A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a
legfőbb ügyésznek jogszabály alkotmányellenességének
utólagos vizsgálatára irányuló indítványa alapján meghozta a
következő
határozatot :
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az 1956. októberi
forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes
bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi
XC. törvény alkotmányellenes, ezért azt a határozat
kihirdetésének napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
1. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész
indítványozta az 1956. októberi forradalom és szabadságharc
során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos
eljárásról szóló 1993. évi XC. törvény (a továbbiakban Tv.)
alkotmányossági vizsgálatát, az alkotmányellenesség
megállapítását és a Tv. megsemmisítését. Álláspontjuk
szerint a Tv. 1. §-a a háború áldozatainak védelmére
vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt nemzetközi
egyezményekbe ütközik, illetve ellentétes a nemzetközi jog
általánosan elismert szabályaival, s ezért az Alkotmány 7. §
(1) bekezdésével is. A Tv. ugyanis a genfi egyezmények
különböző személyi és tárgyi körre vonatkozó rendelkezéseit
egymásra vonatkoztatja és az egyezményekben nem szereplő
összefüggést létesít közöttük; ezáltal megváltoztatja a
genfi egyezmények tartalmát, sérti a nemzetközi jog és a
belső jog összhangját, illetve akadályozza a nemzetközi jog
általánosan elismert szabályainak alkalmazását.
2. Az Országgyűlés 1993. február 16-án törvényt fogadott el
az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során
elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról.
A törvény 1. és 2. §-ának szövege a következő volt :
"1. § (1) A népbíráskodásról szóló, az 1945. évi VII.
törvénnyel törvényerőre emelt 81/1945. (II. 5.) ME
rendeletnek az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelet 8. §-ával
megállapított 13. §-a 7. pontjában ( Hatályos anyagi
büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása - BHÖ - 84.
pontjának g/ alpontja ) meghatározott, az 1956. októberi
forradalom és szabadságharc során elkövetett bűncselekmények
büntethetőségének elévülésével kapcsolatban a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény ( Btk. ) 33. §-
ának (2) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetési
tétele a Btk. 2. §-ára figyelemmel - 81/1945. (II. 5.) ME
rendeletnek az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelet 9. §-ával
módosított 14. §-ára ( BHÖ 85. pontja ) tekintettel - öt
évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés.
2. § (1) A háború áldozatainak védelmére vonatkozóan
Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt, az 1954. évi 32.
törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmények
közül
a) a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan Genfben,
1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény 3. cikkének 1. pontja
alapján az Egyezmény 130. cikkében,
b) a polgári lakosság háború idején való védelmére
vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény 3.
cikkének 1. pontja alapján az Egyezmény 147. cikkében súlyos
jogsértésként meghatározott, az 1956. októberi forradalom és
szabadságharc során elkövetett bűncselekmények
büntethetőségének elévülésével kapcsolatban - a háborús és
az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az
Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése által New
Yorkban, 1968. november 26-án elfogadott, az 1971. évi 1.
törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi Egyezmény 1.
cikke a) pontjára is figyelemmel - a Btk. 33. §-ának (2)
bekezdését kell alkalmazni. "
A köztársasági elnök a törvényt nem hirdette ki, hanem annak
előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte.
Az Alkotmánybíróság 53/1993. (X. 13.) AB határozatában ( ABH
1993, 323 ) megállapította azokat az alkotmányossági
követelményeket, amelyeket a Büntető törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. törvény ( a továbbiakban Btk. ) 33. § (2)
bekezdésének a nemzetközi jogban meghatározott
bűncselekményekre való alkalmazása kapcsán be kell tartani.
Ezek a következők :
"1. A [ Btk. ] 33. § (2) bekezdése alkalmazásánál
alkotmányos követelmény az, hogy a büntethetőség el nem
évülését csak azokra a bűncselekményekre nézve lehet
megállapítani, amelyek büntethetősége az elkövetés idején
hatályos magyar jog szerint nem évül el; kivéve, ha az adott
tényállást a nemzetközi jog háborús bűncselekménynek vagy az
emberiség elleni bűncselekménynek minősíti, el nem évülését
kimondja vagy lehetővé teszi, és Magyarországot az elévülés
kizárására nemzetközi kötelezettség terheli.
2. Az Alkotmánybíróság megállapítja : összhangban van az
Alkotmánnyal az, ha a Btk. 33. § (2) bekezdését az elkövetés
időpontjában hatályos magyar jog elévülési szabályaira
tekintet nélkül alkalmazzák a nemzetközi jogban
meghatározott alábbi bűncselekményekre :
- a háború áldozatainak védelmére Genfben 1949. augusztus
12-én kötött egyezményekben meghatározott, az egyezmények
közös 2. cikke szerinti nemzetközi jellegű fegyveres
összeütközés esetén elkövetett "súlyos jogsértésekre";
- a genfi egyezmények közös 3. cikkében a nem nemzetközi
jellegű fegyveres összeütközés esetén tiltott
cselekményekre. "
Az idézett alkotmányos követelmények alapján az
Alkotmánybíróság megállapította a ki nem hirdetett törvény
1. §-ának alkotmányellenességét, mivel az abban
meghatározott bűncselekmény nem minősül a nemzetközi jog
értelmében háborús bűncselekménynek, s így az 1. §
alkotmányellenesen rendeli a Btk. 33. § (2) bekezdésének
alkalmazását.
A ki nem hirdetett törvény 2. §-a tekintetében az
Alkotmánybíróság megállapította, hogy az a genfi egyezmények
különböző személyi és tárgyi alkalmazási körre szóló
rendelkezéseit egymásra vonatkoztatja, és az egyezményekben
nem szereplő összefüggést létesít közöttük. Megállapította
az Alkotmánybíróság azt is, hogy a 2. § az 1968. évi New
York-i Egyezmény I. cikk a) pontjára is - amelyre
"figyelemmel" a törvény a Btk. 33. §-ának alkalmazását
előírta - tévesen hivatkozik. Mindezek alapján az
Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a 2. §
jelenlegi szövegével kapcsolatban joggal merülnek fel
alkotmányossági aggályok ( ABH 1993, 337 ) . Ezért az
Alkotmánybíróság határozatának rendelkező részében
megállapította : "A törvény 2. §-ának alkalmazása azon
keretek között alkotmányos, amelyeket az Alkotmánybíróság
határozatának 2. pontja kijelölt. "
II.
1. Az Országgyűlés az 1956. októberi forradalom és
szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel
kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC. törvény
megalkotása során az Alkotmánybíróság határozatában
foglaltaknak csak annyiban tett eleget, hogy a ki nem
hirdetett törvény 1. §-át elhagyta a törvény szövegéből. A
2. , 3. és 4. §-okat viszont változatlan szövegezéssel
átvette, azzal, hogy az egyes rendelkezések számozását az 1.
§ elhagyásából adódó változáshoz igazította.
Mindazok az alkotmányossági kifogások, amelyeket a ki nem
hirdetett törvény 2. §-ával kapcsolatban az Alkotmánybíróság
az 53/1993. (X. 13.) AB határozatban megállapított, a Tv.
azonos szövegű 1. §-ával kapcsolatban változatlanul
fennállnak, s azt alkotmányellenessé teszik.
Az Alkotmánybíróság ismételten rámutat arra, hogy a genfi
egyezményekben meghatározott "súlyos jogsértések" nem a 3.
cikkre vonatkoznak, ahogy pedig azt a Tv. 1. § (1)
bekezdésének a) és b) pontja tartalmazza, hanem a genfi
egyezmények közös 2. cikkében meghatározott nemzetközi
jellegű fegyveres összeütközésekre, és ezen belül is
kizárólag az egyezményekben tüzetesen meghatározott védett
személyek sérelmére követhetők el. A közös 3. cikkek a nem
nemzetközi jellegű fegyveres összeütközésekre vonatkoznak, s
megállapítják az ebben az esetben tiltott - a "súlyos
jogsértésekkel" csak részben azonos - magatartásokat. A
közös 3. cikk rendelkezései továbbá azokra a személyekre,
"akik az ellenségeskedésben nem vesznek közvetlenül részt",
"mindenkor és mindenütt" érvényesek.
A Tv. az 1. §-ban - a fentiek szerint a genfi egyezményekkel
ellentétesen - meghatározott bűncselekményekre a Btk. 33. §
(2) bekezdésének el nem évülési szabályát a háborús és
emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról szóló
1968. évi New Yorki egyezmény 1. cikke a) pontjára
"figyelemmel" rendeli alkalmazni. A 3. cikkben meghatározott
bűncselekményekre azonban nem a New Yorki egyezmény 1.
cikkének a) pontja vonatkozik, hanem a b) pont.
A Tv. 1. §-a tehát a genfi egyezmények különböző személyi és
tárgyi alkalmazási körre szóló rendelkezéseit egymásra
vonatkoztatja és az egyezményekben nem szereplő összefüggést
létesít közöttük. Tévesen jelöli meg a bűncselekmények el
nem évülésének jogalapját is. Mivel így a magyar jogrendszer
nem biztosítja a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és
a belső jog összhangját, a Tv. 1. §-a ellentétes az
Alkotmány 7. § (1) bekezdésével. Az alkotmányellenes
rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A Tv. 2.
§-a az 1. §-ban felsorolt bűncselekmények nyomozására és a
bírósági eljárásra kizárólag illetékes hatóságokról, a 3. §
pedig a Tv. hatálybalépésének időpontjáról rendelkezik. Ezek
a rendelkezések önmagukban ugyan nem ellentétesek az
Alkotmánnyal, de az alkotmányellenes 1. §-sal olyan szorosan
összefüggenek, hogy az Alkotmánybíróság - az indítványnak
megfelelően - a Tv. egészét megsemmisítette.
2. Az indítványozók szerint a nemzetközi szerződéssel
összhangban nem álló Tv. értelmezhetetlen és
alkalmazhatatlan volt. Az Tv. megsemmisítésével elhárult az
akadály annak útjából, hogy a magyar hatóságok a nemzetközi
jog szerinti háborús és emberiség elleni bűncselekményeket
üldözzék és megbüntessék. Az Alkotmánybíróság már az
53/1993. (X. 13.) AB határozatban rámutatott arra, hogy a
nemzetközi jog szerinti bizonyos bűncselekmények
vonatkozásában a Btk. 33. § (2) bekezdése az akkor vizsgált,
ki nem hirdetett törvénytől függetlenül is alkalmazható
( ABH 1993, 339 ) , s nem csupán a törvényhozó, de
kifejezetten a jogalkalmazás számára is meghatározta ennek
alkotmányossági követelményeit a rendelkező rész 1. és 2.
pontjában.
Az Alkotmánybíróság az 54/1993. (X. 13.) AB határozat
rendelkező részében a Btk. 33. § (2) bekezdésében foglalt el
nem évülési szabályok alkalmazásának alkotmányossági
követelményeit állapította meg; ezen túlmenő rendelkezésre a
vizsgált törvény tárgykörében nem volt szükség, mivel a
háborús és emberiség elleni bűncselekmények túlnyomó
többsége az 1956-ban hatályos magyar büntetőjog szerint is
büntetendő volt. Az Alkotmánybíróság azonban felhívja a
figyelmet arra, hogy a nemzetközi jog maga határozza meg a
nemzetközi jog szerint üldözendő és büntetendő
bűncselekményeket és büntethetőségük összes feltételét.
Mindezeknek a tényálláselemeknek és feltételeknek fenn kell
állniuk tehát ahhoz, hogy a hazai jog valamely
bűncselekménye a nemzetközi jog szerinti bűncselekménynek
minősüljön.
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza Dr. Lábady Tamás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter Dr. Szabó András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön Dr. Vörös Imre
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János
alkotmánybíró
. |