Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00025/2013
Első irat érkezett: 01/10/2013
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.V.35.744/2011/13. számú ítélete ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/22/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján a Kúria - adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben hozott - Kfv.V.35.744/2011/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Az adóhatóság 2005. november és december hónapra áfa bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett az indítványozónál. A vizsgálatok eredményeképpen - mindkét hónap tekintetében - adókülönbözetet állapított meg az indítványozó terhére, amit jogosulatlan adó-visszaigénylésnek minősített, ezért kiutalását elutasította, és adóbírságot szabott ki. Az indítványozó az adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete és az azt megelőző eljárások sértik a jogállamiság elvét. Az indítványozó szerint sérült az Alaptörvény E) cikke, valamint az indítványozónak a XV. cikk (1)-(2) bekezdésben biztosított joga, mivel a bírósági eljárásokban nem juthatott érvényre a közvetlen hatállyal bíró, az Európai Unió tagállamaira nézve kötelező jogi szabályozás. Bár a Kúria hivatkozott néhány európai bírósági jogesetre, az indítványozó szerint a hivatkozott ügyek nem relevánsak, erre tekintettel - álláspontja szerint - az ítélet sérti a tisztességes eljárásához való jogot és a törvény előtti egyenlőséget..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.V.35.744/2011/13. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
E. cikk (2)-(3) bekezdés
XV. cikk (1)-(2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
A határozat száma: 3126/2013. (VI. 24.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1862
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz és a jogsérelem
.
A határozat kelte: Budapest, 06/10/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.06.10 11:00:00 2. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.V.35.744/2011/13. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaságnál az adóhatóság 2005. november hónapra általános forgalmi adó adónemben bevallás utólagos vizsgálatára irányuló, pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett. Ennek eredményeképpen határozatában 5 979 000 Ft áfa adókülönbözetet állapított meg az indítványozó terhére, amit jogosulatlan áfa-visszaigénylésnek minősített, ezért kiadását elutasította, emellett az indítványozót 2 989 000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte. Az adóhatóság 2005. december hónapra is hasonló ellenőrzést végzett az indítványozónál. Ennek eredményeképpen határozatában 28 120 000 Ft áfa adókülönbözetet állapított meg az indítványozó terhére, s ezzel összefüggésben 14 060 000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolása szerint az indítványozó az előző időszakról beszámítható csökkentő tételként 28 140 000 Ft-ot vallott, az adóhatóság azonban a következő időszakra átvihető követelésének összegét 20 000 Ft-ban állapította meg.

[2] 2. Az indítványozónak a két ügyben benyújtott fellebbezési kérelmeit a másodfokú adóhatóság 2007. szeptember 20-án, valamint október 26-án kelt határozataiban elutasította. E döntéseket anyagi és eljárásjogi megalapozottságukra tekintettel az általános forgalmi adó tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben eljáró Pest Megyei Bíróság helyben hagyta, ez utóbbi döntést pedig a Kúria mint felülvizsgálati bíróság hatályában fenntartotta. Az indítványozó emellett az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését kérte a Pest Megyei Bíróságtól. A Pest Megyei Bíróság elutasította a kérelmet.

[3] 3. Az indítványozó 2013. január 10-én az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, majd indítványát 2013. április 19-én érkezett beadványában kiegészítette. Az Alaptörvény B), XV., XXVIII., valamint 28. cikkeire hivatkozva sérelmezi, hogy a Kúria helyben hagyta a bizonyítékok első- és másodfokú adóhatóság, valamint az elsőfokú bíróság általi téves és diszkriminatív értékelését, elmulasztotta tényállásfelderítési kötelezettségét, mely a jogállamiság és a tisztességes eljárás fontos eleme. Álláspontja szerint hátrányos megkülönböztetést jelent, hogy a számlakibocsátó, valamint a számlabefogadó magatartását az eljáró szervek jogilag eltérően minősítették. Sérelmezte továbbá azt, hogy a Kúria nem tette lehetővé a per tárgyát képező közigazgatási határozatokban hivatkozott, más adózókra ugyanazon teljesítések esetében hozott közigazgatási határozatok megtekintését. Emellett előadta, hogy a Kúria tévesen hivatkozott a 724/B/1994. AB határozatra, mely az álláspontja szerint az ügyre irányadó HÉA/ÁFA irányelv megalkotása előtt született, arra tehát szükségképpen nem lehet tekintettel. Az indítványozó az Alaptörvény E) cikkének sérelmét is megállapíthatónak véli panaszában, ugyanis érvelése szerint a Kúria döntésével megsértette a HÉA/ÁFA irányelvet, továbbá az Európai Unió Bírósága ehhez kapcsolódó gyakorlatát. A Kúria által az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításának indokolásául felhozott döntések alkalmatlanok az elutasítás megalapozására, ugyanis nem az egyedi ügyhöz hasonló esetekben születtek, ugyanakkor a Kúria figyelmen kívül hagyta az Európai Unió Bírósága számos döntését, melyek álláspontja szerint döntésének az Európai Unió jogával való összeegyeztethetetlenségét igazolják. Végül az indítványozó indítványkiegészítésében tovább részletezi, hogy az adóhatóság döntése miért ellentétes az Európai Unió jogával. Mindezek során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésének az Alaptörvény E), Q), valamint B) cikkeivel való ellentétét állítja. Az indítványozó kéri, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálja felül az Art. 1. § (7) bekezdésének az Alaptörvénnyel való összhangját, valamint e rendelkezés nemzetközi szerződésbe ütközését.

[4] 4. Az Abtv. 27. § a) pontja értelmében az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. A jelen ügyben az indítványozó hivatkozik az Alaptörvény több cikkére, ám ezek egy részében – így az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, E) cikk (2)–(3) bekezdése, valamint 28. cikke esetében – nem állítja Alaptörvényben biztosított jogának sérelmét.

[5] 5. Az Abtv. 52. § (1) bekezdés e) pontja előírja, hogy az indítványnak tartalmaznia kell indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. A jelen ügyben az indítványozó az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdésével, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben kizárólag a bizonyítékok értékelését, illetve a bíróságok jogértelmezését kifogásolja. Az indítványozó a bizonyítékok számára kedvezőtlen értékelésén, valamint a felhívott jogszabályok értelmezésére vonatkozó bírósági gyakorlat követésén kívül nem jelöl meg egyéb indokot arra nézve, hogy a Kúria támadott döntése miért ellentétes az Alaptörvénnyel.

[6] 6. Az indítványozó kéri indítványkiegészítésében, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálja felül az Art. 1. § (7) bekezdésének az Alaptörvénnyel való összhangját. Az indítványkiegészítés e vonatkozásban az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasznak minősülne, azonban nem tesz eleget az Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában előírt követelménynek, miszerint az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be.

[7] 7. Az Abtv. 32. § (2) bekezdése értelmében a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. Az indítványozó nem tartozik e körbe, így az Abtv. alapján nem rendelkezik indítványozói jogosultsággal.

[8] 8. Mindezek okán az Alkotmánybíróság a panasz befogadását az Abtv. 56. § (3) bekezdésére tekintettel, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c), f), és h) pontjai alapján visszautasítja.
      Dr. Balogh Elemér s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Paczolay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Stumpf István s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      01/10/2013
      .
      Number of the Decision:
      .
      3126/2013. (VI. 24.)
      Date of the decision:
      .
      06/10/2013
      .
      .