Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Gfv.VII.30.360/2018/8. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók egy légiközlekedési társaság (adós) hitelezői. Az indítványozók, valamint az adós gazdasági társaság közötti jogvita lényege, hogy fennáll-e a Magyar Állam felelőssége az adós vagyona által nem fedezett hitelezői igények kielégítéséért. Az indítványozók a bírósági eljárásokban, a bíróság által is elfogadottan igazolták, hogy az állam tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott. Ezt szakértői vélemények, az Állami Számvevőszék vizsgálata, parlamenti vizsgálóbizottsági jelentés is alátámasztotta. Az ügyben eljáró első,- és másodfokú bíróság megállapította a Magyar Állam felelősségét. Ezt követően a Magyar Állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felülvizsgálattal élt a Kúriához. A Kúria döntése az első-, és másodfokú bíróság döntésével ellentétes álláspontra helyezkedett, ezáltal az indítványozók az - álláspontjuk szerint - jogos igényükhöz nem juthatnak hozzá. Az indítványozók véleménye szerint a kúriai döntés felülírta a polgári perrendtartásnak a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályait, továbbá mérlegeléssel állapította meg a tényállást, illetőleg mérlegeléssel hozta meg a döntését. Az indítványozók előadták, hogy a Kúria a határozatát felülmérlegeléssel állapította meg, annak ellenére, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény erre nem ad lehetőséget.
Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria döntése az állam felelősségének - a jogerős döntésben egyértelműen igazolt és bizonyított tényeket figyelmen kívül hagyva - érvényesítését ellehetetleníti, ezáltal következményében a hitelezők jogos vagyoni igényeinek érvényesítését megakadályozza. Ezáltal a Kúria döntése következtében - az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljárás feltételeinek sérelme okán - sérül a hitelezők jogos várománya, az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való joga. A hitelezői igények kielégítésétre ugyanis igen alacsony százalékban került sor..
. |