A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a
következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a számla,
egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról,
valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter
alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7/A. §
(1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben közzé
teszi.
Indokolás
I.
1. Az adatvédelmi biztos indítványa szerint a számla,
egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról,
valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter
alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a
továbbiakban: R.) 7/A. § (1) bekezdésének a 2003. április 15-
től hatályos rendelkezései sértik az Alkotmánynak a személyes
adatok védelmét garantáló 59. § (1) bekezdését, a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §
(1) bekezdését, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-át.
Az indítványozó utalt arra is, hogy az R. túlterjeszkedett az
általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a
továbbiakban: Áfa-tv.) 71. § (5) bekezdésének b) pontjában
adott jogalkotási felhatalmazáson.
Az indítványozó azzal érvelt, hogy az R-nek az a
rendelkezése, amely előírja, hogy az eladó köteles a vevő
szándékától függetlenül az Áfa-tv.-ben szabályozott
adattartalmú számlát, egyszerűsített számlát, számlát
helyettesítő okmányt kiállítani, ha az értékesítés bármely
termékfajtából eléri vagy meghaladja az R. 2. számú
mellékletben előírt mennyiséget, és az értékesítés adóval
növelt összesített értéke eléri, vagy meghaladja az 50 000
forintot, a törvényi szintű szabályozás hiányában
alkotmányellenes.
2. Az Alkotmány érintett szabályai:
"37. § ...
(3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket
adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány
rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A
rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. ...
59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a
jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a
magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.
(2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához
a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges."
Az Avtv. szabálya szerint:
"3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az
abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete
elrendeli."
A Jat. szerint:
"1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat
alkotják:
a) az Országgyűlés törvényt,
b)
c) a Kormány rendeletet,
d) a miniszterelnök és Kormány tagja (a továbbiakban együtt:
miniszter) rendeletet,
e)
f) az önkormányzat rendeletet.
(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály
nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
Az Áfa-tv. szerint:
"71. § ...
(5) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a nyugta
adóigazgatási azonosításának módjáról szóló jogszabályban
meghatározza
a) azokat a területeket, tevékenységi ágakat, melyekben a
nyugtaadási kötelezettség kizárólag az adóigazgatási
azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép vagy
taxaméter (a továbbiakban együtt: pénztárgép) alkalmazásával
teljesíthető, valamint
b) a kis- és nagykereskedelmi értékesítések mennyiséghez
kötött dokumentálására vonatkozó különös szabályokat."
Az R. érintett szabályai szerint:
"7/A. § (1) Kis- és nagykereskedelmi értékesítés esetén
készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő
fizetés mellett, az eladó köteles a vevő szándékától
függetlenül az Áfa-tv.-ben szabályozott adattartalmú számlát,
egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt
kiállítani, ha az értékesítés bármely termékfajtából eléri
vagy meghaladja a 2. számú mellékletben előírt mennyiséget,
és - nem jövedéki termék esetén - az értékesítés adóval
növelt összesített értéke eléri, vagy meghaladja az 50 000
forintot. A bizonylatnak ilyenkor tartalmaznia kell az
értékesített áru pontos megnevezését és annak egyedi
beazonosítását lehetővé tevő adatait (fajta, méret stb.).
(2) Az egyéb áruk 2. számú melléklet 2. pontjában
meghatározott mennyiség ötszörösét elérő értékesítése esetén
a vevő adóalanynak adóalanyiságát az R. 1. § (3) bekezdésében
foglalt előírásnak megfelelően igazolnia kell.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában:
1. Nagykereskedelem:
a) az új és használt cikkek (átalakítás nélküli)
viszonteladása kiskereskedőknek, ipari, kereskedelmi,
intézményi vagy szakmai felhasználóknak vagy más
nagykereskedőknek;
b) áru beszerzése vagy áru értékesítése érdekében kifejtett
ügynöki tevékenység a következők részére: nagykereskedőknek,
közvetítő kereskedőknek ipari elosztó szervezeteknek,
exportőröknek, importőröknek, szövetkezeti beszerző
társulásoknak, a kereskedelmi vagy árubrókereknek, a
bizományosi kereskedőknek és ügynököknek, felvásárlóknak, a
mezőgazdasági termékek értékesítésével foglalkozó
felvásárlóknak és szövetkezeteknek;
c) nagykereskedelmi értékesítés keretében végzett
felvásárlás.
2. Kiskereskedelem:
a) az új és használt személyi és háztartási cikk (átalakítás
nélküli) értékesítése üzletben, csomagküldő szolgálaton
keresztül, postai utánvéttel, házaló és utcai árus által a
fogyasztók széles körében személyi vagy háztartási
használatra;
b) a bizományosi, ügynöki kiskereskedelem. ...
2. számú melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez
A rendelet 7/A. §-a alapján az alábbi mennyiséget meghaladó
értékesítések esetén kötelező számlát, egyszerűsített
számlát, számlát helyettesítő okmányt kiállítani:
1. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 72. §-ának
(11) bekezdésében meghatározott mennyiséget meghaladó
jövedéki termékek esetében.
2. Egyéb áruk esetén:
-500 forint egyedi érték (egységár) alatt fajtánként 100 db
500-5000 forint egyedi érték (egységár) esetén fajtánként 10
db
5001- forint egyedi érték (egységár) felett fajtánként,
készletenként 5 db"
II.
Az indítvány megalapozott.
1. Az R. 7/A. §-a bizonyos esetekben arra kötelezi az eladót,
hogy a vevő szándékától függetlenül az Áfa-tv.-ben
szabályozott adattartalmú számlát, egyszerűsített számlát,
számlát helyettesítő okmányt állítson ki.
Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdése 16. pontja határozza meg az
Áfa-tv. alkalmazásában a számla adattartalmát. Eszerint
"számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan
bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a számla sorszáma;
b) a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási
azonosító száma;
c) a vevő neve és címe;
d) a teljesítés időpontja;
e) a számla kibocsátásának kelte;
f) a fizetés módja és határideje;
g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási
száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti
hivatkozás beazonosításához;
h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes
mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és
mennyisége;
i) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre
vetíthető - adó nélkül számított egységára;
j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke
tételenként és összesen;
k) a felszámított adó százalékos mértéke;
l) az áthárított adó összege tételenként és összesen;
m) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított
ellenértéke tételenként és összesen;
n) a számla végösszege."
A 17. pont az egyszerűsített számláról szól. Eszerint
"egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas
bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat
tartalmazza:
a) a számla sorszáma;
b) a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási
azonosító száma;
c) a vevő neve és címe;
d) a számla kibocsátásának kelte;
e) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási
száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti
hivatkozás beazonosításához;
f) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes
mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és
mennyisége;
g) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre
vetíthető - adóval együtt számított egységára;
h) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított
ellenértéke tételenként és összesen;
i) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték."
A 18. pont a számlát helyettesítő okmány fogalmát határozza
meg. "Számlát helyettesítő okmány: bármilyen adóigazgatási
azonosításra alkalmas bizonylat (irat), amely legalább a
következő adatokat tartalmazza:
a) a terméket átadó (szolgáltatást nyújtó) adóalany neve,
címe és adóigazgatási azonosító száma;
b) a terméket átvevő (szolgáltatást saját nevében megrendelő)
neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;
c) a teljesítés időpontja;
d) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási
száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti
hivatkozás beazonosításához;
e) az adó alapja;
f) a felszámított adó százalékos mértéke;
g) az áthárított adó összege."
Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 16., 17. és 18. pontja
értelmében a számla, egyszerűsített számla, számlát
helyettesítő okmány kötelezően tartalmazza számos más adat
mellett a vevő (átvevő, megrendelő) nevét és címét.
Az Avtv. 2. § 1. pontja szerint e törvény alkalmazásában
"személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a
továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból
levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes
adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg
kapcsolata az érintettel helyreállítható."
A 2. § 4. a) pontja szerint "adatkezelés: az alkalmazott
eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele
és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a
továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése.
Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további
felhasználásuk megakadályozása is."
Az R. 7/A. § (1) bekezdése személyes adatok kötelező
kezelését írja elő, az érintett hozzájárulása hiányában is.
Az Alkotmánybíróság már korábban megállapította, hogy az
"Alkotmány 59. §-ában biztosított személyes adatok védelméhez
való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga
rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és
felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni
tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad;
mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az
adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van
tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő
személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes
adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás
módját is." [15/1991. (IV. 13.) AB határozat, ABH 1991, 40,
42.]
Az Avtv. 3. § (1) bekezdése értelmében személyes adat akkor
kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény
vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott
körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
Az R. 7/A. § (1) bekezdése ellentétes az Avtv. 3. § (1)
bekezdésében foglaltakkal, ezért sérti az Alkotmány 37. § (3)
bekezdését.
2. Az Áfa-tv. 71. § (5) bekezdés b) pontja arra hatalmazta
fel a pénzügyminisztert, hogy "a nyugta adóigazgatási
azonosításának módjáról szóló jogszabályban meghatározza" a
kis- és nagykereskedelmi értékesítések mennyiséghez kötött
dokumentálására vonatkozó különös szabályokat.
A nyugta az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 20. pontja szerint
"adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat,
amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a nyugta sorszáma;
b) a nyugta kibocsátójának neve, címe, adóigazgatási
azonosító száma, vagy az adóhatóság által jóváhagyott más
azonosító;
c) a nyugta kibocsátásának kelte;
d) a fizetendő összeg."
Az Áfa-tv. szabályai értelmében a nyugta és a számla,
egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány
adattartalma egymástól eltérő.
Az Áfa-tv. értelmében a számla, egyszerűsített számla és
számlát helyettesítő okmány az adólevonási jog gyakorlásának
egyik tárgyi feltétele (35. § (1) bekezdés).
A számlaadási kötelezettség az Áfa-tv. 43. § (1) bekezdése
alapján azt jelenti, hogy az adóalany köteles az általa
teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról a)
számlát; b) a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy
készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig
kérésre - a kibocsátó döntésétől függően - egyszerűsített
számlát vagy számlát kibocsátani.
Az Áfa-tv. 71. § (5) bekezdés b) pontja csupán a nyugtával
kapcsolatban tartalmaz jogalkotási felhatalmazást; nem terjed
ki arra, hogy a pénzügyminiszter a rendeletében eltérjen az
Áfa-tv. 43. § (1) bekezdés b) pontjában írt attól a
szabálytól, amely csak a vevő (átvevő, megrendelő) kérésére
ír elő számlaadási kötelezettséget.
Az R. ezért ellentétes az Áfa-tv. 71. § (5) bekezdés b)
pontjában foglaltakkal.
3. Az R. preambuluma nemcsak az Áfa-tv-ben kapott
felhatalmazásra hivatkozik, hanem az adózás rendjéről szóló
1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 96. §-ának (3)
bekezdésében kapott jogalkotási felhatalmazásra is.
Az Art. e szabálya szerint "a pénzügyminiszter rendeletben a
számla, az egyszerűsített számla, a nyugta adóigazgatási
azonosítását meghatározza."
Ez a felhatalmazó rendelkezés sem értelmezhető úgy, hogy a
számla, az egyszerűsített számla, a nyugta adóigazgatási
azonosítása körébe tartozna annak rendeleti úton való
meghatározása is, hogy az eladó milyen esetben köteles a vevő
szándékától függetlenül számlát, egyszerűsített számlát,
számlát helyettesítő okmányt kiállítani; a jogalkotási
felhatalmazást nem lehet kiterjesztően értelmezni.
Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság a támadott szabály
alkotmányellenességét állapította meg és azt megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság a gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal
támadott jogszabályt vagy annak egy részét az Alkotmány
valamely rendelkezésébe ütközőnek minősíti, és ezért azt
megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés
esetleges sérelmét - a már megsemmisített jogszabályi
rendelkezéssel összefüggésben - érdemben nem vizsgálja.
[44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205; 4/1996.
(II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44; 61/1997. (XI. 19.)
AB határozat, ABH 1997, 361, 364; 15/2000. (V. 24.) AB
határozat, ABH 2000, 420, 423; 16/2000. (V. 24.) AB
határozat, ABH 2000, 425, 429; 29/2000. (X. 11.) AB
határozat, ABH 2000, 193, 200.].
Az Alkotmánybíróság ezért nem vizsgálta, hogy a támadott
szabály sérti-e az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében
foglaltakat.
A Magyar Közlönyben való közzététel elrendelése az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án
alapul.
Dr. Bihari Mihály Dr. Strausz János
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva
előadó alkotmánybíró
. |