English
	Hungarian

Ügyszám: .	1239/C/1995
Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 36/1996. (IX. 4.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1996/117 .

A döntés kelte: Budapest, 09/03/1996 .

.

.

A döntés szövege (pdf): .

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság  a Legfelsőbb  Bíróság  elnökének  és  a legfőbb   ügyésznek    jogszabály    alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványa alapján meghozta a következő                        határozatot : Az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  az  1956.  októberi forradalom   és   szabadságharc   során   elkövetett   egyes bűncselekményekkel kapcsolatos  eljárásról szóló  1993.  évi XC.  törvény   alkotmányellenes,  ezért   azt  a   határozat kihirdetésének napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság  ezt a  határozatát a  Magyar Közlönyben közzéteszi.                          Indokolás                              I. 1.  A   Legfelsőbb  Bíróság   elnöke  és  a  legfőbb  ügyész indítványozta az  1956. októberi forradalom és szabadságharc során  elkövetett   egyes   bűncselekményekkel   kapcsolatos eljárásról szóló  1993. évi XC. törvény (a továbbiakban Tv.) alkotmányossági    vizsgálatát,    az    alkotmányellenesség megállapítását  és   a  Tv.   megsemmisítését.  Álláspontjuk szerint  a  Tv.  1.  §-a  a  háború  áldozatainak  védelmére vonatkozóan Genfben,  1949. augusztus  12-én kelt nemzetközi egyezményekbe ütközik,  illetve ellentétes  a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaival, s ezért az Alkotmány 7. § (1) bekezdésével  is. A  Tv.  ugyanis  a  genfi  egyezmények különböző személyi  és tárgyi körre vonatkozó rendelkezéseit egymásra vonatkoztatja  és az  egyezményekben  nem  szereplő összefüggést  létesít  közöttük;  ezáltal  megváltoztatja  a genfi egyezmények  tartalmát, sérti  a nemzetközi  jog és  a belső jog  összhangját, illetve akadályozza a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak alkalmazását. 2. Az  Országgyűlés 1993. február 16-án törvényt fogadott el az  1956.   októberi  forradalom   és  szabadságharc   során elkövetett egyes  bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról. A törvény 1. és 2. §-ának szövege a következő volt : "1. §  (1) A  népbíráskodásról  szóló,  az  1945.  évi  VII. törvénnyel  törvényerőre   emelt  81/1945.   (II.   5.)   ME rendeletnek az  1440/1945. (V.  1.) ME  rendelet  8.  §-ával megállapított  13.   §-a  7.   pontjában  ( Hatályos  anyagi büntetőjogi szabályok  hivatalos összeállítása  - BHÖ  - 84. pontjának g/  alpontja ) meghatározott,  az  1956.  októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett bűncselekmények büntethetőségének  elévülésével   kapcsolatban   a   Büntető Törvénykönyvről szóló  1978. évi IV. törvény ( Btk. ) 33. §- ának (2) bekezdését kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetési tétele a  Btk. 2.  §-ára figyelemmel  - 81/1945. (II. 5.) ME rendeletnek az  1440/1945. (V.  1.) ME  rendelet  9.  §-ával módosított 14.  §-ára ( BHÖ  85. pontja )  tekintettel -  öt évtől  tizenöt   évig   terjedő   vagy   életfogytig   tartó szabadságvesztés. 2.  §   (1)  A  háború  áldozatainak  védelmére  vonatkozóan Genfben, 1949.  augusztus  12-én  kelt,  az  1954.  évi  32. törvényerejű rendelettel  kihirdetett nemzetközi egyezmények közül a) a  hadifoglyokkal való  bánásmódra  vonatkozóan  Genfben, 1949. augusztus  12-én kelt  Egyezmény 3. cikkének 1. pontja alapján az Egyezmény 130. cikkében, b)  a   polgári  lakosság   háború  idején   való  védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény 3. cikkének 1. pontja alapján az Egyezmény 147. cikkében súlyos jogsértésként meghatározott, az 1956. októberi forradalom és szabadságharc     során      elkövetett      bűncselekmények büntethetőségének elévülésével  kapcsolatban -  a háborús és az emberiség  elleni bűntettek  elévülésének kizárásáról  az Egyesült  Nemzetek   Szervezetének  közgyűlése   által   New Yorkban, 1968.  november 26-án  elfogadott, az  1971. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi Egyezmény 1. cikke a)  pontjára is  figyelemmel -  a Btk.  33. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni. " A köztársasági elnök a törvényt nem hirdette ki, hanem annak előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság 53/1993. (X. 13.) AB határozatában ( ABH 1993,  323 )   megállapította  azokat   az   alkotmányossági követelményeket, amelyeket  a Büntető  törvénykönyvről szóló 1978. évi  IV. törvény  ( a továbbiakban  Btk. )  33. §  (2) bekezdésének    a     nemzetközi    jogban     meghatározott bűncselekményekre való  alkalmazása kapcsán be kell tartani. Ezek a következők : "1.  A   [ Btk.  ]   33.  §   (2)  bekezdése  alkalmazásánál alkotmányos követelmény  az, hogy  a  büntethetőség  el  nem évülését  csak   azokra  a   bűncselekményekre  nézve  lehet megállapítani, amelyek  büntethetősége az  elkövetés  idején hatályos magyar jog szerint nem évül el; kivéve, ha az adott tényállást a nemzetközi jog háborús bűncselekménynek vagy az emberiség elleni  bűncselekménynek minősíti, el nem évülését kimondja vagy  lehetővé teszi, és Magyarországot az elévülés kizárására nemzetközi kötelezettség terheli. 2. Az  Alkotmánybíróság megállapítja  :   összhangban van az Alkotmánnyal az, ha a Btk. 33. § (2) bekezdését az elkövetés időpontjában  hatályos   magyar  jog  elévülési  szabályaira tekintet   nélkül    alkalmazzák   a    nemzetközi    jogban meghatározott alábbi bűncselekményekre : - a  háború áldozatainak  védelmére Genfben  1949. augusztus 12-én kötött  egyezményekben meghatározott,  az  egyezmények közös  2.   cikke  szerinti   nemzetközi  jellegű  fegyveres összeütközés esetén elkövetett "súlyos jogsértésekre"; - a  genfi egyezmények  közös 3.  cikkében a  nem nemzetközi jellegű    fegyveres     összeütközés     esetén     tiltott cselekményekre. " Az   idézett    alkotmányos   követelmények    alapján    az Alkotmánybíróság megállapította  a ki  nem hirdetett törvény 1.   §-ának    alkotmányellenességét,   mivel    az    abban meghatározott bűncselekmény  nem minősül  a  nemzetközi  jog értelmében  háborús   bűncselekménynek,  s   így  az   1.  § alkotmányellenesen rendeli  a Btk.  33. §  (2)  bekezdésének alkalmazását. A  ki   nem  hirdetett   törvény  2.   §-a  tekintetében  az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az a genfi egyezmények különböző  személyi   és  tárgyi   alkalmazási  körre  szóló rendelkezéseit egymásra  vonatkoztatja, és az egyezményekben nem szereplő  összefüggést létesít  közöttük. Megállapította az Alkotmánybíróság  azt is,  hogy a  2. §  az 1968. évi New York-i  Egyezmény   I.  cikk   a)  pontjára   is  -  amelyre "figyelemmel" a  törvény  a  Btk.  33.  §-ának  alkalmazását előírta  -   tévesen   hivatkozik.   Mindezek   alapján   az Alkotmánybíróság arra  a következtetésre jutott, hogy a 2. § jelenlegi  szövegével   kapcsolatban  joggal   merülnek  fel alkotmányossági  aggályok   ( ABH  1993,  337 ) .  Ezért  az Alkotmánybíróság    határozatának     rendelkező    részében megállapította :   "A  törvény 2.  §-ának  alkalmazása  azon keretek között  alkotmányos, amelyeket  az  Alkotmánybíróság határozatának 2. pontja kijelölt. "                             II. 1.  Az   Országgyűlés  az   1956.  októberi   forradalom  és szabadságharc  során   elkövetett  egyes  bűncselekményekkel kapcsolatos  eljárásról   szóló  1993.   évi   XC.   törvény megalkotása   során    az   Alkotmánybíróság   határozatában foglaltaknak csak  annyiban  tett  eleget,  hogy  a  ki  nem hirdetett törvény  1. §-át  elhagyta a törvény szövegéből. A 2. ,  3. és  4.  §-okat  viszont  változatlan  szövegezéssel átvette, azzal, hogy az egyes rendelkezések számozását az 1. § elhagyásából adódó változáshoz igazította. Mindazok az  alkotmányossági kifogások,  amelyeket a  ki nem hirdetett törvény 2. §-ával kapcsolatban az Alkotmánybíróság az 53/1993.  (X. 13.) AB  határozatban megállapított,  a Tv. azonos  szövegű   1.   §-ával   kapcsolatban   változatlanul fennállnak, s azt alkotmányellenessé teszik. Az Alkotmánybíróság  ismételten rámutat  arra, hogy  a genfi egyezményekben meghatározott  "súlyos jogsértések"  nem a 3. cikkre  vonatkoznak,   ahogy  pedig  azt  a  Tv.  1.  §  (1) bekezdésének a)  és b)  pontja tartalmazza,  hanem  a  genfi egyezmények  közös   2.  cikkében  meghatározott  nemzetközi jellegű  fegyveres   összeütközésekre,  és   ezen  belül  is kizárólag az  egyezményekben tüzetesen  meghatározott védett személyek sérelmére  követhetők el.  A közös 3. cikkek a nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközésekre vonatkoznak, s megállapítják az  ebben  az  esetben  tiltott  -  a  "súlyos jogsértésekkel" csak  részben  azonos  -  magatartásokat.  A közös 3.  cikk rendelkezései  továbbá azokra  a személyekre, "akik az  ellenségeskedésben nem vesznek közvetlenül részt", "mindenkor és mindenütt" érvényesek. A Tv. az 1. §-ban - a fentiek szerint a genfi egyezményekkel ellentétesen -  meghatározott bűncselekményekre a Btk. 33. § (2) bekezdésének  el nem  évülési  szabályát  a  háborús  és emberiség elleni  bűntettek elévülésének  kizárásáról  szóló 1968.  évi   New  Yorki   egyezmény  1.  cikke  a)  pontjára "figyelemmel" rendeli alkalmazni. A 3. cikkben meghatározott bűncselekményekre azonban  nem  a  New  Yorki  egyezmény  1. cikkének a) pontja vonatkozik, hanem a b) pont. A Tv. 1. §-a tehát a genfi egyezmények különböző személyi és tárgyi  alkalmazási   körre  szóló  rendelkezéseit  egymásra vonatkoztatja és az egyezményekben nem szereplő összefüggést létesít közöttük.  Tévesen jelöli  meg a  bűncselekmények el nem évülésének jogalapját is. Mivel így a magyar jogrendszer nem biztosítja  a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a  belső  jog  összhangját,  a  Tv.  1.  §-a  ellentétes  az Alkotmány  7.   §  (1)   bekezdésével.  Az  alkotmányellenes rendelkezést az  Alkotmánybíróság megsemmisítette.  A Tv. 2. §-a az  1. §-ban  felsorolt bűncselekmények nyomozására és a bírósági eljárásra  kizárólag illetékes hatóságokról, a 3. § pedig a Tv. hatálybalépésének időpontjáról rendelkezik. Ezek a  rendelkezések   önmagukban  ugyan   nem  ellentétesek  az Alkotmánnyal, de az alkotmányellenes 1. §-sal olyan szorosan összefüggenek, hogy  az Alkotmánybíróság  - az  indítványnak megfelelően - a Tv. egészét megsemmisítette. 2.  Az   indítványozók  szerint  a  nemzetközi  szerződéssel összhangban    nem     álló    Tv.    értelmezhetetlen    és alkalmazhatatlan volt.  Az Tv. megsemmisítésével elhárult az akadály annak  útjából, hogy a magyar hatóságok a nemzetközi jog szerinti  háborús és  emberiség elleni bűncselekményeket üldözzék  és   megbüntessék.  Az   Alkotmánybíróság  már  az 53/1993. (X.  13.) AB  határozatban rámutatott  arra, hogy a nemzetközi    jog    szerinti    bizonyos    bűncselekmények vonatkozásában a Btk. 33. § (2) bekezdése az akkor vizsgált, ki nem  hirdetett  törvénytől  függetlenül  is  alkalmazható ( ABH  1993,   339 ) ,  s   nem  csupán  a  törvényhozó,  de kifejezetten a  jogalkalmazás számára  is meghatározta ennek alkotmányossági követelményeit  a rendelkező  rész 1.  és 2. pontjában. Az  Alkotmánybíróság  az  54/1993.  (X.  13.)  AB  határozat rendelkező részében a Btk. 33. § (2) bekezdésében foglalt el nem   évülési   szabályok   alkalmazásának   alkotmányossági követelményeit állapította meg; ezen túlmenő rendelkezésre a vizsgált törvény  tárgykörében nem  volt  szükség,  mivel  a háborús  és   emberiség  elleni   bűncselekmények   túlnyomó többsége az  1956-ban hatályos  magyar büntetőjog szerint is büntetendő volt.  Az  Alkotmánybíróság  azonban  felhívja  a figyelmet arra,  hogy a  nemzetközi jog maga határozza meg a nemzetközi   jog    szerint    üldözendő    és    büntetendő bűncselekményeket  és büntethetőségük összes feltételét. Mindezeknek a  tényálláselemeknek és feltételeknek fenn kell állniuk   tehát   ahhoz,   hogy   a   hazai   jog   valamely bűncselekménye a  nemzetközi jog  szerinti  bűncselekménynek minősüljön.                      Dr. Sólyom László                  az Alkotmánybíróság elnöke                     előadó alkotmánybíró          Dr. Kilényi Géza          Dr. Lábady Tamás            alkotmánybíró            alkotmánybíró          Dr. Schmidt Péter         Dr. Szabó András            alkotmánybíró           alkotmánybíró         Dr. Tersztyánszky Ödön       Dr. Vörös Imre           alkotmánybíró              alkotmánybíró                      Dr. Zlinszky János                        alkotmánybíró .

English:
English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	Constitutional review of Law XC of 1993 on the procedure in the matter of certain criminal offences committed during the 1956 October Revolution and Freedom Struggle
Number of the Decision: .	36/1996. (IX. 4.)
Date of the decision: .	09/03/1996
. CODICES summary: http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1996-3-007?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
.