Hungarian

Ügyszám: .	211/H/2010
Előadó alkotmánybíró: Bragyova András Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 9/2011. (III. 1.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2011/883 .

A döntés kelte: Budapest, 02/28/2011 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság  az  Országos Választási  Bizottságnak  az országos    népszavazás   kitűzésére   irányuló   kezdeményezés aláírásgyűjtő  ívének hitelesítése tárgyában hozott  határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő                          határozatot: Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság  15/2010. (I.   14.)   OVB  határozatát  megsemmisíti,  és  az   Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                               I. 1.  Az  Országos  Választási Bizottság  (a  továbbiakban:  OVB) 15/2010.  (I.  14.)  OVB  határozatával hitelesítette  annak  a magánszemély   által   benyújtott   aláírásgyűjtő    ívnek    a mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért- e  Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár ne haladhassa meg a 62 évet?” Az  OVB  határozata indokolásában megállapította, hogy a kérdés megfelel  az  országos népszavazásról és népi  kezdeményezésről szóló  1998.  évi  III.  törvényben  (a  továbbiakban:  Nsztv.) foglalt   formai  és  tartalmi  feltételnek,  ezért  a  kérdést hitelesítette. 2.  A határozat ellen egy magánszemély nyújtott be kifogást. Az OVB  határozata 2010. január 14-én jelent meg a Magyar  Közlöny 2010.  évi  2.  számában. A kifogást 2010.  január  26-án  —  a választási   eljárásról  szóló  1997.   évi   C.   törvény   (a továbbiakban:   Ve.)  130.  §  (1)  bekezdésében  meghatározott tizenötnapos határidőn belül — terjesztették elő. A  kifogástevő álláspontja szerint a kérdés nem  felel  meg  az Nsztv.  13. §-ában meghatározott egyértelműségi követelménynek, különösen a jogalkotó szempontjából. Érvelésében kifejti,  hogy a  társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi  LXXXI. törvényben     (a    továbbiakban:    Tny.)     az     öregségi nyugdíjjogosultság    feltételeinek,    valamint     összegének megállapítása igen bonyolult és összetett rendszerben történik, továbbá  a  nyugdíjkorhatárhoz  számos  egyéb  rendelkezés   is kapcsolódik,  ezért egy esetleges módosítás  a  Tny.  egészének átalakítását igényelné. A kifogástevő szerint nem egyértelmű  a kérdés   a  tekintetben,  hogy  mely  szabályozási  kérdéseket, továbbá  a jelenleg differenciált nyugdíjkorhatár kapcsán  mely személyi  kört érinti. Nézete szerint a kezdeményezés az  egész öregségi nyugdíjrendszer teljes átalakítását kívánja, azonban a feltett  kérdés  egyszerű  és általános  megfogalmazásával  nem alkalmas arra, hogy eligazítást adjon a jogalkotó számára.                               II. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul: 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „2.  § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a   népszuverenitást  választott  képviselői  útján,   valamint közvetlenül gyakorolja.” 2. A Ve. érintett rendelkezései: „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási   Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  —  az  Alkotmánybírósághoz címezve — az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3)  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” 3. Az Nsztv. érintett rendelkezései: „10.   §   Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…)  c)  a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek”.  „13.  §  (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy  kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”                              III. 1.    Az   Alkotmánybíróság   hatáskörét   jelen   ügyben    az Alkotmánybíróságról   szóló  1989.  évi   XXXII.   törvény   (a továbbiakban:  Abtv.) 1. § h) pontja alapján  a  Ve.  130.  §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati  természetű.  Ennek során  az  Alkotmánybíróság  — alkotmányos  jogállásával és rendeltetésével  összhangban  —  a beérkezett  kifogás  keretei  között  azt  vizsgálja,  hogy  az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés  megfelel-e  a jogszabályi  feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő  ív hitelesítési  eljárásában  az  Alkotmánynak  és   az   irányadó törvényeknek  megfelelően  járt-e el  [63/2002.  (XII.  3.)  AB határozat, ABH 2002, 342.]. 2.   Az   Alkotmánybíróság  a  kérdés  egyértelműségét   vitató kifogással kapcsolatban az alábbiakat állapította meg. Az   Alkotmánybíróság  gyakorlata  során  számos   határozatban értelmezte  az  Nsztv.  13.  §  (1)  bekezdésében  foglalt,   a népszavazásra    bocsátandó   kérdéssel   szemben    támasztott egyértelműség     követelményét.    E     határozataiban     az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelműség követelménye a  népszavazáshoz  való  jog  érvényesülésének  garanciája.  Az egyértelműség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie.  Ahhoz, hogy   a   választópolgár  a  népszavazásra  feltett   kérdésre egyértelműen  tudjon  válaszolni az szükséges,  hogy  a  kérdés világos  és  kizárólag  egyféleképpen  értelmezhető  legyen,  a kérdésre    igen-nel    vagy    nem-mel    lehessen     felelni (választópolgári egyértelműség). Mindez feltételezi  a  feltett kérdés   tényleges   egyértelműségét,  érthetőségét.   A   fent leírtakból  következik, hogy a túl bonyolult, érthetetlen  vagy félreérthető kérdés sem tekinthető egyértelműnek. Az  eredményes  népszavazással hozott  döntés  az  Országgyűlés Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének  — Alkotmányban   szabályozott  —  korlátozása:  az   Országgyűlés köteles   az  eredményes  népszavazásból  következő  döntéseket meghozni.  Ezért  a  kérdés egyértelműségének  megállapításakor vizsgálni kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján  az Országgyűlés  el  tudja-e dönteni, hogy  terheli-e  jogalkotási kötelezettség,   és   ha  igen,  milyen  jogalkotásra   köteles (jogalkotói  egyértelműség) [51/2001. (XI. 29.)  AB  határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABH 2006, 358, 360- 361.; 84/2008. (VI. 13.) AB határozat, ABH 2008, 695, 703.]. Az aláírásgyűjtő    íven    szereplő   kérdés    egyértelműségének megítélésénél  egyébként sem az aláírás gyűjtését kezdeményezők szándéka, sem pedig a népszavazás általuk remélt eredménye  nem bír  jelentőséggel [76/2006. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2006, 886, 890.]. 3.  Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  aláírásgyűjtő íven   szereplő   kérdés  nem  felel  meg   a   választópolgári egyértelműség követelményének. Az  Alkotmánybíróság  a  26/2007. (IV.  25.)  AB  határozatában megállapította: a választópolgári egyértelműség követelményének része,  hogy  a  választópolgárok  a  kérdés  megválaszolásának lehetséges  következményeit világosan lássák.  Következésképpen az  Alkotmánybíróság  álláspontja szerint a  választópolgárokat félrevezető,   félreérthető  kérdések  nem  felelnek   meg   az egyértelműség  követelményének (ABH 2007, 332,  337,  —  Ingyen sör).   Az  Alkotmánybíróság  ezen  határozatában  hangsúlyozta továbbá, hogy „[a]z egyértelműség követelményének lényege, hogy a  népszavazási  kérdésnek  döntésre alkalmasnak  kell  lennie, aminek   a   jogalkotói  és  a  választópolgári   egyértelműség feltétlenül   szükséges,   de  nem   egyetlen   feltétele.   Az egyértelműség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a  népszavazási  kérdésben  foglalt  döntési  kötelezettség  ne legyen  kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan. Ezért az Alkotmánybíróság a jövőben az  egyes népszavazási  kérdések  alkotmányos  megengedhetőségéről  szóló döntéseiben e szempontot is figyelembe fogja venni.” (ABH 2007, 332, 337.) A  kifogással élő érvelésében helyesen hivatkozik a Tny  18.  § (1)  bekezdésének a)-g) pontjaira, amely az öregségi  nyugdíjra való  jogosultság  megállapításakor a  biztosítottak  születési évéhez  mérten különböző életév betöltéséhez köti  az  öregségi nyugdíjra  jogosító  korhatárt.  Az  érvelés  szintén  helyesen hivatkozik   a  hatályos  nyugdíjrendszer  feltételrendszerének komplexitására. A   népszavazásra   feltenni   kívánt   kérdés   ezen   komplex feltételrendszer  egyik elemét kívánja  rögzíteni  az  öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár meghatározott életévhez való kötésével;  anélkül  azonban,  hogy  a  választópolgár  számára világossá  tenné,  hogy ez jár-e, és ha igen, milyen  hatással, változással   az   öregségi  nyugdíj   megszerzésének   további feltételeire nézve. Így a választópolgár döntése meghozatalakor nem lehetne tisztában azzal, hogy a kérdésre igen-nel vagy nem- mel  szavazás  esetén  döntésének milyen pénzügyi,  vagy  egyéb következményei lennének, például a szolgálati idő és a  nyugdíj mértékére nézve. A népszavazásra bocsátandó kérdésről tehát úgy kellene   döntésüket  meghozniuk,  hogy  nem  volna  egyértelmű számukra,  a  népszavazás  sikere milyen  változásokkal  jár  a nyugdíjrendszerben, és ennek milyen társadalmi, pénzügyi és más hatásaival kellene számolniuk. Mindezek  alapján  az Alkotmánybíróság megállapította,  hogy  a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg az Nsztv.  13.  §  (1) bekezdésében   foglaltaknak,  ezért  az   Alkotmánybíróság   az Országos Választási Bizottság 15/2010. (I. 14.) OVB határozatát megsemmisítette,  és  a  Ve. 130. § (3)  bekezdése  alapján  az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.                       Dr. Paczolay Péter                   az Alkotmánybíróság elnöke                                        Dr. Balogh Elemér              Dr. Bihari Mihály        alkotmánybíró                      alkotmánybíró                                        Dr. Bragyova András             Dr. Holló András        előadó alkotmánybíró               alkotmánybíró                                        Dr. Kiss László                 Dr. Kovács Péter        alkotmánybíró                      alkotmánybíró                                        Dr. Lenkovics Barnabás          Dr. Lévay Miklós        alkotmánybíró                      alkotmánybíró                                                        Dr. Stumpf István                          alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	9/2011. (III. 1.)
Date of the decision: .	02/28/2011
.
.