Hungarian
Ügyszám:
.
398/B/2003
Előadó alkotmánybíró: Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 38/2003. (VI. 26.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2003/829
.
A döntés kelte: Budapest, 06/23/2003
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                    A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
                                 
    Az    Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének
    utólagos  vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta  a
    következő

                            határozatot:

    Az    Alkotmánybíróság   megállapítja,   hogy    a    számla,
    egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról,
    valamint  a  nyugta adását biztosító pénztárgép és  taxaméter
    alkalmazásáról  szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet  7/A.  §
    (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

    Az  Alkotmánybíróság  határozatát a Magyar  Közlönyben  közzé
    teszi.
                                Indokolás

                                   I.

      1.   Az  adatvédelmi  biztos  indítványa  szerint  a  számla,
      egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról,
      valamint  a  nyugta adását biztosító pénztárgép és  taxaméter
      alkalmazásáról  szóló  24/1995.  (XI.  22.)  PM  rendelet  (a
      továbbiakban: R.) 7/A. § (1) bekezdésének a 2003. április 15-
      től hatályos rendelkezései sértik az Alkotmánynak a személyes
      adatok  védelmét garantáló 59. § (1) bekezdését, a  személyes
      adatok  védelméről  és  a  közérdekű adatok  nyilvánosságáról
      szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.)  3.  §
      (1)  bekezdését, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
      törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-át.

      Az indítványozó utalt arra is, hogy az R. túlterjeszkedett az
      általános  forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény  (a
      továbbiakban:  Áfa-tv.) 71. § (5) bekezdésének  b)  pontjában
      adott jogalkotási felhatalmazáson.

      Az   indítványozó  azzal  érvelt,  hogy   az   R-nek   az   a
      rendelkezése,  amely előírja, hogy az eladó  köteles  a  vevő
      szándékától    függetlenül   az   Áfa-tv.-ben    szabályozott
      adattartalmú   számlát,   egyszerűsített   számlát,   számlát
      helyettesítő  okmányt kiállítani, ha az  értékesítés  bármely
      termékfajtából  eléri  vagy  meghaladja  az   R.   2.   számú
      mellékletben  előírt  mennyiséget, és az  értékesítés  adóval
      növelt  összesített értéke eléri, vagy meghaladja az  50  000
      forintot,    a   törvényi   szintű   szabályozás    hiányában
      alkotmányellenes.

      2. Az Alkotmány érintett szabályai:

      "37. § ...
      (3)  A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket
      adhatnak   ki.  Ezek  azonban  törvénnyel  vagy   a   Kormány
      rendeletével  és  határozatával nem lehetnek ellentétesek.  A
      rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. ...

      59.  §  (1)  A  Magyar  Köztársaságban mindenkit  megillet  a
      jóhírnévhez,  a  magánlakás sérthetetlenségéhez,  valamint  a
      magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.
      (2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához
      a  jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
      szükséges."

      Az Avtv. szabálya szerint:

      "3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
      a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
      b)  azt  törvény  vagy - törvény felhatalmazása  alapján,  az
      abban  meghatározott  körben - helyi  önkormányzat  rendelete
      elrendeli."

      A Jat. szerint:

      "1.  §  (1)  A  jogalkotó szervek a következő  jogszabályokat
      alkotják:
      a) az Országgyűlés törvényt,
      b)
      c) a Kormány rendeletet,
      d)  a miniszterelnök és Kormány tagja (a továbbiakban együtt:
      miniszter) rendeletet,
      e)
      f) az önkormányzat rendeletet.
      (2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály
      nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

      Az Áfa-tv. szerint:

      "71. § ...
      (5) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a nyugta
      adóigazgatási  azonosításának  módjáról  szóló  jogszabályban
      meghatározza
      a)  azokat  a  területeket, tevékenységi ágakat, melyekben  a
      nyugtaadási    kötelezettség   kizárólag   az   adóigazgatási
      azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép vagy
      taxaméter  (a továbbiakban együtt: pénztárgép) alkalmazásával
      teljesíthető, valamint
      b)  a  kis-  és  nagykereskedelmi értékesítések  mennyiséghez
      kötött dokumentálására vonatkozó különös szabályokat."

      Az R. érintett szabályai szerint:

      "7/A.  §  (1)  Kis-  és nagykereskedelmi  értékesítés  esetén
      készpénzzel  vagy  készpénz-helyettesítő  eszközzel   történő
      fizetés   mellett,  az  eladó  köteles  a  vevő   szándékától
      függetlenül az Áfa-tv.-ben szabályozott adattartalmú számlát,
      egyszerűsített   számlát,   számlát   helyettesítő    okmányt
      kiállítani,  ha  az értékesítés bármely termékfajtából  eléri
      vagy  meghaladja a 2. számú mellékletben előírt  mennyiséget,
      és  -  nem  jövedéki  termék esetén - az  értékesítés  adóval
      növelt  összesített értéke eléri, vagy meghaladja az  50  000
      forintot.  A  bizonylatnak  ilyenkor  tartalmaznia  kell   az
      értékesített   áru  pontos  megnevezését  és   annak   egyedi
      beazonosítását lehetővé tevő adatait (fajta, méret stb.).
      (2)   Az   egyéb   áruk  2.  számú  melléklet  2.   pontjában
      meghatározott mennyiség ötszörösét elérő értékesítése  esetén
      a vevő adóalanynak adóalanyiságát az R. 1. § (3) bekezdésében
      foglalt előírásnak megfelelően igazolnia kell.

      (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában:
      1. Nagykereskedelem:
      a)   az   új   és   használt   cikkek  (átalakítás   nélküli)
      viszonteladása    kiskereskedőknek,   ipari,    kereskedelmi,
      intézményi    vagy   szakmai   felhasználóknak    vagy    más
      nagykereskedőknek;
      b)  áru  beszerzése vagy áru értékesítése érdekében kifejtett
      ügynöki  tevékenység a következők részére: nagykereskedőknek,
      közvetítő   kereskedőknek   ipari   elosztó   szervezeteknek,
      exportőröknek,    importőröknek,    szövetkezeti     beszerző
      társulásoknak,   a   kereskedelmi  vagy   árubrókereknek,   a
      bizományosi  kereskedőknek és ügynököknek, felvásárlóknak,  a
      mezőgazdasági     termékek     értékesítésével     foglalkozó
      felvásárlóknak és szövetkezeteknek;
      c)    nagykereskedelmi    értékesítés    keretében    végzett
      felvásárlás.
      2. Kiskereskedelem:
      a)  az új és használt személyi és háztartási cikk (átalakítás
      nélküli)   értékesítése  üzletben,  csomagküldő   szolgálaton
      keresztül,  postai utánvéttel, házaló és utcai árus  által  a
      fogyasztók    széles   körében   személyi   vagy   háztartási
      használatra;
      b) a bizományosi, ügynöki kiskereskedelem. ...

      2. számú melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez
      A  rendelet 7/A. §-a alapján az alábbi mennyiséget  meghaladó
      értékesítések   esetén   kötelező   számlát,   egyszerűsített
      számlát, számlát helyettesítő okmányt kiállítani:
      1.  A  jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
      különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 72. §-ának
      (11)   bekezdésében   meghatározott   mennyiséget   meghaladó
      jövedéki termékek esetében.
      2. Egyéb áruk esetén:
       -500 forint egyedi érték (egységár) alatt fajtánként 100 db
       500-5000 forint egyedi érték (egységár) esetén fajtánként 10
      db
        5001-  forint  egyedi érték (egységár)  felett  fajtánként,
      készletenként 5 db"

                                   II.

      Az indítvány megalapozott.

      1. Az R. 7/A. §-a bizonyos esetekben arra kötelezi az eladót,
      hogy   a   vevő   szándékától  függetlenül   az   Áfa-tv.-ben
      szabályozott  adattartalmú számlát,  egyszerűsített  számlát,
      számlát helyettesítő okmányt állítson ki.

      Az  Áfa-tv. 13. § (1) bekezdése 16. pontja határozza  meg  az
      Áfa-tv.   alkalmazásában  a  számla  adattartalmát.  Eszerint
      "számla:  adóigazgatási azonosításra alkalmas  bármely  olyan
      bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
      a) a számla sorszáma;
      b)  a  számla  kibocsátójának  neve,  címe  és  adóigazgatási
      azonosító száma;
      c) a vevő neve és címe;
      d) a teljesítés időpontja;
      e) a számla kibocsátásának kelte;
      f) a fizetés módja és határideje;
      g)  a  termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási
      száma,   amely  legalább  szükséges  az  e  törvény  szerinti
      hivatkozás beazonosításához;
      h)  a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes
      mértékegységben   kifejezhető   -   mennyiségi   egysége   és
      mennyisége;
      i)  a  termék,  szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi  egységre
      vetíthető - adó nélkül számított egységára;
      j)  a  termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke
      tételenként és összesen;
      k) a felszámított adó százalékos mértéke;
      l) az áthárított adó összege tételenként és összesen;
      m)   a   termék   (szolgáltatás)  adóval   együtt   számított
      ellenértéke tételenként és összesen;
      n) a számla végösszege."

      A   17.  pont  az  egyszerűsített  számláról  szól.  Eszerint
      "egyszerűsített  számla: adóigazgatási azonosításra  alkalmas
      bármely  olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat
      tartalmazza:
      a) a számla sorszáma;
      b)  a  számla  kibocsátójának  neve,  címe  és  adóigazgatási
      azonosító száma;
      c) a vevő neve és címe;
      d) a számla kibocsátásának kelte;
      e)  a  termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási
      száma,   amely  legalább  szükséges  az  e  törvény  szerinti
      hivatkozás beazonosításához;
      f)  a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes
      mértékegységben   kifejezhető   -   mennyiségi   egysége   és
      mennyisége;
      g)  a  termék,  szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi  egységre
      vetíthető - adóval együtt számított egységára;
      h)   a   termék   (szolgáltatás)  adóval   együtt   számított
      ellenértéke tételenként és összesen;
      i) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték."

      A  18.  pont a számlát helyettesítő okmány fogalmát határozza
      meg.  "Számlát  helyettesítő okmány: bármilyen  adóigazgatási
      azonosításra  alkalmas  bizonylat (irat),  amely  legalább  a
      következő adatokat tartalmazza:
      a)  a  terméket  átadó (szolgáltatást nyújtó) adóalany  neve,
      címe és adóigazgatási azonosító száma;
      b) a terméket átvevő (szolgáltatást saját nevében megrendelő)
      neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;
      c) a teljesítés időpontja;
      d)  a  termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási
      száma,   amely  legalább  szükséges  az  e  törvény  szerinti
      hivatkozás beazonosításához;
      e) az adó alapja;
      f) a felszámított adó százalékos mértéke;
      g) az áthárított adó összege."

      Az  Áfa-tv.  13.  §  (1)  bekezdés 16.,  17.  és  18.  pontja
      értelmében   a   számla,   egyszerűsített   számla,   számlát
      helyettesítő  okmány kötelezően tartalmazza számos  más  adat
      mellett a vevő (átvevő, megrendelő) nevét és címét.

      Az  Avtv.  2.  §  1. pontja szerint e törvény  alkalmazásában
      "személyes  adat: a meghatározott természetes  személlyel  (a
      továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az  adatból
      levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes
      adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg
      kapcsolata az érintettel helyreállítható."

      A  2.  §  4.  a) pontja szerint "adatkezelés: az  alkalmazott
      eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele
      és   tárolása,   feldolgozása,   hasznosítása   (ideértve   a
      továbbítást   és  a  nyilvánosságra  hozatalt)  és   törlése.
      Adatkezelésnek  számít az adatok megváltoztatása  és  további
      felhasználásuk megakadályozása is."

      Az   R.  7/A.  §  (1)  bekezdése  személyes  adatok  kötelező
      kezelését írja elő, az érintett hozzájárulása hiányában is.

      Az  Alkotmánybíróság  már  korábban megállapította,  hogy  az
      "Alkotmány 59. §-ában biztosított személyes adatok védelméhez
      való  jognak  eszerint  az  a tartalma,  hogy  mindenki  maga
      rendelkezik     személyes    adatainak    feltárásáról     és
      felhasználásáról. Személyes adatot felvenni  és  felhasználni
      tehát  általában  csakis az érintett beleegyezésével  szabad;
      mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az
      adatfeldolgozás  egész  útját, vagyis  mindenkinek  joga  van
      tudni,  ki,  hol,  mikor, milyen célra  használja  fel  az  ő
      személyes  adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes
      adat  kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás
      módját  is." [15/1991. (IV. 13.) AB határozat, ABH 1991,  40,
      42.]

      Az  Avtv. 3. § (1) bekezdése értelmében személyes adat  akkor
      kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt  törvény
      vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott
      körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

      Az  R.  7/A.  § (1) bekezdése ellentétes az Avtv.  3.  §  (1)
      bekezdésében foglaltakkal, ezért sérti az Alkotmány 37. § (3)
      bekezdését.

      2.  Az  Áfa-tv. 71. § (5) bekezdés b) pontja arra  hatalmazta
      fel   a   pénzügyminisztert,  hogy  "a  nyugta  adóigazgatási
      azonosításának  módjáról szóló jogszabályban meghatározza"  a
      kis-  és  nagykereskedelmi értékesítések mennyiséghez  kötött
      dokumentálására vonatkozó különös szabályokat.

      A  nyugta  az  Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 20. pontja  szerint
      "adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat,
      amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
      a) a nyugta sorszáma;
      b)   a   nyugta   kibocsátójának  neve,  címe,  adóigazgatási
      azonosító  száma,  vagy az adóhatóság által  jóváhagyott  más
      azonosító;
      c) a nyugta kibocsátásának kelte;
      d) a fizetendő összeg."

      Az  Áfa-tv.  szabályai  értelmében  a  nyugta  és  a  számla,
      egyszerűsített    számla,   számlát    helyettesítő    okmány
      adattartalma egymástól eltérő.

      Az  Áfa-tv.  értelmében  a számla, egyszerűsített  számla  és
      számlát  helyettesítő okmány az adólevonási jog gyakorlásának
      egyik tárgyi feltétele (35. § (1) bekezdés).

      A  számlaadási  kötelezettség az Áfa-tv. 43. § (1)  bekezdése
      alapján  azt  jelenti,  hogy az adóalany  köteles  az  általa
      teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról a)
      számlát;  b)  a  teljesítéssel egyidejűleg  készpénzzel  vagy
      készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén  pedig
      kérésre  -  a  kibocsátó döntésétől függően -  egyszerűsített
      számlát vagy számlát kibocsátani.

      Az  Áfa-tv.  71. § (5) bekezdés b) pontja csupán a  nyugtával
      kapcsolatban tartalmaz jogalkotási felhatalmazást; nem terjed
      ki  arra, hogy a pénzügyminiszter a rendeletében eltérjen  az
      Áfa-tv.  43.  §  (1)  bekezdés  b)  pontjában  írt  attól   a
      szabálytól,  amely csak a vevő (átvevő, megrendelő)  kérésére
      ír elő számlaadási kötelezettséget.

      Az  R.  ezért  ellentétes az Áfa-tv. 71. §  (5)  bekezdés  b)
      pontjában foglaltakkal.

      3.   Az   R.   preambuluma  nemcsak  az   Áfa-tv-ben   kapott
      felhatalmazásra  hivatkozik, hanem az adózás rendjéről  szóló
      1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 96. §-ának  (3)
      bekezdésében kapott jogalkotási felhatalmazásra is.

      Az Art. e szabálya szerint "a pénzügyminiszter rendeletben  a
      számla,  az  egyszerűsített számla,  a  nyugta  adóigazgatási
      azonosítását meghatározza."

      Ez  a  felhatalmazó rendelkezés sem értelmezhető úgy, hogy  a
      számla,  az  egyszerűsített számla,  a  nyugta  adóigazgatási
      azonosítása  körébe  tartozna  annak  rendeleti   úton   való
      meghatározása is, hogy az eladó milyen esetben köteles a vevő
      szándékától  függetlenül  számlát,  egyszerűsített   számlát,
      számlát   helyettesítő  okmányt  kiállítani;  a   jogalkotási
      felhatalmazást nem lehet kiterjesztően értelmezni.

      Minderre  figyelemmel az Alkotmánybíróság a támadott  szabály
      alkotmányellenességét állapította meg és azt megsemmisítette.

      Az  Alkotmánybíróság a gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal
      támadott  jogszabályt  vagy annak  egy  részét  az  Alkotmány
      valamely  rendelkezésébe ütközőnek  minősíti,  és  ezért  azt
      megsemmisíti,   akkor   a   további  alkotmányi   rendelkezés
      esetleges   sérelmét  -  a  már  megsemmisített   jogszabályi
      rendelkezéssel  összefüggésben  -  érdemben  nem   vizsgálja.
      [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205; 4/1996.
      (II.  23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44; 61/1997. (XI. 19.)
      AB  határozat,  ABH  1997, 361, 364;  15/2000.  (V.  24.)  AB
      határozat,  ABH  2000,  420,  423;  16/2000.  (V.   24.)   AB
      határozat,  ABH  2000,  425,  429;  29/2000.  (X.   11.)   AB
      határozat, ABH 2000, 193, 200.].

      Az  Alkotmánybíróság  ezért nem vizsgálta,  hogy  a  támadott
      szabály   sérti-e   az  Alkotmány  59.  §  (1)   bekezdésében
      foglaltakat.

      A   Magyar   Közlönyben   való  közzététel   elrendelése   az
      Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény  41.  §-án
      alapul.
            Dr. Bihari Mihály                   Dr. Strausz János
            alkotmánybíró                           alkotmánybíró

                     Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva
                            előadó alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        38/2003. (VI. 26.)
        Date of the decision:
        .
        06/23/2003
        .
        .