Hungarian

Ügyszám: .	1049/H/2007
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 61/2008. (IV. 29.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2008/546 .

A döntés kelte: Budapest, 04/28/2008 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az   Alkotmánybíróság   az  Országos  Választási   Bizottságnak országos népszavazás aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetve az  azon  szereplő  kérdés hitelesítésével kapcsolatban  hozott határozata  ellen  benyújtott  kifogás  tárgyában  meghozta   a következő                          határozatot: Az    Alkotmánybíróság   az   Országos   Választási   Bizottság 300/2007. (VIII. 23.) OVB határozatát helybenhagyja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                               I. 1.  Az  Országos Választási Bizottság (a továbbiakban:  OVB)  a 300/2007. (VIII. 23.) OVB határozatával megtagadta egy országos népszavazás    aláírásgyűjtő    ívének    hitelesítését.     Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Akarja-e  Ön, hogy  a  Magyar  Köztársaság  ne ismerje  el  az  Európai  Unió tagországainak állam- és kormányfői 2007. júniusi  találkozóján hozott    megállapodás   szerinti   EU   alapszerződés   Magyar Köztársaságra  vonatkozó, kötelező érvényű  hatályát?”  Az  OVB határozatának indokolása szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés  a  választópolgárok számára félrevezető és megtévesztő, mivel  az  Európai Tanács brüsszeli ülésén, 2007. június  23-án mindössze  egy kormányközi konferencia összehívásáról született döntés,  melynek  résztvevőit megbízták, hogy  2007  év  végéig készítsék   el  az  intézményi  reformról  szóló  új  szerződés tervezetét.  Az OVB azt is megállapította, hogy az említett,  a jövőben   megkötésre   kerülő  szerződés  kötelező   hatályának elismeréséről országos népszavazás — az Alkotmány 28/C.  §  (5) bekezdés  b) pontjában foglalt tilalom miatt — nem tartható.  A 300/2007. (VIII. 23.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2007.  évi 113.  számában, 2007. augusztus 29-én jelent meg. A  választási eljárásról  szóló  1997. évi C. törvény (a  továbbiakban:  Ve.) 130.  §  (1) bekezdése szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő  ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos  döntése elleni  kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt  napon belül lehet benyújtani. A határozat ellen 2007. augusztus 29-én a kezdeményező nyújtott be kifogást. 2.   A   kifogás  benyújtójának  álláspontja  szerint  az   OVB határozatának   indokolása  több  szempontból  sem   helytálló. Egyrészt  mivel  „nem  mindössze egy önálló  jogszakmai  munkát végző  kormányközi konferencia összehívásáról született döntés, hanem egy szerződés pontos szövegének kidolgozásáról, amelyet a július  23-án  megkezdődött  kormányközi  konferencia  a  2007. június  23-án hozott fő irányelvek — tehát politikai  döntés  — alapján   és   értelmében  végez”.  Másrészt   a   kezdeményező hivatkozott   az  Alkotmánybíróság  58/2004.  (XII.   14.)   AB határozatában   (ABH   2004,   822.)   kifejtettekre,   melynek értelmében  lehetséges népszavazás tartása arról  a  kérdésről, hogy   az   Országgyűlés  megerősítsen-e  valamely   nemzetközi szerződést,  vagy sem. Így véleménye szerint nem  helytálló  az OVB  azon  álláspontja,  hogy a népszavazásra  feltenni  kívánt kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése b) pontjába ütközik.                               II. Az érintett jogszabályok: 1. Az Alkotmány érintett rendelkezései: „28/B.  § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (…) „28/C. § (…) (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: (…) b)  hatályos  nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve    az   e   kötelezettségeket   tartalmazó    törvények tartalmáról,”. 2.  Az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről  szóló 1998.  évi  III.  törvény  (a  továbbiakban:  Nsztv.)  érintett rendelkezései: „10.   §   Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…) b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c)  a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, (…) 13.  §  (1)  A népszavazásra feltett konkrét kérdést  úgy  kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.” 3. A Ve. érintett rendelkezései: „117.  §  (1)  Az Országos Választási Bizottság  a  jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti. (…) 130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív,  illetőleg  a  konkrét  kérdés hitelesítésével  kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon  belül  lehet  —  az  Alkotmánybírósághoz  címezve  —  az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3)  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”                              III. A kifogás nem megalapozott. 1.   A   jelen   ügyben  az  Alkotmánybíróság   hatáskörét   az Alkotmánybíróságról   szóló  1989.  évi   XXXII.   törvény   (a továbbiakban:  Abtv.) 1. § h) pontja alapján  a  Ve.  130.  §-a határozza   meg.  Az  Alkotmánybíróság  eljárása   jogorvoslati eljárás,  ezért  az  Alkotmánybíróság  a  kifogásban  foglaltak alapján  azt  vizsgálja,  hogy  az  OVB  az  aláírásgyűjtő   ív hitelesítésének  megtagadása  során  az  Alkotmánynak   és   az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB  határozat,  ABH  2002, 342, 344.].  Az  Alkotmánybíróság  e hatáskörében    eljárva   is   alkotmányos   jogállásával    és rendeltetésével     összhangban     látja     el      feladatát [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2.   Az  Alkotmánybíróság  először  azt  az  OVB  megállapítást vizsgálta,  hogy a kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés  b) pontjában foglalt tilalomba ütközik.  A  kifogás  benyújtója az 58/2004. (XII. 14.)  AB  határozatra hivatkozott, miszerint a „Magyar Köztársaság alkotmányos rendje szerint  (…) lehetséges népszavazás tartása arról a  kérdésről, hogy   az   Országgyűlés  megerősítsen-e  valamely   nemzetközi szerződést   (…)   vagy  sem”  (ABH  2004,   822,   828.).   Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése b)  pontját számos  határozatában  értelmezte.  Az  1/2006.  (I.  30.)   AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) hangsúlyozta, hogy  ha  az Országgyűlés  megerősít  egy nemzetközi  szerződést,  vagyis  a Magyar  Köztársaság elismeri a szerződésnek a — Bécsi Egyezmény szerinti   —   kötelező   hatályát,  akkor   nemzetközi   síkon megtörténik   tehát   az   a   kötelezettségvállalás,   melynek hatályosulása  a  nemzetközi jog általános,  illetve  az  adott szerződés  szabályai  alapján történik.  „Az  állam  által  már megerősített,  de hatályba még nem lépett nemzetközi  szerződés »tárgyát  és célját« is védelemben részesíti a Bécsi Egyezmény: a   18.   Cikk   b)  pontja  alapján  az  állam   a   szerződés hatálybalépéséig     is    tartózkodni     köteles     mindazon cselekményektől, amelyek ezeket meghiúsítanák” (ABH  2006,  39, 45-46).  Az  Alkotmánybíróság a kifogás elbírálása során nem  hagyhatta figyelmen kívül az időközben bekövetkezett változásokat. Az OVB határozatát  követően  az Országgyűlés  megalkotta  az  Európai Unióról  szóló  szerződés  és az Európai  Közösséget  létrehozó szerződés     módosításáról    szóló    lisszaboni    szerződés kihirdetéséről  szóló  2007.  évi CLXVIII.  törvényt,  amellyel felhatalmazást adott a 2007. december 13-án aláírt, az  Európai Unióról  szóló  szerződés  és az Európai  Közösséget  létrehozó szerződés   módosításáról   szóló   lisszaboni   szerződés   (a továbbiakban:   Lisszaboni   Szerződés)   kötelező   hatályának elismerésére.   Ez   meg   is   történt.   Ahogyan   arra    az Alkotmánybíróság az Abh.-ban már rámutatott: az Országgyűlés  a kötelező  hatály  elismerésének kérdésében ismételten  már  nem dönthet.  „Amint a kötelező hatály elismerése nemzetközi  síkon megtörtént,  annak  felmondására (így pl. a  szerződésből  való kilépésre)   már   egyéb,  szigorú  szabályok  vonatkoznak,   a továbbiakban nem tekinthető tehát a döntés a szerződés kötelező hatályának elismerése kérdésében való döntésnek” (ABH 2006, 39, 47.).  Az  Alkotmánybíróság  az  Abh.-ban  kifejtette  azt   az álláspontját is, hogy ilyen esetekben „a probléma nem az,  hogy a  népszavazási kezdeményezés ellentétes az Alkotmány  28/C.  § (5)  bekezdésének  b) pontjával, mivel nemzetközi  szerződésből fakadó  kötelezettségekre irányul, és így  az  Alkotmány  által tiltott  népszavazási tárgykörbe tartozik,  hanem  az,  hogy  a nemzetközi szerződés megerősítéséről (hatályának elismeréséről) szóló  döntés olyan egyszeri döntés, amelyre az Országgyűlésnek az  adott  szerződés vonatkozásában a megerősítés  esetén  csak egyszer, annak meghozataláig van hatásköre. (…) A megerősítés a nemzetközi  szerződés kötelező hatálya elismerése  folyamatának befejezését és lezárását jelenti. A megerősítés tekintetében  — a    konkrét   nemzetközi   szerződés   vonatkozásában   —   az Országgyűlésnek  ezután  már nincs hatásköre”  (ABH  2006,  39, 47.).  Mindezek alapján az Alkotmánybíróság ebben az esetben  is  azt állapította meg, hogy a kifogás elbírálásának időpontjában  már hiányzik  az  Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésében  foglalt  azon feltétel, hogy a népszavazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó   kérdés   lehet.  A  kötelező   hatály   elismerésének megtörténtét   követően   a   nemzetközi   szerződés   kötelező hatályának elismerése vagy el nem ismerése tárgyában a hatályos magyar jogszabályok szerint nem tartható népszavazás. Mivel  az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdésben nem  tartható népszavazás,  ezért  a  kérdés  egyértelműségének   vizsgálatát mellőzte.  3.  Az  Alkotmánybíróság  az  Európai  Unió  alapvető  normáit illetően az elmúlt években több elvi élű megállapítást tett. Az 1053/E/2005.   AB   határozatában  arra   mutatott   rá,   hogy „szerződési  eredetük  dacára,  az  Európai  Unió  alapító   és módosító  szerződéseit  nem  nemzetközi  szerződésként  kívánja kezelni”  (ABH  2006,  1824, 1828.).  Ezt  követően  egy  másik határozatában pedig azt hangsúlyozta, hogy az „Alkotmánybíróság az   1053/E/2005.  AB  határozatában  megállapította,  hogy  az Európai   Közösségek   alapító  és  módosító   szerződései   az Alkotmánybíróság  hatáskörének  szempontjából  nem   nemzetközi szerződések  (ABK 2006. június 498, 500.), e szerződések,  mint elsődleges   jogforrások  és  az  Irányelv,   mint   másodlagos jogforrás közösségi jogként a belső jog részei, mivel a  Magyar Köztársaság  2004.  május 1-jétől az  Európai  Unió  tagja.  Az Alkotmánybíróság hatáskörének szempontjából a közösségi jog nem minősül  az  Alkotmány  7.  §  (1)  bekezdésében  meghatározott nemzetközi jognak” [72/2006 (XII. 15.) AB határozat, ABH  2006, 819, 861.].  Az Alkotmánybíróság ezeket az elvi élű megjegyzéseit azokra  a szerződésekre vonatkoztatta, amelyek a közösségi jogrendszerben e  határozatai  meghozatalakor már hatályosak voltak.  A  jelen eset  azonban  ettől különbözik, hiszen a Lisszaboni  Szerződés még nem hatályos nemzetközi szerződés.  Ahogyan  az  Alkotmánybíróság már  a  32/2008.  (III.  12)  AB határozatában (MK 2008, 40. szám, 1954.; 1963. o.) is idézte, a Lisszaboni  Szerződés  6. cikk (2) bekezdése  úgy  rendelkezik, hogy  „E  szerződés  2009. január 1-jén lép hatályba,  feltéve, hogy  valamennyi megerősítő okiratot letétbe helyezték, illetve ennek hiányában az azt követő hónap első napján, hogy az utolsó aláíró állam is letétbe helyezte megerősítő okiratát”.  Addig,  amíg  a  hatálybalépéshez  a  magában  a  szerződésben megkövetelt feltételek nem teljesülnek, az Alkotmánybíróság  az Európai  Közösségek  alapító  és  módosító  szerződései,   mint elsődleges  jogforrások  módosítására  irányuló,  de  még   nem hatályosult  újabb szerződést csak a nemzetközi jogi  eredetére figyelemmel  tudja  értékelni,  ezért  vonatkoztathatja  rá  az Alkotmánynak és az Abtv.-nek a nemzetközi szerződéseket  érintő szabályait.  Mindezek       alapján       az       Alkotmánybíróság       a 300/2007. (VIII. 23.) OVB határozatot, az abban foglalt kérdést tartalmazó  aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadását  —  a jelen határozat indokolása szerint — helybenhagyta. Az   Alkotmánybíróság   a   határozat   közzétételét   az   OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.                        Dr. Bihari Mihály                   az Alkotmánybíróság elnöke            Dr. Balogh Elemér     Dr. Bragyova András            alkotmánybíró               alkotmánybíró            Dr. Holló András          Dr. Kiss László            alkotmánybíró               alkotmánybíró            Dr. Kovács Péter     Dr. Kukorelli István            előadó alkotmánybíró        alkotmánybíró            Dr. Lenkovics Barnabás   Dr. Lévay Miklós            alkotmánybíró               alkotmánybíró            Dr. Paczolay Péter   Dr. Trócsányi László            alkotmánybíró               alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	61/2008. (IV. 29.)
Date of the decision: .	04/28/2008
.
.