók  nagy biztonsággal befolyjanak és  e tevékenységek  az  engedélyezéssel  és  az ellenőrzéssel nyomon  követhetők legyenek,  megszűnjék  azok feketekereskedelme, s  ezáltal a  jövedéki termékek piacán a részt vevők között tisztességes verseny alakuljon ki.      A    fentiekre    tekintettel    az    Alkotmánybíróság megállapítása  szerint   a  Tv.   kifogásolt   előírásai   a vállalkozáshoz való  alapjog nem  önkényes és nem aránytalan korlátozását jelentik.      A gazdasági verseny szabadsága az állami célkitűzésként megállapított  piacgazdasághoz  szervesen  kapcsolódó  olyan alkotmányos elv,  amely többek  között arra  hivatott,  hogy elősegítse   a   vállalkozás   és   a   foglalkozás   szabad megválasztása    alapjogának     sokszinű    és     hatékony érvényesülését.      A  vizsgált   ügyben  a  gazdasági  verseny  szabadsága korlátozásának    megítélése    a    vállalkozás    alapjoga alkotmányosságának  elbírálásához   kapcsolódott.  Erre   az összefüggésre      tekintettel      az      Alkotmánybíróság megállapította,  hogy  a  Tv.  kifogásolt  rendelkezései  az Alkotmány 9. § (2) bekezdésébe sem ütköznek.       Mindezek  alapján az  Alkotmánybíróság az indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.                      Dr. Sólyom László                  az Alkotmánybíróság elnöke                        Dr. Ádám Antal                        alkotmánybíró                       Dr. Kilényi Géza                     előadó alkotmánybíró          Dr. Lábady Tamás          Dr. Schmidt Péter           alkotmánybíró             alkotmánybíró          Dr. Szabó András        Dr. Tersztyánszky Ödön            alkotmánybíró           alkotmánybíró         Dr. Vörös Imre             Dr. Zlinszky János           alkotmánybíró              alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	1105/B/1993
Date of the decision: .	03/22/1994
.
.