Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Bfv.II.528/2020/9. számú végzése, a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.88/2018/121. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 15.B.311/2015/517. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadása szerint az elsőfokú bíróság az indítványozót - mint I. rendű vádlottat - bűnösnek mondta ki 27 rendbeli, 9 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és egyéb bűntettekben emiatt szabadságvesztés büntetésre ítélte, azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, és a bűnszervezet szabályaira tekintettel a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Az indítványozó tekintetében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, mely a fegyházbüntetés mértékét nem érintette. A Kúria az első - és a másodfokú bíróság ítéleteit hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjoga és a (3) bekezdésben foglalt védelemhez való alapjoga sérült azzal, hogy olyan védő járt el az I. és a VI. rendű vádlottak védelmében, aki korábban nyomozóként járt el az eljárásban. Továbbá az indítványozó tisztességes eljáráshoz való joga akkor is sérült, amikor két olyan védő járt el a fenti vádlottak ügyében aki korábban sértetti képviselő volt. Nem elvárható, hogy a korábbi nyomozói minőségben az eljárásban részt vevő személy megfelelő, hatékony védelem keretei között, a tisztességes eljáráshoz való jog szabályainak maradéktalan betartása mellett járjon el. Ezt az elvárást a bírói gyakorlat sem támasztja az eljárásból kizárt védővel szemben, hiszen a törvény vélelmezi a terhelt és a sértett közötti érdekellentétet (BH 2016.10.267).
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy történt jogsérelem, azonban ezen a megállapításon túl a másodfokú bíróság ehhez a kérdéskörhöz nem tett hozzá. A jogsértést a Kúria sem vitatta, mégis a hatályos jogszabállyal ellentétesen indokolta a hatályon kívül helyezés elmaradását. Az indítványozó véleménye szerint a hivatkozott eljárási szabálysértések és azok nem megfelelő értékelése alaptörvény-ellenességet generált, melyet a másodfokú bíróságnak és a felülvizsgálati eljárás során eljáró Kúriának figyelembe kellett volna vennie. A bíróságok ezt nem tették meg, ezáltal nem biztosították a tisztességes eljárás és a védelemhez való alapjog garanciáit..
. |