Hungarian

Ügyszám: .	682/B/2000
Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 57/2000. (XII. 19.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2000/538 .

A döntés kelte: Budapest, 12/18/2000 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének  megállapítására  és  megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő                          határozatot: 1.  Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy  Budapest  Főváros IV.   kerület   Újpest   Önkormányzat   Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2000. (IV.  10.) rendelete  22. § (5) bekezdése “valamennyi képviselő  részére” és  31.  § (2) bekezdése “minden települési képviselő részére” szövegrésze,  valamint a 31. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért    azokat    jelen   határozat   közzététele    napjával megsemmisíti. 2.  Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Budapest Főváros IV.   kerület   Újpest   Önkormányzat   Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2000. (IV.  10.) rendelete  22.  §  (5) bekezdése és a 31. §  (2)  bekezdése  a következő szöveggel marad hatályban: “22.  §  ...  (5)  A Képviselő-testület üléséről  hangfelvétel készül, amelyet hozzáférhető módon meg kell őrizni.” “31.  §  ...  (2)  Szavazógéppel  történő  szavazás  esetén  a szavazásról készült számítógépes listát biztonságos módon  meg kell   őrizni,   az   abba   történő  betekintés   lehetőségét biztosítani kell.” 3.  Ezt  a határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                               I. Az   indítványozó   Budapest  Főváros   IV.   kerület   Újpest Önkormányzat  Képviselő-testületének  Szervezeti  és  Működési Szabályzatáról  szóló  3/2000. (IV. 10.)  számú  rendelete  (a továbbiakban:   SzMSz)  22.  §-a  (5)  bekezdése   “valamennyi képviselő  részére”  szövegrészének,  31.  §-a  (2)  bekezdése “minden települési képviselő részére” szövegrészének, valamint 31.   §-a   (3)   bekezdésének   megsemmisítését   kérte    az Alkotmánybíróságtól. Indokolása   szerint  a  fenti  rendelkezések  korlátozzák   a képviselő-testület    ülésén    készült    hangfelvétel,     a szavazógéppel  történő szavazás esetén a  szavazásról  készült számítógépes    lista    nem    képviselők    által    történő megismerhetőségét.  Ebben az indítványozó a  közérdekű  adatok megismerésének az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított joga,   és   a   diszkriminációnak  az   Alkotmány   70/A.   § (1)   bekezdésében  foglalt  tilalma  sérelmét   látja.   Ezen túlmenően   az   indítványozó  szerint  az  SzMSz   kifogásolt rendelkezései sértik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.  törvény  (a továbbiakban: Ötv.) 12. § (3)  bekezdésében, valamint  a személyes adatok védelméről és a közérdekű  adatok nyilvánosságáról   szóló   1992.   évi   LXIII.   törvény   (a továbbiakban: Avtv.) 19. §-ában foglaltakat. Hivatkozik még az indítványozó  az  1993. évi XXXI. törvénnyel  kihirdetett,  az emberi  jogok  és  az alapvető szabadságok  védelméről  szóló, Rómában,  1950. november 4-én kelt Egyezmény (a  továbbiakban: egyezmény)  10.  és 14. Cikkeivel kapcsolatosan  az  Alkotmány 7. § (1) bekezdésében foglaltakra.                               II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: “2.   §  (1)  A  Magyar  Köztársaság  független,  demokratikus jogállam.” “7.  §  (1)  A  Magyar  Köztársaság jogrendszere  elfogadja  a nemzetközi  jog  általánosan elismert  szabályait,  biztosítja továbbá  a  nemzetközi jogi kötelezettségek  és  a  belső  jog összhangját.” “42.  § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint  a megye   választópolgárainak  közösségét  megilleti   a   helyi önkormányzás  joga.  A helyi önkormányzás  a  választópolgárok közösségét   érintő   helyi  közügyek   önálló,   demokratikus intézése,  a  helyi  közhatalomnak a lakosság  érdekében  való gyakorlása.” “44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: a)  önkormányzati  ügyekben  önállóan  szabályoz  és  igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, b)   gyakorolja  az  önkormányzati  tulajdon  tekintetében   a tulajdonost  megillető  jogokat, az önkormányzat  bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat, c)   az  önkormányzat  törvényben  meghatározott  feladatainak ellátásához  megfelelő  saját bevételre  jogosult,  továbbá  e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül, d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, e)  törvény  keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét, f)  önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat, g)  a  helyi  közösséget  érintő közügyekben  kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez, h)   szabadon   társulhat   más  helyi   képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre,   feladatkörében  együttműködhet  más  országok   helyi önkormányzatával,  és  tagja  lehet  nemzetközi  önkormányzati szervezetnek. (2)  A  helyi  képviselőtestület a  feladatkörében  rendeletet alkothat,  amely  nem  lehet  ellentétes  a  magasabb   szintű jogszabállyal.” “61.  §  (1)  A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga  van  a szabad  véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a  közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” “70/A.  §  (1)  A  Magyar Köztársaság biztosítja  a  területén tartózkodó  minden  személy  számára  az  emberi,  illetve  az állampolgári  jogokat,  bármely megkülönböztetés,  nevezetesen faj,  szín,  nem, nyelv, vallás, politikai vagy más  vélemény, nemzeti  vagy  társadalmi származás, vagyoni,  születési  vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” 2.    Az    Ötv.-nek   az   indítványozó   által   hivatkozott rendelkezései: “2.  §  (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét,  helyi  közügyekben  demokratikus  módon,  széles  körű nyilvánosságot  teremtve  kifejezi  és  megvalósítja  a  helyi közakaratot.” “12. § ... (3) A képviselő-testület ülése nyilvános.” 3. Az Avtv. vizsgált rendelkezései: “2. § E törvény alkalmazása során ... 3.   közérdekű   adat:  az  állami  vagy  helyi  önkormányzati feladatot,   valamint   jogszabályban   meghatározott    egyéb közfeladatot  ellátó  szerv vagy személy kezelésében  lévő,  a személyes adat fogalma alá nem eső adat;” “19.  §  (1)  Az  állami  vagy helyi önkormányzati  feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv   és   személy   (a  továbbiakban   együtt:   szerv)   a feladatkörébe  tartozó ügyekben – ideértve  a  gazdálkodásával kapcsolatos  ügyeket  is – köteles elősegíteni  a  közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. (2)  Az  (1)  bekezdésben említett szervek rendszeresen  közzé vagy   más  módon  hozzáférhetővé  teszik  a  tevékenységükkel kapcsolatos  legfontosabb  –  így  különösen  a  hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra  vonatkozó –  adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek  neve  és beosztása – ha törvény másként nem rendelkezik – bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat.” “20.  § (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az  adatot  kezelő szerv a kérelem tudomására  jutását  követő legrövidebb  idő  alatt, legfeljebb azonban  15  napon  belül, közérthető   formában  tesz  eleget.  Az  adatokat  tartalmazó dokumentumról  vagy dokumentumrészről annak tárolási  módjától függetlenül – költségtérítés ellenében – a kérelmező másolatot kérhet. (2)  A  kérelem megtagadásáról – annak indokaival együtt  –  8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt. (3) A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője – legfeljebb   a   közléssel  kapcsolatban   felmerült   költség mértékéig   –  költségtérítést  állapíthat  meg.  A  kérelmező kérésére a költség összegét előre közölni kell.” 4. Az egyezmény indítványban hivatkozott rendelkezései:           “10. Cikk - Véleménynyilvánítás szabadsága 1.  Mindenkinek  joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez  a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk,  eszmék megismerésének és közlésének  szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv  beavatkozhasson.  Ez a Cikk nem  akadályozza,  hogy  az államok   a   rádió-,  televízió-  vagy  mozgókép   vállalatok működését engedélyezéshez kössék. 2.    E   kötelezettségekkel   és   felelősséggel   együttjáró szabadságok  gyakorlása  a  törvényben  meghatározott,   olyan alakszerűségeknek,    feltételeknek,   korlátozásoknak    vagy szankcióknak  vethető  alá, amelyek szükséges  intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások  jó hírneve  vagy  jogai védelme, a bizalmas értesülés  közlésének megakadályozása,    vagy   a   bíróságok   tekintélyének    és pártatlanságának fenntartása céljából.               14. Cikk - Megkülönböztetés tilalma A   jelen  Egyezményben  meghatározott  jogok  és  szabadságok élvezetét  minden megkülönböztetés, például  nem,  faj,  szín, nyelv,  vallás,  politikai vagy egyéb vélemény,  nemzeti  vagy társadalmi  származás, nemzeti kisebbséghez tartozás,  vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján  történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.” 5. Az SzMSz indítvánnyal érintett rendelkezései: “22. § ... (5) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, amelyet valamennyi képviselő részére hozzáférhető módon meg kell őrizni.” “31. § ... (2) Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazásról készült számítógépes listát biztonságos módon meg kell őrizni, az abba történő betekintés lehetőségét minden települési képviselő részére biztosítani kell. (3) A szavazógéppel történő szavazás eredményét rögzítő számítógépes listáról másolat nem adható ki.”                              III. Az indítvány megalapozott. A  közérdekű  adatok nyilvánosságához való  jog  az  Alkotmány 61. § (1) bekezdésében foglalt alapjog. A helyi önkormányzatok tevékenysége  vonatkozásában  az  Alkotmánybíróság  már   több határozatában [32/1992. (V. 29.) AB határozat, ABH 1992. 182.; 19/1995. (III. 28.) AB határozat, ABH 1995. 100.] foglalkozott ezen  alapjog tartalmával. A 32/1992. (V. 29.) AB határozatban az   Alkotmánybíróság  megállapította,   hogy   “a   közérdekű információkhoz  való  szabad  hozzáférés  lehetővé   teszi   a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom,  a közigazgatás  jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt   a  közhatalmi  döntésalkotásra,  az  ügyek  intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony,   ha  az  illetékes  szervek  felfedik  a  szükséges információkat” (ABH 1992. 182, 183-184.). Az  Alkotmány 42. § második mondata úgy rendelkezik,  hogy  “a helyi  önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek  önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a  lakosság érdekében való gyakorlása”. A 44. § (1)  bekezdése szerint  pedig  “a  választópolgárok a helyi önkormányzást  az általuk  választott képviselő-testület útján, illetőleg  helyi népszavazással gyakorolják”. A  32/1992.  (V. 29.) AB határozat szerint “a fenti értelemben funkcionáló önkormányzáshoz mellőzhetetlen, hogy a polgárok az önkormányzat  döntéseiről, működéséről  tájékozódhassanak.  Az önkormányzatnak   kötelessége,   hogy   lehetővé   tegye    az önkormányzati   testületek,  különösen  a   képviselő-testület eljárásának  és határozatainak megismerését” (ABH  1992.  182, 184.).                               IV. Az  Alkotmány  61. § (3) bekezdése végrehajtására  megalkotott Avtv.  19.  §-a  értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot  ellátó  szerv a feladatkörébe  tartozó  ügyekben  – ideértve  a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is  –  köteles elősegíteni  a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.  Az ilyen  szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy  a  kezelésükben lévő  közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adat nyilvánosságát  törvény  –  megfelelő  feltételek   fennállása esetére – korlátozza. Az Avtv. 2. § 3. pontja értelmében a törvény alkalmazása során közérdekű  adat  az állami vagy helyi önkormányzati  feladatot ellátó  szerv kezelésében lévő, a személyes adat  fogalma  alá nem  eső  és  a törvényben meghatározott kivételek körébe  nem tartozó adat. Az  Ötv.  12.  § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület ülése nyilvános. Ez alól csak a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetetekben   lehet  eltérni.  A  képviselő-testületi   ülésen elhangzott  előterjesztések,  nyilatkozatok,  az  ott  történt események    (különös   tekintettel   az   egyes    képviselők szavazataira)  közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként bárki  által  szabadon,  korlátozás  nélkül  megismerhetők  és terjeszthetők.  A  képviselő-testületi  ülések   nyilvánossága éppen ezt a célt szolgálja. Nem igényel különösebb bizonyítást az,   hogy   ha   a   képviselő-testületi   nyilvános   ülésen hallgatóként    történő   részvétel    alkalmával    az    ott elhangzottakat  és  a  képviselők által  leadott  szavazatokat bárki  megismerheti, azokról feljegyzéseket, sőt  felvételeket készíthet  és  azokat  később  szabadon  terjesztheti,   akkor ugyanígy  bárkinek  joga  van  arra,  hogy  az  elhangzottakat rögzítő   magnó-   (esetleg   videó-)   felvételek   tartalmát megismerhesse,   illetve,   hogy   a   szavazások   eredményét dokumentáló  számítógépes listáról – arányos díj  ellenében  – másolatot kapjon. A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készítése,  illetve a számítógépes szavazógép  használata  nem kötelező  az önkormányzatok számára. Ha azonban ilyen  készül, akkor az általuk rögzítettek közérdekű adatnak minősülnek. A  modern  tömegmédia korszakában a képviselő-testület  tagjai tevékenysége feletti demokratikus kontroll ezekkel a technikai lehetőségekkel hatékonyabban valósítható meg. Az önkormányzati képviselők ilyen minőségükben végzett tevékenységükért ugyanis felelősséggel   tartoznak   választóik   felé.   A   politikai felelősség   alapfeltétele,  hogy  az   érdeklődők   tisztában lehessenek   azzal,  hogy  képviselőik  a  közösséget   érintő ügyekben milyen álláspontot foglaltak el, vagyis, hogy valóban választóik érdekeit, a helyi közakaratot képviselték-e.  Éppen ezért  –  hasonlóan  az  országgyűlési  képviselőkhöz   –   az önkormányzati  képviselők  sem rejthetik  el  szavazataikat  a szavazógép használatával. Hiszen az Ötv. 2. § (1) bekezdésében említett  széles körű nyilvánosság biztosítása a  demokratikus hatalomgyakorlás biztosítéka. Az  SzMSz  22. § (5) és 31. § (2) bekezdései két személyi  kör vonatkozásában  tartalmaznak  rendelkezéseket.  A  “valamennyi képviselő  részére”,  illetve a “minden  települési  képviselő részére”  fordulatok  alkalmazásával egyfelől  biztosítják  az önkormányzati   képviselők  azonos   hozzáférési   jogait.   E csoporton   belül   tehát   az  érintett   rendelkezések   nem diszkriminálnak  és  ebből a szempontból aggálytalanok.  Az  a körülmény azonban, hogy a kifogásolt rendelkezések egy  tágabb – nevezetesen a “mindenki” vagy “bárki” szavakkal megragadható –   személyi  kör  tekintetében  hallgatnak,  vagyis  számukra kifejezetten  nem  garantálják  a  hangfelvétel,   illetve   a számítógépes   lista  szabad  megismerhetőségét,   a   logikai értelmezés  alapján arra enged következtetni,  hogy  e  tágabb személyi  kör  számára  – szemben az önkormányzati  képviselők által  alkotott szűkebb személyi körrel – a szabad  hozzáférés joga nem biztosított. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése, valamint az Avtv. 19. §-a  a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot mindenki  számára korlátozás  nélkül biztosítja. Az SzMSz 22. §  (5)  és  31.  § (2)  bekezdései  –  mivel  a  fentiekben  kifejtettek  szerint korlátozzák  a  nem  önkormányzati képviselők  hozzáférését  a képviselő-testület üléséről készült hangfelvételhez, illetve a szavazógéppel  történő szavazás esetén a  szavazásról  készült számítógépes listához – egyben sértik az Avtv. 19. §-át is. Az SzMSz 31. § (3) bekezdése pedig nyilvánvalóan ellentétes az Avtv.  20.  §  (1)  bekezdésében foglalt azon  rendelkezéssel, miszerint  a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumról  vagy dokumentumrészről  annak  tárolási  módjától   függetlenül   – költségtérítés ellenében – a kérelmező másolatot kérhet. Mivel  az  Avtv.  az  Alkotmány  61.  §-ában  foglalt  alapjog garanciális részletszabályait is tartalmazza, az Avtv. 19.  és 20.  §-ainak sérelmét jelentő jogszabályi rendelkezések egyben az Alkotmány 61. §-ának sérelmét is jelentik.                               V. Az  Alkotmány  44/A. § (2) bekezdése előírja,  hogy  “a  helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal”. Az  Ötv.  16. § (1) bekezdése megállapítja, hogy “a képviselő- testület  a  törvény által nem szabályozott  helyi  társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot”. Az  Avtv. 1. § (2) bekezdése viszont úgy rendelkezik, hogy  az “e törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt  e törvény  kifejezetten  megengedi”. Az Avtv.  azonban  a  helyi önkormányzat  számára  nem  teszi  lehetővé  közérdekű  adatai nyilvánosságának a törvényitől eltérő tartalmú szabályozását. A  közérdekű  adatok  megismeréséhez és szabad  terjesztéséhez fűződő   alkotmányos  alapjog  –  annak  lényeges  tartalmának sérelme  nélkül  – az Alkotmány 8. § (2) bekezdése  értelmében csak törvényben korlátozható. Fentiek  alapján az Alkotmánybíróság megállapította,  hogy  az SzMSz-nek     a    képviselő-testületi    üléseken     készült hangfelvételek,  valamint  a szavazógép  segítségével  történő szavazás     eredményét     rögzítő     számítógépes     lista megismerhetőségét a települési képviselőkre korlátozó, illetve az ilyen listáról másolat kiadását megtiltó rendelkezése sérti az  Alkotmány  61.  §  (1) bekezdésében foglalt,  a  közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot, ellentétes az Ötv.  2.  §- ával  és  a  12.  § (3) bekezdésével, valamint az  Avtv.  19., illetve  20.  §-aival,  és  így sérti  az  Alkotmány  44/A.  § (2)   bekezdését  is.  Ezért  az  Alkotmánybíróság  az   SzMSz indítvánnyal érintett rendelkezéseit megsemmisítette. Tekintettel    arra,    hogy   a   kifogásolt    rendelkezések megsemmisítését   a   fentiek  önmagukban   megalapozták,   az Alkotmánybíróság mellőzte az Alkotmány 7. § (1) bekezdése és a 70/A. § szempontjából történő vizsgálatot. A   határozat   Magyar  Közlönyben  történő   közzététele   az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény.  41.  §-án alapul.       Dr. Bihari Mihály                 Dr. Strausz János       előadó alkotmánybíró                  alkotmánybíró               Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva                          alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	57/2000. (XII. 19.)
Date of the decision: .	12/18/2000
.
.