A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.III.39.108/2026/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. A személyesen eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-ára hivatkozással alkotmányjogi panaszban kezdeményezte a Kúria Kvk.III.39.108/2026/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, az Alaptörvény XXVIII. cikk sérelmére hivatkozva. Ezen túl az indítványozó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességét is állította, megjelölve az Alaptörvény XV. cikkének sérelmét.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügy – Kúria által megállapított – tényállása szerint az indítványozó (kérelmező) 2026. április 8. napján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a Ve. 208. §-a alapján, Magyarország Kormánya által üzemeltetett kormany.hu weboldal (a továbbiakban: honlap) tartalmával kapcsolatban. Kifogásában előadta, hogy a honlapon lefuttatott keresés alapján a Tisztelet és Szabadság Pártról (a továbbiakban: Tisza Párt) 94, míg a Fidesz–Magyar Polgári Szövetségről (a továbbiakban: Fidesz) 49 híradás, más pártokról pedig egy sem jelent meg. Rögzítette továbbá, hogy a választási kampányidőszak során a honlapon Orbán Balázs 26 híradásban szerepel. A kifogásban előadottak szerint a Tisza Pártról és Magyar Péterről kizárólag negatív információkat, a Fideszről és Orbán Viktorról kizárólag pozitív híreket lehetett olvasni. Állításai alátámasztására példálózó jelleggel 10+2 pontban sorolta a honlap tartalmait.
[3] Az indítványozó mindezt aránytalannak minősítette és állította, hogy emiatt sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban szabályozott, a választás tisztaságát, valamint a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget előíró alapelvi rendelkezés. Az indítványozó mindezek alapján kérte, hogy az NVB állapítsa meg a jogsértés tényét, tiltsa el a Kormányt a további jogsértésektől és rendelje el a választási kampány megismétlését.
[4] 2. Az NVB 2026. április 10-én meghozott 308/2026. számú határozatával a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[5] Indokolásában mindenekelőtt arra utalt az NVB, a Kúria vonatkozó döntéseire hivatkozva, hogy mivel az indítványozó a honlapon megjelent tartalmakkal kapcsolatban fogalmazta meg kifogását, ennek érdemi vizsgálatához a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint az indítványozónak kell a jogszabálysértés bizonyítékául a sérelmezett tartalmakat a kifogásban a Bizottság rendelkezésére bocsátania.
[6] Ezt követően az NVB döntésében rögzítette, hogy az indítványozó benyújtott kifogásában a honlappal kapcsolatos állításainak alátámasztására egy 94 elemből álló hírlistát csatolt, ahonnan kattintható módon elérhető a híradások teljes tartalma, illetve a lista végén egy híradásokat folyó szövegben tartalmazó rész is szerepel a csatolt dokumentumban. Az NVB megállapította, hogy az indítványozó általánosságban hivatkozott arra, hogy a honlapon az általa megvizsgált híradások a Tisza Pártról és annak vezetőjéről negatív, míg a Fideszről és annak vezetőjéről pozitív információkat tartalmaznak. Ezen állításokat az indítványozó példálózó jelleggel fejtette ki, saját megfogalmazásában osztott meg egy-egy szerinte sérelmes információt, témát a honlapról, anélkül, hogy annak forrását (a hír címét, időpontját, linkjét) pontosan megadta volna. Az NVB idézve és figyelembe véve a Kúria bizonyítékul szolgáló nagy mennyiségű adat, cikk, tartalom vonatkozásában meglévő gyakorlatát megállapította, hogy az egyes állításokban megfogalmazottak valóságtartalmát közvetlenül nem tudta ellenőrizni. Ezen túl az NVB azt is megállapította, hogy a külön mellékletként, ömlesztve rendelkezésre bocsátott híradások nincsenek összekötve a kifogásban pontokba szedett állításokkal, illetve a kifogás nem tartalmazza a híradások mint bizonyítékok tartalmi minősítését, azaz, hogy az egyes hírek mely tartalmi eleme és milyen okból minősül jogszabálysértőnek. Mindezeket tehát bizonyítékként nem tudta értékelni.
[7] Ezen túl az indítványozó azt az állítását sem támasztotta alá bizonyítékkal, amely szerint a honlapon szereplő híradásokkal párhuzamosan a Fidesz weboldalán is azonos tartalmú hírek jelentek meg, így azok megismerésére, a sérelmezett hírekkel való összevetésre sem volt lehetősége az NVB-nek.
[8] Az NVB megállapítása szerint az indítványozó kizárólag a honlapon megjelent, Orbán Balázshoz kötődő idézetet, illetve az azt tartalmazó híradást kötötte össze konkrét sérelem állításával, de a kifogás érdemi indokolást nem tartalmazott arra nézve, hogy a sérelmezett hír mely konkrét kijelentése, és miért sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) és c) pontjait.
[9] Végül az NVB határozata jogorvoslati záradékában tájékoztatást adott az indítványozónak arról, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, a jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
[10] 3. Az indítványozó 2026. április 13-án terjesztett elő a Kúrián bírósági felülvizsgálati kérelmet, amelyben az NVB határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy Magyarország Kormánya Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt tiltott kampánytevékenységet folytatott a kampányidőszakban.
[11] A Kúria megállapította, hogy indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan. A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban ugyanis az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga- bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. Mindez a Kúria végzésének indokolása szerint azt jelenti, hogy a Ve. idézett rendelkezése alapján az NVB határozatának bírósági felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban a kérelmezőnek főszabályként ügyvédi képviseletet kell igénybe vennie. Ez alól egyetlen kivétel lehetséges: abban az esetben, ha a kérelmező jogi szakvizsgával rendelkezik, maga is eljárhat. Ennek azonban a Ve. kógens jogszabályi előírás szerint az a feltétele, hogy a kérelmező a szakvizsga-bizonyítványának egyszerű másolatát csatolja. Tekintettel arra, hogy az indítványozó jogi szakvizsga-bizonyítványának másolatát nem csatolta, a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria végzésének indokolásában végül utalt arra, hogy a Ve.-ben rögzített, választási ügyekre irányadó eljárási határidők rövidsége miatt hiánypótlásnak jelen ügyben sem volt helye.
[12] 4. A Kúria végzésével szemben az indítványozó elektronikus úton 2026. április 17-én alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Abtv. 27. §-ára hivatkozással, amelyben a Kúria Kvk.III.39.108/2026/2. számú végzése megsemmisítését indítványozta.
[13] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XV. cikke (hátrányos megkülönböztetés tilalma) és XXVIII. cikke (tisztességes bírósági eljáráshoz való jog) sérelmét állította.
[14] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikke, vagyis a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét abban látja, hogy a Kúria a Ve. 224. § (5) bekezdésére hivatkozással megtagadta a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, holott ez a fair bírósági eljáráshoz való jogból következő (alap)joga lenne.
[15] Az indítványozó szerint a Kúria csak akkor tagadhatná meg felülvizsgálati kérelmének érdemi vizsgálatát a Ve. 224. § (5) bekezdésére hivatkozással, ha e szabály „összeegyeztethető az alapjogokkal”. E rendelkezés – szól az indítvány – „nyilvánvalóan alaptörvény-ellenes”, mégpedig az Alaptörvény XV. cikkébe ütközően, ugyanis megkülönbözteti egymástól az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 58. § (1) bekezdése és (2) bekezdése szerint „kamarába felvett” ügyvédeket. Ezenkívül a jogi szakvizsgával rendelkezők csoportján belül is megkülönbözteti egymástól azokat, akik „ügyvédi kamara tagjává váltak azoktól, akik nem lettek az ügyvédi kamara tagjai”. Az indítványozó értelmezésében „a Ve. 224. § (5) bekezdése „alapjognak nem minősülő egyéb jog, mert nem az Alaptörvény Szabadság és Felelősség fejezetében helyezkedik el”. Az indítvány szerint „nyilvánvalóan nincs tárgyilagos mérlegelés szerint észszerű indoka annak”, hogy az Ütv. 58. § (2) bekezdése szerinti „európai közösségi jogászok” ki vannak zárva a Ve. 224. § (5) bekezdése szerint abból a körből, akik magukat képviselhetik, hiszen ők nem tudnak szakvizsga-bizonyítványt csatolni kérelmükhöz. A jogi szakvizsgával rendelkező személyek közötti megkülönböztetést az indítványozó abban látja, hogy „csak azok járhatnak el ügyvédi képviselet nélkül a felülvizsgálati eljárásban, akik nem kérték a felvételüket az ügyvédi kamarába. Ezzel szemben nem járhatnak el a saját ügyükben azok, akiket felvettek az ügyvédi kamarába”. Nézete szerint ennek a megkülönböztetésnek sincs tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indoka. Az indítvány szerint a Ve. „224. § (5) bekezdése alkalmazása azt eredményezi, hogy akit felvettek valamelyik ügyvédi kamarába, az elveszíti a jogát arra, hogy választási felülvizsgálati eljárásban a saját ügyében, ügyvédi képviselet nélkül eljárjon”. Mivel a Ve. 224. § (5) bekezdése az indítványozó szerint „több szempontból” is alaptörvény-ellenes, a Kúria végzése a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát sérti. Mindezek alapján a Kúriának érdemben kellett volna vizsgálnia az indítványozó felülvizsgálati kérelmét.
[16] 5. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján az ügyben tanácsban járt el.
[17] 5.1. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés meghozatalától számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A Kúria a végzését 2026. április 15. napján hozta, így a 2026. április 17. napján benyújtott alkotmányjogi panasz határidőben érkezett.
[18] 5.2. Az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[19] Jelen ügyben az alkotmányjogi panaszt az alapul szolgáló eljárásban kifogást, illetve az NVB határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy nyújtotta be az ügyet érdemben lezáró kúriai végzéssel szemben. Az indítványozó mindezek alapján alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, a kúriai eljárásban kérelmezőként vett részt, így érintettnek minősül.
[20] 5.3. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy az indítvány megfelel-e az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt, a határozott kérelemre vonatkozó követelményeknek {lásd erről legutóbb például: 1149/2026. (III. 24.) AB végzés, Indokolás [15]–[17]}.
[21] A határozott kérelem követelménye az Alkotmánybíróság gyakorlatában magában foglalja, hogy az indítványnak egyértelműen elő kell adnia az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, továbbá indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés, bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével [vesd össze: Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pont]. „Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint pedig az indokolás hiánya {lásd pl.: 3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]; 3245/2016. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [10], [13]} az ügy érdemi elbírálásának akadálya” {lásd például: 3353/2019. (XII. 6.) AB végzés, Indokolás [21]}. Visszautasításra ad okot az is, ha az indítványozó érvelése nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető indokolást. Az alkotmányossági összefüggéseket tehát be kell mutatnia az indítványozónak {lásd például: 3077/2020. (III. 18.) AB végzés, Indokolás [17]; 3022/2025. (I. 21.) AB végzés, Indokolás [18]–[19]}; 3302/2025. (IX. 30.) AB végzés, Indokolás [13]; 1141/2026. (III. 23.) AB végzés, Indokolás [12]}.
[22] Ebben a körben az volt megállapítható, hogy az indítványozó a bírói döntést támadta, ezért az Alkotmánybíróság hatásköreként az Abtv. 27. §-át jelölte meg. Arra hivatkozott, hogy a Kúria döntése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való alapjogát sértette. Panasza azonban nem tartalmazott olyan érdemi indokolást, amely a hivatkozott alapjog sérelmét a támadott bírói döntéssel alkotmányjogilag értelmezhető módon összefüggésbe hozta volna [vö.: az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjaival].
[23] Mindemellett az indítványozó állította, hogy a Kúria által az ügyében alkalmazott norma, vagyis a Ve. 224. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenes. Ebben a körben viszont – figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a konkrét normakontroll az Alkotmánybíróság önálló hatásköre – nem jelölte meg azt a törvényi rendelkezést [az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja, az Abtv. 26. cikk (1) bekezdése], amely az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására megalapozza. Ezzel elmulasztott eleget tenni az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pontjában foglaltaknak.
[24] Ha az indítványozó a bírói döntést azért támadja, mert a bírói tanács által alkalmazott norma Alaptörvény-ellenes volt, akkor arra kell hivatkoznia és azt kell megjelölnie az Alkotmánybíróság hatásköreként (formálisan) és indokolásban (tartalmilag) is. Ha a bírói jogértelmezés a sérelmes alapjogilag, akkor az határozza meg az Alkotmánybíróság hatáskörét és az alkotmányjogi indokolás tartalmát is.
[25] Mivel az indítvány nem felel meg sem a bírói döntéssel szembeni, sem pedig a konkrét normakontroll indítvány Abtv.-beli kritériumainak, így befogadására és érdemi elbírálására nem volt lehetőség. A befogadás további feltételeinek fennálltát (Abtv. 29. §) az Alkotmánybíróságnak már nem kellett vizsgálnia.
[26] 6. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a), b), és e) pontjai, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Patyi András s. k.,
alkotmánybíró
. | Dr. Kozma Ákos s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |