A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak
országos népszavazás aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetve
az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott
határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a
következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság
300/2007. (VIII. 23.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a
300/2007. (VIII. 23.) OVB határozatával megtagadta egy országos
népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az
aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Akarja-e Ön,
hogy a Magyar Köztársaság ne ismerje el az Európai Unió
tagországainak állam- és kormányfői 2007. júniusi találkozóján
hozott megállapodás szerinti EU alapszerződés Magyar
Köztársaságra vonatkozó, kötelező érvényű hatályát?” Az OVB
határozatának indokolása szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő
kérdés a választópolgárok számára félrevezető és megtévesztő,
mivel az Európai Tanács brüsszeli ülésén, 2007. június 23-án
mindössze egy kormányközi konferencia összehívásáról született
döntés, melynek résztvevőit megbízták, hogy 2007 év végéig
készítsék el az intézményi reformról szóló új szerződés
tervezetét. Az OVB azt is megállapította, hogy az említett, a
jövőben megkötésre kerülő szerződés kötelező hatályának
elismeréséről országos népszavazás — az Alkotmány 28/C. § (5)
bekezdés b) pontjában foglalt tilalom miatt — nem tartható. A
300/2007. (VIII. 23.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2007. évi
113. számában, 2007. augusztus 29-én jelent meg. A választási
eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
130. § (1) bekezdése szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív,
illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése
elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon
belül lehet benyújtani. A határozat ellen 2007. augusztus 29-én
a kezdeményező nyújtott be kifogást.
2. A kifogás benyújtójának álláspontja szerint az OVB
határozatának indokolása több szempontból sem helytálló.
Egyrészt mivel „nem mindössze egy önálló jogszakmai munkát
végző kormányközi konferencia összehívásáról született döntés,
hanem egy szerződés pontos szövegének kidolgozásáról, amelyet a
július 23-án megkezdődött kormányközi konferencia a 2007.
június 23-án hozott fő irányelvek — tehát politikai döntés —
alapján és értelmében végez”. Másrészt a kezdeményező
hivatkozott az Alkotmánybíróság 58/2004. (XII. 14.) AB
határozatában (ABH 2004, 822.) kifejtettekre, melynek
értelmében lehetséges népszavazás tartása arról a kérdésről,
hogy az Országgyűlés megerősítsen-e valamely nemzetközi
szerződést, vagy sem. Így véleménye szerint nem helytálló az
OVB azon álláspontja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt
kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése b) pontjába ütközik.
II.
Az érintett jogszabályok:
1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:
„28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya
az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(…)
„28/C. §
(…)
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
(…)
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről,
illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények
tartalmáról,”.
2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) érintett
rendelkezései:
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az
aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
(…)
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt
követelményeknek,
(…)
13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell
megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
3. A Ve. érintett rendelkezései:
„117. § (1) Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi
feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a
benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.
(…)
130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő
ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos
döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt
napon belül lehet — az Alkotmánybírósághoz címezve — az
Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(…)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az
Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az
Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,
és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az
Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III.
A kifogás nem megalapozott.
1. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság hatáskörét az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a
továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a
határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása jogorvoslati
eljárás, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásban foglaltak
alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív
hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az
irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.)
AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság e
hatáskörében eljárva is alkotmányos jogállásával és
rendeltetésével összhangban látja el feladatát
[25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
2. Az Alkotmánybíróság először azt az OVB megállapítást
vizsgálta, hogy a kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b)
pontjában foglalt tilalomba ütközik.
A kifogás benyújtója az 58/2004. (XII. 14.) AB határozatra
hivatkozott, miszerint a „Magyar Köztársaság alkotmányos rendje
szerint (…) lehetséges népszavazás tartása arról a kérdésről,
hogy az Országgyűlés megerősítsen-e valamely nemzetközi
szerződést (…) vagy sem” (ABH 2004, 822, 828.). Az
Alkotmánybíróság az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése b) pontját
számos határozatában értelmezte. Az 1/2006. (I. 30.) AB
határozatában (a továbbiakban: Abh.) hangsúlyozta, hogy ha az
Országgyűlés megerősít egy nemzetközi szerződést, vagyis a
Magyar Köztársaság elismeri a szerződésnek a — Bécsi Egyezmény
szerinti — kötelező hatályát, akkor nemzetközi síkon
megtörténik tehát az a kötelezettségvállalás, melynek
hatályosulása a nemzetközi jog általános, illetve az adott
szerződés szabályai alapján történik. „Az állam által már
megerősített, de hatályba még nem lépett nemzetközi szerződés
»tárgyát és célját« is védelemben részesíti a Bécsi Egyezmény:
a 18. Cikk b) pontja alapján az állam a szerződés
hatálybalépéséig is tartózkodni köteles mindazon
cselekményektől, amelyek ezeket meghiúsítanák” (ABH 2006, 39,
45-46).
Az Alkotmánybíróság a kifogás elbírálása során nem hagyhatta
figyelmen kívül az időközben bekövetkezett változásokat. Az OVB
határozatát követően az Országgyűlés megalkotta az Európai
Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó
szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés
kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvényt, amellyel
felhatalmazást adott a 2007. december 13-án aláírt, az Európai
Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó
szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés (a
továbbiakban: Lisszaboni Szerződés) kötelező hatályának
elismerésére. Ez meg is történt. Ahogyan arra az
Alkotmánybíróság az Abh.-ban már rámutatott: az Országgyűlés a
kötelező hatály elismerésének kérdésében ismételten már nem
dönthet. „Amint a kötelező hatály elismerése nemzetközi síkon
megtörtént, annak felmondására (így pl. a szerződésből való
kilépésre) már egyéb, szigorú szabályok vonatkoznak, a
továbbiakban nem tekinthető tehát a döntés a szerződés kötelező
hatályának elismerése kérdésében való döntésnek” (ABH 2006, 39,
47.). Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban kifejtette azt az
álláspontját is, hogy ilyen esetekben „a probléma nem az, hogy
a népszavazási kezdeményezés ellentétes az Alkotmány 28/C. §
(5) bekezdésének b) pontjával, mivel nemzetközi szerződésből
fakadó kötelezettségekre irányul, és így az Alkotmány által
tiltott népszavazási tárgykörbe tartozik, hanem az, hogy a
nemzetközi szerződés megerősítéséről (hatályának elismeréséről)
szóló döntés olyan egyszeri döntés, amelyre az Országgyűlésnek
az adott szerződés vonatkozásában a megerősítés esetén csak
egyszer, annak meghozataláig van hatásköre. (…) A megerősítés a
nemzetközi szerződés kötelező hatálya elismerése folyamatának
befejezését és lezárását jelenti. A megerősítés tekintetében —
a konkrét nemzetközi szerződés vonatkozásában — az
Országgyűlésnek ezután már nincs hatásköre” (ABH 2006, 39,
47.).
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság ebben az esetben is azt
állapította meg, hogy a kifogás elbírálásának időpontjában már
hiányzik az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésében foglalt azon
feltétel, hogy a népszavazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe
tartozó kérdés lehet. A kötelező hatály elismerésének
megtörténtét követően a nemzetközi szerződés kötelező
hatályának elismerése vagy el nem ismerése tárgyában a hatályos
magyar jogszabályok szerint nem tartható népszavazás. Mivel az
Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdésben nem tartható
népszavazás, ezért a kérdés egyértelműségének vizsgálatát
mellőzte.
3. Az Alkotmánybíróság az Európai Unió alapvető normáit
illetően az elmúlt években több elvi élű megállapítást tett. Az
1053/E/2005. AB határozatában arra mutatott rá, hogy
„szerződési eredetük dacára, az Európai Unió alapító és
módosító szerződéseit nem nemzetközi szerződésként kívánja
kezelni” (ABH 2006, 1824, 1828.). Ezt követően egy másik
határozatában pedig azt hangsúlyozta, hogy az „Alkotmánybíróság
az 1053/E/2005. AB határozatában megállapította, hogy az
Európai Közösségek alapító és módosító szerződései az
Alkotmánybíróság hatáskörének szempontjából nem nemzetközi
szerződések (ABK 2006. június 498, 500.), e szerződések, mint
elsődleges jogforrások és az Irányelv, mint másodlagos
jogforrás közösségi jogként a belső jog részei, mivel a Magyar
Köztársaság 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagja. Az
Alkotmánybíróság hatáskörének szempontjából a közösségi jog nem
minősül az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében meghatározott
nemzetközi jognak” [72/2006 (XII. 15.) AB határozat, ABH 2006,
819, 861.].
Az Alkotmánybíróság ezeket az elvi élű megjegyzéseit azokra a
szerződésekre vonatkoztatta, amelyek a közösségi jogrendszerben
e határozatai meghozatalakor már hatályosak voltak. A jelen
eset azonban ettől különbözik, hiszen a Lisszaboni Szerződés
még nem hatályos nemzetközi szerződés.
Ahogyan az Alkotmánybíróság már a 32/2008. (III. 12) AB
határozatában (MK 2008, 40. szám, 1954.; 1963. o.) is idézte, a
Lisszaboni Szerződés 6. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik,
hogy „E szerződés 2009. január 1-jén lép hatályba, feltéve,
hogy valamennyi megerősítő okiratot letétbe helyezték, illetve
ennek hiányában az azt követő hónap első napján, hogy az utolsó
aláíró állam is letétbe helyezte megerősítő okiratát”.
Addig, amíg a hatálybalépéshez a magában a szerződésben
megkövetelt feltételek nem teljesülnek, az Alkotmánybíróság az
Európai Közösségek alapító és módosító szerződései, mint
elsődleges jogforrások módosítására irányuló, de még nem
hatályosult újabb szerződést csak a nemzetközi jogi eredetére
figyelemmel tudja értékelni, ezért vonatkoztathatja rá az
Alkotmánynak és az Abtv.-nek a nemzetközi szerződéseket érintő
szabályait.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a
300/2007. (VIII. 23.) OVB határozatot, az abban foglalt kérdést
tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadását — a
jelen határozat indokolása szerint — helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB
határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel
rendelte el.
Dr. Bihari Mihály
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter Dr. Kukorelli István
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás Dr. Lévay Miklós
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter Dr. Trócsányi László
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |