Hungarian
Ügyszám:
.
682/B/2000
Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 57/2000. (XII. 19.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2000/538
.
A döntés kelte: Budapest, 12/18/2000
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet egyes rendelkezései
    alkotmányellenességének  megállapítására  és  megsemmisítésére
    irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

                             határozatot:

    1.  Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy  Budapest  Főváros
    IV.   kerület   Újpest   Önkormányzat   Képviselő-testületének
    Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2000. (IV.  10.)
    rendelete  22. § (5) bekezdése “valamennyi képviselő  részére”
    és  31.  § (2) bekezdése “minden települési képviselő részére”
    szövegrésze,  valamint a 31. § (3) bekezdése alkotmányellenes,
    ezért    azokat    jelen   határozat   közzététele    napjával
    megsemmisíti.

    2.  Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Budapest Főváros
    IV.   kerület   Újpest   Önkormányzat   Képviselő-testületének
    Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2000. (IV.  10.)
    rendelete  22.  §  (5) bekezdése és a 31. §  (2)  bekezdése  a
    következő szöveggel marad hatályban:

    “22.  §  ...  (5)  A Képviselő-testület üléséről  hangfelvétel
    készül, amelyet hozzáférhető módon meg kell őrizni.”

    “31.  §  ...  (2)  Szavazógéppel  történő  szavazás  esetén  a
    szavazásról készült számítógépes listát biztonságos módon  meg
    kell   őrizni,   az   abba   történő  betekintés   lehetőségét
    biztosítani kell.”

    3.  Ezt  a határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben
    közzéteszi.
                                 Indokolás

                                    I.

      Az   indítványozó   Budapest  Főváros   IV.   kerület   Újpest
      Önkormányzat  Képviselő-testületének  Szervezeti  és  Működési
      Szabályzatáról  szóló  3/2000. (IV. 10.)  számú  rendelete  (a
      továbbiakban:   SzMSz)  22.  §-a  (5)  bekezdése   “valamennyi
      képviselő  részére”  szövegrészének,  31.  §-a  (2)  bekezdése
      “minden települési képviselő részére” szövegrészének, valamint
      31.   §-a   (3)   bekezdésének   megsemmisítését   kérte    az
      Alkotmánybíróságtól.

      Indokolása   szerint  a  fenti  rendelkezések  korlátozzák   a
      képviselő-testület    ülésén    készült    hangfelvétel,     a
      szavazógéppel  történő szavazás esetén a  szavazásról  készült
      számítógépes    lista    nem    képviselők    által    történő
      megismerhetőségét.  Ebben az indítványozó a  közérdekű  adatok
      megismerésének az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított
      joga,   és   a   diszkriminációnak  az   Alkotmány   70/A.   §
      (1)   bekezdésében  foglalt  tilalma  sérelmét   látja.   Ezen
      túlmenően   az   indítványozó  szerint  az  SzMSz   kifogásolt
      rendelkezései sértik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
      LXV.  törvény  (a továbbiakban: Ötv.) 12. § (3)  bekezdésében,
      valamint  a személyes adatok védelméről és a közérdekű  adatok
      nyilvánosságáról   szóló   1992.   évi   LXIII.   törvény   (a
      továbbiakban: Avtv.) 19. §-ában foglaltakat. Hivatkozik még az
      indítványozó  az  1993. évi XXXI. törvénnyel  kihirdetett,  az
      emberi  jogok  és  az alapvető szabadságok  védelméről  szóló,
      Rómában,  1950. november 4-én kelt Egyezmény (a  továbbiakban:
      egyezmény)  10.  és 14. Cikkeivel kapcsolatosan  az  Alkotmány
      7. § (1) bekezdésében foglaltakra.

                                    II.

      1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

      “2.   §  (1)  A  Magyar  Köztársaság  független,  demokratikus
      jogállam.”

      “7.  §  (1)  A  Magyar  Köztársaság jogrendszere  elfogadja  a
      nemzetközi  jog  általánosan elismert  szabályait,  biztosítja
      továbbá  a  nemzetközi jogi kötelezettségek  és  a  belső  jog
      összhangját.”

      “42.  § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint  a
      megye   választópolgárainak  közösségét  megilleti   a   helyi
      önkormányzás  joga.  A helyi önkormányzás  a  választópolgárok
      közösségét   érintő   helyi  közügyek   önálló,   demokratikus
      intézése,  a  helyi  közhatalomnak a lakosság  érdekében  való
      gyakorlása.”

      “44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
      a)  önkormányzati  ügyekben  önállóan  szabályoz  és  igazgat,
      döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
      b)   gyakorolja  az  önkormányzati  tulajdon  tekintetében   a
      tulajdonost  megillető  jogokat, az önkormányzat  bevételeivel
      önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
      c)   az  önkormányzat  törvényben  meghatározott  feladatainak
      ellátásához  megfelelő  saját bevételre  jogosult,  továbbá  e
      feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
      d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és
      mértékét,
      e)  törvény  keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét
      és működési rendjét,
      f)  önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és
      elismerő címeket alapíthat,
      g)  a  helyi  közösséget  érintő közügyekben  kezdeményezéssel
      fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
      h)   szabadon   társulhat   más  helyi   képviselőtestülettel,
      érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat
      létre,   feladatkörében  együttműködhet  más  országok   helyi
      önkormányzatával,  és  tagja  lehet  nemzetközi  önkormányzati
      szervezetnek.

      (2)  A  helyi  képviselőtestület a  feladatkörében  rendeletet
      alkothat,  amely  nem  lehet  ellentétes  a  magasabb   szintű
      jogszabállyal.”

      “61.  §  (1)  A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga  van  a
      szabad  véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a  közérdekű
      adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”

      “70/A.  §  (1)  A  Magyar Köztársaság biztosítja  a  területén
      tartózkodó  minden  személy  számára  az  emberi,  illetve  az
      állampolgári  jogokat,  bármely megkülönböztetés,  nevezetesen
      faj,  szín,  nem, nyelv, vallás, politikai vagy más  vélemény,
      nemzeti  vagy  társadalmi származás, vagyoni,  születési  vagy
      egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”

      2.    Az    Ötv.-nek   az   indítványozó   által   hivatkozott
      rendelkezései:

      “2.  §  (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség
      elvét,  helyi  közügyekben  demokratikus  módon,  széles  körű
      nyilvánosságot  teremtve  kifejezi  és  megvalósítja  a  helyi
      közakaratot.”

      “12. § ... (3) A képviselő-testület ülése nyilvános.”

      3. Az Avtv. vizsgált rendelkezései:

      “2. § E törvény alkalmazása során ...
      3.   közérdekű   adat:  az  állami  vagy  helyi  önkormányzati
      feladatot,   valamint   jogszabályban   meghatározott    egyéb
      közfeladatot  ellátó  szerv vagy személy kezelésében  lévő,  a
      személyes adat fogalma alá nem eső adat;”

      “19.  §  (1)  Az  állami  vagy helyi önkormányzati  feladatot,
      valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó
      szerv   és   személy   (a  továbbiakban   együtt:   szerv)   a
      feladatkörébe  tartozó ügyekben – ideértve  a  gazdálkodásával
      kapcsolatos  ügyeket  is – köteles elősegíteni  a  közvélemény
      pontos és gyors tájékoztatását.

      (2)  Az  (1)  bekezdésben említett szervek rendszeresen  közzé
      vagy   más  módon  hozzáférhetővé  teszik  a  tevékenységükkel
      kapcsolatos  legfontosabb  –  így  különösen  a  hatáskörükre,
      illetékességükre, szervezeti felépítésükre, a birtokukban lévő
      adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra  vonatkozó
      –  adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek  neve  és
      beosztása – ha törvény másként nem rendelkezik – bárki számára
      hozzáférhető, nyilvános adat.”

      “20.  § (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek
      az  adatot  kezelő szerv a kérelem tudomására  jutását  követő
      legrövidebb  idő  alatt, legfeljebb azonban  15  napon  belül,
      közérthető   formában  tesz  eleget.  Az  adatokat  tartalmazó
      dokumentumról  vagy dokumentumrészről annak tárolási  módjától
      függetlenül – költségtérítés ellenében – a kérelmező másolatot
      kérhet.

      (2)  A  kérelem megtagadásáról – annak indokaival együtt  –  8
      napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt.

      (3) A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője –
      legfeljebb   a   közléssel  kapcsolatban   felmerült   költség
      mértékéig   –  költségtérítést  állapíthat  meg.  A  kérelmező
      kérésére a költség összegét előre közölni kell.”

      4. Az egyezmény indítványban hivatkozott rendelkezései:

                “10. Cikk - Véleménynyilvánítás szabadsága

      1.  Mindenkinek  joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
      Ez  a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az
      információk,  eszmék megismerésének és közlésének  szabadságát
      országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági
      szerv  beavatkozhasson.  Ez a Cikk nem  akadályozza,  hogy  az
      államok   a   rádió-,  televízió-  vagy  mozgókép   vállalatok
      működését engedélyezéshez kössék.

      2.    E   kötelezettségekkel   és   felelősséggel   együttjáró
      szabadságok  gyakorlása  a  törvényben  meghatározott,   olyan
      alakszerűségeknek,    feltételeknek,   korlátozásoknak    vagy
      szankcióknak  vethető  alá, amelyek szükséges  intézkedéseknek
      minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a
      területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés
      megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások  jó
      hírneve  vagy  jogai védelme, a bizalmas értesülés  közlésének
      megakadályozása,    vagy   a   bíróságok   tekintélyének    és
      pártatlanságának fenntartása céljából.
                    14. Cikk - Megkülönböztetés tilalma

      A   jelen  Egyezményben  meghatározott  jogok  és  szabadságok
      élvezetét  minden megkülönböztetés, például  nem,  faj,  szín,
      nyelv,  vallás,  politikai vagy egyéb vélemény,  nemzeti  vagy
      társadalmi  származás, nemzeti kisebbséghez tartozás,  vagyoni
      helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján  történő
      megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.”

      5. Az SzMSz indítvánnyal érintett rendelkezései:

      “22. § ... (5) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel
      készül, amelyet valamennyi képviselő részére hozzáférhető
      módon meg kell őrizni.”

      “31. § ... (2) Szavazógéppel történő szavazás esetén a
      szavazásról készült számítógépes listát biztonságos módon meg
      kell őrizni, az abba történő betekintés lehetőségét minden
      települési képviselő részére biztosítani kell.

      (3) A szavazógéppel történő szavazás eredményét rögzítő
      számítógépes listáról másolat nem adható ki.”

                                   III.

      Az indítvány megalapozott.

      A  közérdekű  adatok nyilvánosságához való  jog  az  Alkotmány
      61. § (1) bekezdésében foglalt alapjog. A helyi önkormányzatok
      tevékenysége  vonatkozásában  az  Alkotmánybíróság  már   több
      határozatában [32/1992. (V. 29.) AB határozat, ABH 1992. 182.;
      19/1995. (III. 28.) AB határozat, ABH 1995. 100.] foglalkozott
      ezen  alapjog tartalmával. A 32/1992. (V. 29.) AB határozatban
      az   Alkotmánybíróság  megállapította,   hogy   “a   közérdekű
      információkhoz  való  szabad  hozzáférés  lehetővé   teszi   a
      választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom,  a
      közigazgatás  jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését,
      serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága
      miatt   a  közhatalmi  döntésalkotásra,  az  ügyek  intézésére
      gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet
      hatékony,   ha  az  illetékes  szervek  felfedik  a  szükséges
      információkat” (ABH 1992. 182, 183-184.).

      Az  Alkotmány 42. § második mondata úgy rendelkezik,  hogy  “a
      helyi  önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi
      közügyek  önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak
      a  lakosság érdekében való gyakorlása”. A 44. § (1)  bekezdése
      szerint  pedig  “a  választópolgárok a helyi önkormányzást  az
      általuk  választott képviselő-testület útján, illetőleg  helyi
      népszavazással gyakorolják”.

      A  32/1992.  (V. 29.) AB határozat szerint “a fenti értelemben
      funkcionáló önkormányzáshoz mellőzhetetlen, hogy a polgárok az
      önkormányzat  döntéseiről, működéséről  tájékozódhassanak.  Az
      önkormányzatnak   kötelessége,   hogy   lehetővé   tegye    az
      önkormányzati   testületek,  különösen  a   képviselő-testület
      eljárásának  és határozatainak megismerését” (ABH  1992.  182,
      184.).

                                    IV.

      Az  Alkotmány  61. § (3) bekezdése végrehajtására  megalkotott
      Avtv.  19.  §-a  értelmében az állami vagy helyi önkormányzati
      feladatot  ellátó  szerv a feladatkörébe  tartozó  ügyekben  –
      ideértve  a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is  –  köteles
      elősegíteni  a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.  Az
      ilyen  szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy  a  kezelésükben
      lévő  közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adat
      nyilvánosságát  törvény  –  megfelelő  feltételek   fennállása
      esetére – korlátozza.

      Az Avtv. 2. § 3. pontja értelmében a törvény alkalmazása során
      közérdekű  adat  az állami vagy helyi önkormányzati  feladatot
      ellátó  szerv kezelésében lévő, a személyes adat  fogalma  alá
      nem  eső  és  a törvényben meghatározott kivételek körébe  nem
      tartozó adat.

      Az  Ötv.  12.  § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület
      ülése nyilvános. Ez alól csak a 12. § (4) bekezdésében foglalt
      esetetekben   lehet  eltérni.  A  képviselő-testületi   ülésen
      elhangzott  előterjesztések,  nyilatkozatok,  az  ott  történt
      események    (különös   tekintettel   az   egyes    képviselők
      szavazataira)  közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként
      bárki  által  szabadon,  korlátozás  nélkül  megismerhetők  és
      terjeszthetők.  A  képviselő-testületi  ülések   nyilvánossága
      éppen ezt a célt szolgálja. Nem igényel különösebb bizonyítást
      az,   hogy   ha   a   képviselő-testületi   nyilvános   ülésen
      hallgatóként    történő   részvétel    alkalmával    az    ott
      elhangzottakat  és  a  képviselők által  leadott  szavazatokat
      bárki  megismerheti, azokról feljegyzéseket, sőt  felvételeket
      készíthet  és  azokat  később  szabadon  terjesztheti,   akkor
      ugyanígy  bárkinek  joga  van  arra,  hogy  az  elhangzottakat
      rögzítő   magnó-   (esetleg   videó-)   felvételek   tartalmát
      megismerhesse,   illetve,   hogy   a   szavazások   eredményét
      dokumentáló  számítógépes listáról – arányos díj  ellenében  –
      másolatot kapjon. A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel
      készítése,  illetve a számítógépes szavazógép  használata  nem
      kötelező  az önkormányzatok számára. Ha azonban ilyen  készül,
      akkor az általuk rögzítettek közérdekű adatnak minősülnek.

      A  modern  tömegmédia korszakában a képviselő-testület  tagjai
      tevékenysége feletti demokratikus kontroll ezekkel a technikai
      lehetőségekkel hatékonyabban valósítható meg. Az önkormányzati
      képviselők ilyen minőségükben végzett tevékenységükért ugyanis
      felelősséggel   tartoznak   választóik   felé.   A   politikai
      felelősség   alapfeltétele,  hogy  az   érdeklődők   tisztában
      lehessenek   azzal,  hogy  képviselőik  a  közösséget   érintő
      ügyekben milyen álláspontot foglaltak el, vagyis, hogy valóban
      választóik érdekeit, a helyi közakaratot képviselték-e.  Éppen
      ezért  –  hasonlóan  az  országgyűlési  képviselőkhöz   –   az
      önkormányzati  képviselők  sem rejthetik  el  szavazataikat  a
      szavazógép használatával. Hiszen az Ötv. 2. § (1) bekezdésében
      említett  széles körű nyilvánosság biztosítása a  demokratikus
      hatalomgyakorlás biztosítéka.

      Az  SzMSz  22. § (5) és 31. § (2) bekezdései két személyi  kör
      vonatkozásában  tartalmaznak  rendelkezéseket.  A  “valamennyi
      képviselő  részére”,  illetve a “minden  települési  képviselő
      részére”  fordulatok  alkalmazásával egyfelől  biztosítják  az
      önkormányzati   képviselők  azonos   hozzáférési   jogait.   E
      csoporton   belül   tehát   az  érintett   rendelkezések   nem
      diszkriminálnak  és  ebből a szempontból aggálytalanok.  Az  a
      körülmény azonban, hogy a kifogásolt rendelkezések egy  tágabb
      – nevezetesen a “mindenki” vagy “bárki” szavakkal megragadható
      –   személyi  kör  tekintetében  hallgatnak,  vagyis  számukra
      kifejezetten  nem  garantálják  a  hangfelvétel,   illetve   a
      számítógépes   lista  szabad  megismerhetőségét,   a   logikai
      értelmezés  alapján arra enged következtetni,  hogy  e  tágabb
      személyi  kör  számára  – szemben az önkormányzati  képviselők
      által  alkotott szűkebb személyi körrel – a szabad  hozzáférés
      joga nem biztosított.

      Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése, valamint az Avtv. 19. §-a  a
      közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot mindenki  számára
      korlátozás  nélkül biztosítja. Az SzMSz 22. §  (5)  és  31.  §
      (2)  bekezdései  –  mivel  a  fentiekben  kifejtettek  szerint
      korlátozzák  a  nem  önkormányzati képviselők  hozzáférését  a
      képviselő-testület üléséről készült hangfelvételhez, illetve a
      szavazógéppel  történő szavazás esetén a  szavazásról  készült
      számítógépes listához – egyben sértik az Avtv. 19. §-át is.

      Az SzMSz 31. § (3) bekezdése pedig nyilvánvalóan ellentétes az
      Avtv.  20.  §  (1)  bekezdésében foglalt azon  rendelkezéssel,
      miszerint  a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumról  vagy
      dokumentumrészről  annak  tárolási  módjától   függetlenül   –
      költségtérítés ellenében – a kérelmező másolatot kérhet.

      Mivel  az  Avtv.  az  Alkotmány  61.  §-ában  foglalt  alapjog
      garanciális részletszabályait is tartalmazza, az Avtv. 19.  és
      20.  §-ainak sérelmét jelentő jogszabályi rendelkezések egyben
      az Alkotmány 61. §-ának sérelmét is jelentik.

                                    V.

      Az  Alkotmány  44/A. § (2) bekezdése előírja,  hogy  “a  helyi
      képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely
      nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal”.

      Az  Ötv.  16. § (1) bekezdése megállapítja, hogy “a képviselő-
      testület  a  törvény által nem szabályozott  helyi  társadalmi
      viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján,
      annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot”.
      Az  Avtv. 1. § (2) bekezdése viszont úgy rendelkezik, hogy  az
      “e törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt  e
      törvény  kifejezetten  megengedi”. Az Avtv.  azonban  a  helyi
      önkormányzat  számára  nem  teszi  lehetővé  közérdekű  adatai
      nyilvánosságának a törvényitől eltérő tartalmú szabályozását.

      A  közérdekű  adatok  megismeréséhez és szabad  terjesztéséhez
      fűződő   alkotmányos  alapjog  –  annak  lényeges  tartalmának
      sérelme  nélkül  – az Alkotmány 8. § (2) bekezdése  értelmében
      csak törvényben korlátozható.

      Fentiek  alapján az Alkotmánybíróság megállapította,  hogy  az
      SzMSz-nek     a    képviselő-testületi    üléseken     készült
      hangfelvételek,  valamint  a szavazógép  segítségével  történő
      szavazás     eredményét     rögzítő     számítógépes     lista
      megismerhetőségét a települési képviselőkre korlátozó, illetve
      az ilyen listáról másolat kiadását megtiltó rendelkezése sérti
      az  Alkotmány  61.  §  (1) bekezdésében foglalt,  a  közérdekű
      adatok nyilvánosságához való jogot, ellentétes az Ötv.  2.  §-
      ával  és  a  12.  § (3) bekezdésével, valamint az  Avtv.  19.,
      illetve  20.  §-aival,  és  így sérti  az  Alkotmány  44/A.  §
      (2)   bekezdését  is.  Ezért  az  Alkotmánybíróság  az   SzMSz
      indítvánnyal érintett rendelkezéseit megsemmisítette.

      Tekintettel    arra,    hogy   a   kifogásolt    rendelkezések
      megsemmisítését   a   fentiek  önmagukban   megalapozták,   az
      Alkotmánybíróság mellőzte az Alkotmány 7. § (1) bekezdése és a
      70/A. § szempontjából történő vizsgálatot.

      A   határozat   Magyar  Közlönyben  történő   közzététele   az
      Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény.  41.  §-án
      alapul.
              Dr. Bihari Mihály                 Dr. Strausz János
              előadó alkotmánybíró                  alkotmánybíró

                      Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva
                                 alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        57/2000. (XII. 19.)
        Date of the decision:
        .
        12/18/2000
        .
        .