Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00810/2014
Első irat érkezett: 04/14/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.IV.37.404/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (pártfogó ügyvéd kirendelése választási eljárásban)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/14/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 224. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a alapján eljárva állapítsa meg a Kúria Kvk.IV.37.404/2014/2. számú végzése alaptörvény-elleneségét és semmisítése meg azt.
A Kúria végzésében érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Nemzeti Választási Bizottság 896/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, mert az indítványozó nem rendelkezett jogi képviselővel. Az indítványozó kifogásolja, hogy a kúriai eljárásban nem került sor pártfogó ügyvéd kirendelésére. Nézete szerint a kötelező jogi képviseletet előíró Ve. 224. § (5) bekezdése sérti az Alaptörvény XV. cikk (1), (2) és (4) bekezdését, a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot, és a XXIII. cikkében foglalt választójogot.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 224. § (5) bekezdés
    a Kúria Kvk.IV.37.404/2014/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I) cikk (1) bekezdés
I) cikk (3) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (4) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
    .
    Egyéb mellékletek (pdf):
      .
      A döntés száma: 3136/2014. (IV. 24.) AB végzés
      .
      ABH oldalszáma: 2014/1876
      .
      Az ABH 2014 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); jogorvoslat kimerítése választási eljárásban
      .
      A döntés kelte: Budapest, 04/16/2014
      .
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      2014.04.16 14:00:00 2. öttagú tanács
      .
      A döntés szövege:
      .
      A döntés szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.37.404/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
        I n d o k o l á s

        [1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. április hó 12. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriához, mely az Alkotmánybírósághoz 2014. április hó 14-én érkezett meg.
        [2] A Kúria Kvk.IV.37.404/2014/2. számú, 2014. április 3-án kelt végzése a személyesen eljárt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 900/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét – a kötelező ügyvédi képviselet hiánya miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A végzést a kérelmező 2014. április 9-én vette át.
        [3] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a kérelmező 2014. március 24-én, március 25-én és március 26-án elek­tronikus levélben az NVB-nél azonos tartalmú kifogásokat terjesztett elő, melyet a NVB hatáskörének hiányára figyelemmel elutasított. A kérelmező a NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet, valamint költségmentesség engedélyezése és pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújtott be. A Kúria az alkotmányjogi panasszal megtámadott végzésében arra hivatkozott, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A Ve. 228. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemről a bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított három napon belül dönt. A végzés szerint a Ve. 228. § (2) bekezdése és 229. § (2) bekezdései alapján a nemperes eljárásban a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet (a továbbiakban: MT r.) 13. §-a alapján a Pp. szabályai csak akkor alkalmazhatók, amennyiben azok a Ve. szabályaival – annak jellege miatt – összhangban állnak. A Kúria megállapította, hogy a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti eljárás lefolytatására a Ve. rövid, de kötelező eljárási határidőket megállapító szabályai következtében nincs lehetőség. Megállapította azt is, hogy a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelemről a Kúria egyébként sem jogosult dönteni, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (továbbiakban Jstv.) foglalt feltételek fennállása esetén arról a kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő Jogi Segítségnyújtó Szolgálat határoz, a kérelem előterjesztésének formájától függően 5 vagy 15 napon belül.
        [4] Az NVB-hez benyújtott kifogás annak megállapítására irányult, hogy a külképviseleten szavazó választópolgárokat hátrányos megkülönböztetés éri az átjelentkezéssel szavazó választópolgárokhoz képest, mivel az azonos eljárás ellenére az átjelentkezéssel szavazók helyzete megegyezik a lakóhelyükön szavazók helyzetével, a külképviseleten szavazók számára azonban választójoguk gyakorlása további jelentős idő- és költségráfordítást igényel.

        [5] 2. Az indítványozónak az Alkotmánybírósághoz 2014. április 14-én érkezett alkotmányjogi panasza szerint a végzés sérti az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésében foglalt állam általános alapjogvédelmi kötelezettségét, valamint annak (3) bekezdését, a XV. cikkének (1) bekezdésében biztosított törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjogát, a (2) bekezdésében biztosított diszkrimináció tilalmához fűződő alapjogát, a XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójogot, valamint a XXVIII. cikkének (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való alapjogát.
        [6] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy sérelmezi a Kúria végzésében kifejtett azon álláspontot, miszerint, hogyha a bíróság nemperes eljárás esetén a beadványt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, akkor nem engedélyezhető költségmentesség. Jelen esetben a költségmentesség engedélyezéséhez pártfogó ügyvédi képviseletre van szükség, így nem fordulhat a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz. Kifogásolja továbbá azt is, hogy a Kúria elhallgatja azt, hogy a Jstv. 23. § (1) bekezdésében az 5 illetve 15 napos határidő mellett szerepel az azonnali döntés lehetősége a kérelem személyes benyújtása esetén.
        [7] További érvelésének lényege az, hogy egyenlőtlenség áll fenn azon személyek között, akik bírósági felülvizsgálati eljárásban vesznek részt és azok között, akik olyan, más eljárásban vesznek részt, ahol az ügyvédi képviselet szintén kötelező. Ezt azzal indokolja, hogy az első csoportba tartozók igénybe vehetnek költségmentességet és pártfogó ügyvédi képviseletet, a második csoportba tartozók azonban nem.
        [8] A panaszos kifejti azt is, hogy a jelen esetben vagyoni helyzet szerinti megkülönböztetés is fennáll, mert az ügyvédkényszer másként érinti azokat, akik az ügyvédi munkadíj megfizetésére képesek, mint akik erre nem képesek. A Kúria végzése nyomán az indítványozó nem tud bírósághoz fordulni, mert anyagi lehetőségei ezt nem teremtik meg.
        [9] A panaszos a XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójog sérelmét látja abban, hogy a választópolgárokat elzárják a választási eljárás során a jogorvoslati jogtól.
        [10] Álláspontja szerint továbbá a költségmentességi és pártfogó ügyvéd kirendelési lehetőségének mellőzése megakadályozza a jogorvoslati eljárás lefolytatását és a jogorvoslati kérelemben foglaltak érdemi vizsgálatát, amely az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését sérti.

        [11] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.
        [12] A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban Abtv.) 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
        [13] A (3) bekezdés úgy szól, hogy az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Abtv. 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)–(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.
        [14] Az ügyvédi képviselet a bírósági felülvizsgálati eljárásban a választási eljárást illetően 2005. július 16-tól kötelező.
        [15] A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést támadja. Az alkotmányjogi panaszra az idézett szabályok értelmében – bizonyos kivételekkel – az Abtv. rendelkezései irányadók. Vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási bíráskodásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó rendes bíróság döntését követően.

        [16] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. Habár a felülvizsgálatot mint a Ve. szerinti jogorvoslati lehetőséget a jelen ügyben nem merítették ki érdemben, a panasz közvetve a felülvizsgálati eljárás szabályaira, ezek alapján közvetlenül a felülvizsgálati döntésben foglalt jogértelmezésre irányul; e döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
        [17] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz törvényben előírt, tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §-ok szerinti feltételeket.
        [18] Az Abtv. 29. §-a szerint, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadhatja be, azonban az indítványozó alkotmányjogi panasza egyik feltételnek sem felel meg, a következők miatt.
        [19] Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata során az Alkotmánybíróság a bírói döntés mellett figyelemmel volt a Kúria által alkalmazott jogszabályokra is.
        [20] Az Abtv. 27. §-a szerinti panasz érdemben akkor bírálható el, ha az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogai sérelmét állítja. Habár ez az előírás formálisan teljesül a jelen esetben az alkotmányjogi panaszban, tartalmi szempontból, a panasz befogadása körében, vizsgálni kell a hivatkozást abból a szempontból, hogy az az Abtv. 29. §-ának megfelel-e.
        [21] A választási bíráskodás fórumrendszere az Alaptörvényben nem szerepel. Ezt a Ve. határozza meg. A Kúria az indítványra okot adó ügyben a Ve. alapján járt el.
        [22] A Kúriának a jelen esetben az NVB határozata törvényességének felülvizsgálatára van hatásköre. Ez az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b) pontján alapul, és nem az Alaptörvény XXVIII. cikke (1) bekezdésén. A kifogással érintett ügyben nem alanyi jog érvényesítése a vita tárgya, a felülvizsgálati kérelem és az alkotmányjogi panasz közvetlenül nem erre irányul. Ezért nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vetne fel.
        [23] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Balogh Elemér s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró

          Dr. Paczolay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró


          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          04/14/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3136/2014. (IV. 24.)
          Date of the decision:
          .
          04/16/2014
          .
          .