Hungarian
Ügyszám:
.
115/B/1991
Előadó alkotmánybíró: Vörös Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A határozat száma: 59/1991. (XI. 19.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1991/293
.
A határozat kelte: Budapest, 11/11/1991
.
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az  Alkotmánybíróság  jogszabály  alkotmányellenességének
    utólagos vizsgálata tárgyában meghozta az alábbi

                          határozatot:

    Az  Alkotmánybíróság   megállapítja,  hogy   a  gazdasági
    társaságokról  szóló  1988. évi  VI. törvény  255. §  (2)
    bekezdése,  269. §   (3)  bekezdése,  és  a  303. §   (2)
    bekezdéséből  a   "...de  őket   is  megelőzi  az  állami
    költségvetése     szervek,      illetve     pénzintézetek
    részvényjegyzési jogosultsága" szövegrészbeni rendelkezés
    alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti.

    Az  Alkotmánybíróság  elrendeli  határozatának  a  Magyar
    Közlönyben   való   közzétételét.      A   megsemmisített
    jogszabályi  rendelkezések   a  határozat  közzétételének
    napján vesztik  hatályukat.  Ennek eredményeként a 303. §
    (2)   bekezdés   hatályos  szövege   a   következő :   Az
    elővásárlási jogot  biztosító  kötvények  tulajdonosai  e
    jogukat a részvényeseket megelőzve gyakorolhatják.
                              Indokolás

                                 I.

      A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény ( a
      továbbiakban:  Gt. )  részvénytársasági  fejezete  néhány
      ponton bizonyos  előjogokat biztosít az államnak, illetve
      az állam  képviseletében eljáró  költségvetési szerveknek
      és  pénzintézeteknek   ( igy  pl.    Gt.    255. §   (2)
      bekezdésében, 269. §   (3)   bekezdésében,  és  a  303. §
      (2)  bekezdésében ).

                                 1/

      Nyilvános   részvényjegyzés    esetén    fennáll    annak
      lehetősége, hogy  több részvényt jegyeznek, mint amennyit
      a  részvénytársaság   az   alapítási   tervezet   szerint
      kibocsát.   Ebben az esetben túljegyzés jön létre.  A Gt.
      a túljegyzésre vonatkozóan csak egy főszabályt tartalmaz:
      a túljegyzést  az alapitók  visszautasíthatják; ha ez nem
      történik meg,  az alakuló  közgyülés  dönt  a  túljegyzés
      visszautasításáról   vagy    elfogadásáról    és    ezzel
      egyidejűleg az alaptőke emeléséről.

      Ez alól a szabály alól jelent kivételt a Gt. 255. §  (2)
      bekezdése, amely  szerint az  állami költségvetési  szerv
      vagy   pénzintézet    által   eszközölt   részvényjegyzés
      túljegyzés esetén sem utasítható vissza.

                                 2/

      A  részvényhez   fűződő  szavazati   jog  az   elsőbbségi
      részvények   kivételével    a   részvények   névértékéhez
      igazodik, ezen  a helyzeten  az alapszabály csak "lefelé"
      változtathat:  a   részvénytársaság   a   szavazati   jog
      gyakorlását,   vagy    a   részvények   által   képviselt
      legmagasabb  szavazatszám,   vagy   a   szavazati   arány
      megállapításával korlátozhatja.

      Ez alól  a szabály  alól jelent  kivételt a  Gt.   269. §
      (3)  bekezdése,  amely  az  állami  költségvetési  szerv,
      vagy pénzintézet  javára ( fakultativen ) lehetővé teszi,
      hogy a  részvényeikben megtestesülő  tulajdoni  hányadnál
      magasabb  szavazatszámmal   vagy  szavazataránnyal   ( az
      alaptőke   legalább    egyharmadát   kitevő    részvények
      birtokában 51 %-kal ) rendelkezzen.

                                3/

      Alaptőke-emelésnél  a   részvényjegyzésre  a   Gt.   több
      szabályt is  tartalmaz.  Az alapszabály lehetővé teheti a
      részvényesek  számára   elővásárlási   jog   biztosítását
      alaptőke-emeléskor; a  részvénytársaságnak lehetősége van
      elővásárlási  jogot   biztosító  kötvény   kibocsátására,
      amelynek    tulajdonosai     az    alaptőkeemeléskor    a
      részvényeseket    megelőzve    jogosultak    elővásárlási
      részvényt jegyezni.

      A  Gt.   303. §   (2)    bekezdése  értelmében   mind  az
      elővásárlási  joggal  rendelkező  kötvényeseket,  mind  a
      részvényeseket megelőzi  az állami költségvetési szervek,
      illetve a pénzintézetek részvényjegyzési jogosultsága.

                                 II.

      Az indítványozó  a fenti rendelkezések közül a Gt. 255. §
      (2)   bekezdésének  és  303. §   (2)   bekezdés   második
      fordulatának alkotmányossági felülvizsgálatát kérte.

      Álláspontja  szerint   ezek  a  rendelkezések  sértik  az
      Alkotmány 9. §-ában  irt, a tulajdonformák egyenlősége és
      a versenysemlegesség elvét.

      Tárgyi   összefüggés    miatt   az   Alkotmánybíróság   a
      vizsgálatot  kiterjesztette   a   Gt.      269. §    (3)
      bekezdésére is.

                                III.

      Az Alkotmány  9. §-a rögzíti, hogy Magyarország gazdasága
      olyan  piacgazdaság,   amelyben  a   köztulajdon   és   a
      magántulajdon egyenjogú  és egyenlő  védelemben részesül.
      A Magyar  Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás
      jogát és a gazdasági verseny szabadságát.

      Ezekből   a    rendelkezésekből   következik,    hogy   a
      piacgazdaság  plurálisan   tagolt  tulajdoni   szerkezetű
      gazdaság,    amely     a     különböző     tulajdonformák
      egyenrangúságának,  valamint  a  vállalkozás  és  verseny
      szabadságának   alkotmányosan   elismert   elve   alapján
      működik.      A   piacgazdaság   körülményei   között   a
      versenyszférában   következetesen   el   kell   határolni
      egymástól az  állam közhatalmi  és tulajdonosi minőségét,
      illetve az  állami ( államigazgatási )  és a vállalkozói-
      gazdálkodási szférát.

      Mindezek figyelembevételével tehát az Alkotmánybíróságnak
      jelen  ügyben  abban  a  kérdésben kell állást foglalnia,
      hogy

      1/ alkotmányos  szempontból indokolt-e  a piacgazgazdaság
      alapjaként jelentkező  tulajdonhoz való  jog tárgykörében
      a    Gt.    vizsgált    rendelkezéseivel    megvalósított
      különbségtétel; és

      2/ez a különbségtétel teremt-e a vállalkozás és gazdasági
      verseny szabadságának alkotmányos elvét sértő helyzetet.

                                 IV.

      A  költségvetési  szervek  és  a  pénzintézetek  vizsgált
      preferálása   rögzítésének    a   Gt.      megalkotásakor
      meghatározott  jogpolitikai   célja  az   volt,  hogy   a
      privatizáció  elé   néző  nemzetgazdaságban  a  magántőke
      térnyerését, a  valóságos privatizációt az akkori hatalom
      ellenőrzése   alatt   tarthassa,   az   állam   megfelelő
      befolyását ( uralmi helyzetét ) biztosítsa.

      A  Gt.   megalkotásakor  ( 1988. )   ezek   a   szabályok
      megfeleltek az akkori Alkotmány rendelkezéseinek.

      Az Alkotmány  módosítása  és  a  döntően  magántulajdonon
      alapuló  piacgazdaság  kialakítását  célzó  rendelkezések
      ( Alkotmány 9. §   (1)  és   (2)  bekezdése,  13.  §  (1)
      bekezdése ) a  Gt. felülvizsgálni  kért rendelkezéseit is
      más összefüggésbe helyezik.

      A piacgazdaság  alapja a  gazdaságilag hatékonyan  működő
      köztulajdon mellett  az egyre  növekvő szerepet  betöltő,
      döntően,  vagy  teljes  egészében  magántulajdonban  lévő
      gazdasági  társaságok   tulajdona.     A  társasági   jog
      alapvetően     szektorsemleges,      ezért      gazdasági
      alkotmányossági   szempontból    nem    indokolt    olyan
      különbségtétel alkalmazása, amely az állam társasági jogi
      poziciójának erősítését,  az egyik legfontosabb társasági
      formában  ( a   részvénytársaságban )  az   állam  uralmi
      helyzetének törvényi biztosítását teszi lehetővé.

      Ebben a körben az államot a gazdaság egyik szereplőjeként
      és nem  a közhatalmi funkciót gyakorló szervezetként kell
      értékelni, és  egyúttal el kell különíteni az állam, mint
      a  gazdálkodás   alanya   jogait   és   kötelességeit   a
      gazdálkodás   állami   befolyásának   eszközeit   jelentő
      ( közhatalmi ) jogosítványoktól.

      Ennek  megfelelően   -  az  Alkotmánybíróság  álláspontja
      szerint -  meg kell  szüntetni  az  állami  tulajdonforma
      privilegizált  helyzetét   :  jelen   esetben  az  állami
      költségvetési  szervek,   illetve  ( a   szintén   állami
      vagyonkezelői feladatokat  ellátó ) pénzintézetek részére
      a  Gt.  255. §   (2)   bekezdésében  és  a  303. §   (2)
      bekezdésében biztosított  előnyöket.   Ez  az  intézkedés
      egyébként  azért   is  indokolt,   mert  a  pénzintézetek
      fokozódó    privatizációja     következtében    ma    már
      magántulajdonban  is   van   pénzintézet,   így   a   más
      magántulajdonos-részvényes   hátrányára    az   Alkotmány
      70/A. §-ába ütköző  tiltott diszkriminációhoz is vezet az
      ilyen előnyök biztositása.

      Az  Alkotmánybíróság  rámutat  arra,  hogy  a  külföldiek
      magyarországi befektetéseiről  szóló 1988.  évi  XXIV.tv.
      13. §    (1) bekezdése   külföldi   részvétellel   működő
      gazdasági  társaság   esetén  egyébként  is  áttöri  -  a
      külföldi  beruházások   ösztönzésének   gazdaságpolitikai
      céljától  vezettetve  -  a  Gt.  255. §   (2)   bekezdése
      rendelkezését, kimondva,  hogy külföldi részvétele esetén
      az állami  költségvetési szerv,  vagy  pénzintézet  által
      eszközölt túljegyzés  visszautasítható.    A  Gt.  255. §
      (2)    bekezdése    tehát   nem   csupán   a    gazdasági
      tevékenységet kifejtők és a gazdasági élet szereplőjeként
      fellépő állam,  hanem a külföldi részvétellel működő és a
      kizárólag belföldiek  által alapított és működő gazdasági
      társaságok  között   is  alkotmányos  indokot  nélkülöző,
      tiltott megkülönböztetést  alkalmaz, ezért  az  Alkotmány
      70/A §-ába ütközik.

      Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság - az 1989. évi
      XXXII. törvény  ( a továbbiakban: Ab tv. ) 1. § b/ pontja
      alapján, a  30. §  (1)   bekezdés, valamint a 25. §  (2)
      bekezdés rendelkezései  figyelembevételével  lefolytatott
      eljárásban  -  az  Ab  tv.  40. §-ának  alkalmazásával  a
      rendelkező rész szerint határozott.

      A határozat közzétételére vonatkozó rendelkezés alapja az
      Ab tv. 41. §-a.
              Dr. Ádám Antal            Dr. Herczegh Géza
              alkotmánybíró               alkotmánybíró
                             az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

              Dr. Kilényi Géza           Dr. Lábady Tamás
               alkotmánybíró               alkotmánybíró

              Dr. Schmidt Péter           Dr. Szabó András
                alkotmánybíró               alkotmánybíró

             Dr. Tersztyánszky Ödön     Dr. Zlinszky János
                alkotmánybíró              alkotmánybíró

                             Dr. Vörös Imre
                          előadó alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        59/1991. (XI. 19.)
        Date of the decision:
        .
        11/11/1991
        .
        .