English

Hungarian
Ügyszám:
.
1239/C/1995
Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 36/1996. (IX. 4.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1996/117
.
A döntés kelte: Budapest, 09/03/1996
.
.

.
A döntés szövege (pdf):
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

      Az Alkotmánybíróság  a Legfelsőbb  Bíróság  elnökének  és  a
      legfőbb   ügyésznek    jogszabály    alkotmányellenességének
      utólagos vizsgálatára irányuló indítványa alapján meghozta a
      következő

                             határozatot :

      Az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  az  1956.  októberi
      forradalom   és   szabadságharc   során   elkövetett   egyes
      bűncselekményekkel kapcsolatos  eljárásról szóló  1993.  évi
      XC.  törvény   alkotmányellenes,  ezért   azt  a   határozat
      kihirdetésének napjával megsemmisíti.

      Az Alkotmánybíróság  ezt a  határozatát a  Magyar Közlönyben
      közzéteszi.
                                 Indokolás

                                     I.

        1.  A   Legfelsőbb  Bíróság   elnöke  és  a  legfőbb  ügyész
        indítványozta az  1956. októberi forradalom és szabadságharc
        során  elkövetett   egyes   bűncselekményekkel   kapcsolatos
        eljárásról szóló  1993. évi XC. törvény (a továbbiakban Tv.)
        alkotmányossági    vizsgálatát,    az    alkotmányellenesség
        megállapítását  és   a  Tv.   megsemmisítését.  Álláspontjuk
        szerint  a  Tv.  1.  §-a  a  háború  áldozatainak  védelmére
        vonatkozóan Genfben,  1949. augusztus  12-én kelt nemzetközi
        egyezményekbe ütközik,  illetve ellentétes  a nemzetközi jog
        általánosan elismert szabályaival, s ezért az Alkotmány 7. §
        (1) bekezdésével  is. A  Tv.  ugyanis  a  genfi  egyezmények
        különböző személyi  és tárgyi körre vonatkozó rendelkezéseit
        egymásra vonatkoztatja  és az  egyezményekben  nem  szereplő
        összefüggést  létesít  közöttük;  ezáltal  megváltoztatja  a
        genfi egyezmények  tartalmát, sérti  a nemzetközi  jog és  a
        belső jog  összhangját, illetve akadályozza a nemzetközi jog
        általánosan elismert szabályainak alkalmazását.

        2. Az  Országgyűlés 1993. február 16-án törvényt fogadott el
        az  1956.   októberi  forradalom   és  szabadságharc   során
        elkövetett egyes  bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról.
        A törvény 1. és 2. §-ának szövege a következő volt :

        "1. §  (1) A  népbíráskodásról  szóló,  az  1945.  évi  VII.
        törvénnyel  törvényerőre   emelt  81/1945.   (II.   5.)   ME
        rendeletnek az  1440/1945. (V.  1.) ME  rendelet  8.  §-ával
        megállapított  13.   §-a  7.   pontjában  ( Hatályos  anyagi
        büntetőjogi szabályok  hivatalos összeállítása  - BHÖ  - 84.
        pontjának g/  alpontja ) meghatározott,  az  1956.  októberi
        forradalom és szabadságharc során elkövetett bűncselekmények
        büntethetőségének  elévülésével   kapcsolatban   a   Büntető
        Törvénykönyvről szóló  1978. évi IV. törvény ( Btk. ) 33. §-
        ának (2) bekezdését kell alkalmazni.

        (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetési
        tétele a  Btk. 2.  §-ára figyelemmel  - 81/1945. (II. 5.) ME
        rendeletnek az  1440/1945. (V.  1.) ME  rendelet  9.  §-ával
        módosított 14.  §-ára ( BHÖ  85. pontja )  tekintettel -  öt
        évtől  tizenöt   évig   terjedő   vagy   életfogytig   tartó
        szabadságvesztés.

        2.  §   (1)  A  háború  áldozatainak  védelmére  vonatkozóan
        Genfben, 1949.  augusztus  12-én  kelt,  az  1954.  évi  32.
        törvényerejű rendelettel  kihirdetett nemzetközi egyezmények
        közül

        a) a  hadifoglyokkal való  bánásmódra  vonatkozóan  Genfben,
        1949. augusztus  12-én kelt  Egyezmény 3. cikkének 1. pontja
        alapján az Egyezmény 130. cikkében,

        b)  a   polgári  lakosság   háború  idején   való  védelmére
        vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény 3.
        cikkének 1. pontja alapján az Egyezmény 147. cikkében súlyos
        jogsértésként meghatározott, az 1956. októberi forradalom és
        szabadságharc     során      elkövetett      bűncselekmények
        büntethetőségének elévülésével  kapcsolatban -  a háborús és
        az emberiség  elleni bűntettek  elévülésének kizárásáról  az
        Egyesült  Nemzetek   Szervezetének  közgyűlése   által   New
        Yorkban, 1968.  november 26-án  elfogadott, az  1971. évi 1.
        törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi Egyezmény 1.
        cikke a)  pontjára is  figyelemmel -  a Btk.  33. §-ának (2)
        bekezdését kell alkalmazni. "

        A köztársasági elnök a törvényt nem hirdette ki, hanem annak
        előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte.

        Az Alkotmánybíróság 53/1993. (X. 13.) AB határozatában ( ABH
        1993,  323 )   megállapította  azokat   az   alkotmányossági
        követelményeket, amelyeket  a Büntető  törvénykönyvről szóló
        1978. évi  IV. törvény  ( a továbbiakban  Btk. )  33. §  (2)
        bekezdésének    a     nemzetközi    jogban     meghatározott
        bűncselekményekre való  alkalmazása kapcsán be kell tartani.
        Ezek a következők :

        "1.  A   [ Btk.  ]   33.  §   (2)  bekezdése  alkalmazásánál
        alkotmányos követelmény  az, hogy  a  büntethetőség  el  nem
        évülését  csak   azokra  a   bűncselekményekre  nézve  lehet
        megállapítani, amelyek  büntethetősége az  elkövetés  idején
        hatályos magyar jog szerint nem évül el; kivéve, ha az adott
        tényállást a nemzetközi jog háborús bűncselekménynek vagy az
        emberiség elleni  bűncselekménynek minősíti, el nem évülését
        kimondja vagy  lehetővé teszi, és Magyarországot az elévülés
        kizárására nemzetközi kötelezettség terheli.

        2. Az  Alkotmánybíróság megállapítja  :   összhangban van az
        Alkotmánnyal az, ha a Btk. 33. § (2) bekezdését az elkövetés
        időpontjában  hatályos   magyar  jog  elévülési  szabályaira
        tekintet   nélkül    alkalmazzák   a    nemzetközi    jogban
        meghatározott alábbi bűncselekményekre :

        - a  háború áldozatainak  védelmére Genfben  1949. augusztus
        12-én kötött  egyezményekben meghatározott,  az  egyezmények
        közös  2.   cikke  szerinti   nemzetközi  jellegű  fegyveres
        összeütközés esetén elkövetett "súlyos jogsértésekre";

        - a  genfi egyezmények  közös 3.  cikkében a  nem nemzetközi
        jellegű    fegyveres     összeütközés     esetén     tiltott
        cselekményekre. "

        Az   idézett    alkotmányos   követelmények    alapján    az
        Alkotmánybíróság megállapította  a ki  nem hirdetett törvény
        1.   §-ának    alkotmányellenességét,   mivel    az    abban
        meghatározott bűncselekmény  nem minősül  a  nemzetközi  jog
        értelmében  háborús   bűncselekménynek,  s   így  az   1.  §
        alkotmányellenesen rendeli  a Btk.  33. §  (2)  bekezdésének
        alkalmazását.

        A  ki   nem  hirdetett   törvény  2.   §-a  tekintetében  az
        Alkotmánybíróság megállapította, hogy az a genfi egyezmények
        különböző  személyi   és  tárgyi   alkalmazási  körre  szóló
        rendelkezéseit egymásra  vonatkoztatja, és az egyezményekben
        nem szereplő  összefüggést létesít  közöttük. Megállapította
        az Alkotmánybíróság  azt is,  hogy a  2. §  az 1968. évi New
        York-i  Egyezmény   I.  cikk   a)  pontjára   is  -  amelyre
        "figyelemmel" a  törvény  a  Btk.  33.  §-ának  alkalmazását
        előírta  -   tévesen   hivatkozik.   Mindezek   alapján   az
        Alkotmánybíróság arra  a következtetésre jutott, hogy a 2. §
        jelenlegi  szövegével   kapcsolatban  joggal   merülnek  fel
        alkotmányossági  aggályok   ( ABH  1993,  337 ) .  Ezért  az
        Alkotmánybíróság    határozatának     rendelkező    részében
        megállapította :   "A  törvény 2.  §-ának  alkalmazása  azon
        keretek között  alkotmányos, amelyeket  az  Alkotmánybíróság
        határozatának 2. pontja kijelölt. "

                                    II.

        1.  Az   Országgyűlés  az   1956.  októberi   forradalom  és
        szabadságharc  során   elkövetett  egyes  bűncselekményekkel
        kapcsolatos  eljárásról   szóló  1993.   évi   XC.   törvény
        megalkotása   során    az   Alkotmánybíróság   határozatában
        foglaltaknak csak  annyiban  tett  eleget,  hogy  a  ki  nem
        hirdetett törvény  1. §-át  elhagyta a törvény szövegéből. A
        2. ,  3. és  4.  §-okat  viszont  változatlan  szövegezéssel
        átvette, azzal, hogy az egyes rendelkezések számozását az 1.
        § elhagyásából adódó változáshoz igazította.

        Mindazok az  alkotmányossági kifogások,  amelyeket a  ki nem
        hirdetett törvény 2. §-ával kapcsolatban az Alkotmánybíróság
        az 53/1993.  (X. 13.) AB  határozatban megállapított,  a Tv.
        azonos  szövegű   1.   §-ával   kapcsolatban   változatlanul
        fennállnak, s azt alkotmányellenessé teszik.

        Az Alkotmánybíróság  ismételten rámutat  arra, hogy  a genfi
        egyezményekben meghatározott  "súlyos jogsértések"  nem a 3.
        cikkre  vonatkoznak,   ahogy  pedig  azt  a  Tv.  1.  §  (1)
        bekezdésének a)  és b)  pontja tartalmazza,  hanem  a  genfi
        egyezmények  közös   2.  cikkében  meghatározott  nemzetközi
        jellegű  fegyveres   összeütközésekre,  és   ezen  belül  is
        kizárólag az  egyezményekben tüzetesen  meghatározott védett
        személyek sérelmére  követhetők el.  A közös 3. cikkek a nem
        nemzetközi jellegű fegyveres összeütközésekre vonatkoznak, s
        megállapítják az  ebben  az  esetben  tiltott  -  a  "súlyos
        jogsértésekkel" csak  részben  azonos  -  magatartásokat.  A
        közös 3.  cikk rendelkezései  továbbá azokra  a személyekre,
        "akik az  ellenségeskedésben nem vesznek közvetlenül részt",
        "mindenkor és mindenütt" érvényesek.

        A Tv. az 1. §-ban - a fentiek szerint a genfi egyezményekkel
        ellentétesen -  meghatározott bűncselekményekre a Btk. 33. §
        (2) bekezdésének  el nem  évülési  szabályát  a  háborús  és
        emberiség elleni  bűntettek elévülésének  kizárásáról  szóló
        1968.  évi   New  Yorki   egyezmény  1.  cikke  a)  pontjára
        "figyelemmel" rendeli alkalmazni. A 3. cikkben meghatározott
        bűncselekményekre azonban  nem  a  New  Yorki  egyezmény  1.
        cikkének a) pontja vonatkozik, hanem a b) pont.

        A Tv. 1. §-a tehát a genfi egyezmények különböző személyi és
        tárgyi  alkalmazási   körre  szóló  rendelkezéseit  egymásra
        vonatkoztatja és az egyezményekben nem szereplő összefüggést
        létesít közöttük.  Tévesen jelöli  meg a  bűncselekmények el
        nem évülésének jogalapját is. Mivel így a magyar jogrendszer
        nem biztosítja  a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és
        a  belső  jog  összhangját,  a  Tv.  1.  §-a  ellentétes  az
        Alkotmány  7.   §  (1)   bekezdésével.  Az  alkotmányellenes
        rendelkezést az  Alkotmánybíróság megsemmisítette.  A Tv. 2.
        §-a az  1. §-ban  felsorolt bűncselekmények nyomozására és a
        bírósági eljárásra  kizárólag illetékes hatóságokról, a 3. §
        pedig a Tv. hatálybalépésének időpontjáról rendelkezik. Ezek
        a  rendelkezések   önmagukban  ugyan   nem  ellentétesek  az
        Alkotmánnyal, de az alkotmányellenes 1. §-sal olyan szorosan
        összefüggenek, hogy  az Alkotmánybíróság  - az  indítványnak
        megfelelően - a Tv. egészét megsemmisítette.

        2.  Az   indítványozók  szerint  a  nemzetközi  szerződéssel
        összhangban    nem     álló    Tv.    értelmezhetetlen    és
        alkalmazhatatlan volt.  Az Tv. megsemmisítésével elhárult az
        akadály annak  útjából, hogy a magyar hatóságok a nemzetközi
        jog szerinti  háborús és  emberiség elleni bűncselekményeket
        üldözzék  és   megbüntessék.  Az   Alkotmánybíróság  már  az
        53/1993. (X.  13.) AB  határozatban rámutatott  arra, hogy a
        nemzetközi    jog    szerinti    bizonyos    bűncselekmények
        vonatkozásában a Btk. 33. § (2) bekezdése az akkor vizsgált,
        ki nem  hirdetett  törvénytől  függetlenül  is  alkalmazható
        ( ABH  1993,   339 ) ,  s   nem  csupán  a  törvényhozó,  de
        kifejezetten a  jogalkalmazás számára  is meghatározta ennek
        alkotmányossági követelményeit  a rendelkező  rész 1.  és 2.
        pontjában.

        Az  Alkotmánybíróság  az  54/1993.  (X.  13.)  AB  határozat
        rendelkező részében a Btk. 33. § (2) bekezdésében foglalt el
        nem   évülési   szabályok   alkalmazásának   alkotmányossági
        követelményeit állapította meg; ezen túlmenő rendelkezésre a
        vizsgált törvény  tárgykörében nem  volt  szükség,  mivel  a
        háborús  és   emberiség  elleni   bűncselekmények   túlnyomó
        többsége az  1956-ban hatályos  magyar büntetőjog szerint is
        büntetendő volt.  Az  Alkotmánybíróság  azonban  felhívja  a
        figyelmet arra,  hogy a  nemzetközi jog maga határozza meg a
        nemzetközi   jog    szerint    üldözendő    és    büntetendő
        bűncselekményeket  és büntethetőségük összes feltételét.

        Mindezeknek a  tényálláselemeknek és feltételeknek fenn kell
        állniuk   tehát   ahhoz,   hogy   a   hazai   jog   valamely
        bűncselekménye a  nemzetközi jog  szerinti  bűncselekménynek
        minősüljön.
                               Dr. Sólyom László
                           az Alkotmánybíróság elnöke
                              előadó alkotmánybíró

                   Dr. Kilényi Géza          Dr. Lábady Tamás
                     alkotmánybíró            alkotmánybíró

                   Dr. Schmidt Péter         Dr. Szabó András
                     alkotmánybíró           alkotmánybíró

                  Dr. Tersztyánszky Ödön       Dr. Vörös Imre
                    alkotmánybíró              alkotmánybíró

                               Dr. Zlinszky János
                                 alkotmánybíró

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          Subject of the case:
          .
          Constitutional review of Law XC of 1993 on the procedure in the matter of certain criminal offences committed during the 1956 October Revolution and Freedom Struggle
          Number of the Decision:
          .
          36/1996. (IX. 4.)
          Date of the decision:
          .
          09/03/1996
          .
          CODICES summary:
          http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1996-3-007?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
          .