English
Hungarian
Ügyszám:
.
1110/B/1992
Előadó alkotmánybíró: Szabó András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 58/1995. (IX. 15.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1995/289
.
A döntés kelte: Budapest, 09/11/1995
.
.

.
A döntés szövege (pdf):
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

      Az Alkotmánybíróság  jogszabály alkotmányosságának  utólagos
      vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő

                             határozatot :

      1. Az  Alkotmánybíróság a  büntetőeljárásról szóló 1973. évi
      I.   törvény    /Be.   /    73.   ,   74.   és   203.   §-ai
      alkotmányellenességének megállapítására  irányuló indítványt
      elutasítja.

      2. Az  Alkotmánybíróság megállapítja  :   a Be.  11.  §  (2)
      bekezdése alkalmazásánál - az Alkotmány 7. §-ára figyelemmel
      -  alkotmányos  követelmény,  hogy  a  bíróság  a  tárgyalás
      nyilvánosságának kizárása  kérdésében az  1976. évi 8. számú
      törvényerejű rendelettel  kihirdetett Polgári  és  Politikai
      Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 14. cikk 1. pontja, illetve
      az 1993.  évi XXXI.  törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok
      és az  alapvető szabadságok  védelméről szóló  Egyezmény  6.
      cikk 1. pontja - figyelembevételével döntsön.

      Az  Alkotmánybíróság   a  határozatát  a  Magyar  Közlönyben
      közzéteszi.
                                 Indokolás

                                     I.

        Az indítványozó  álláspontja szerint a Be. 73. , illetve 74.
        §-a   alapján    a   terhelt    elmeállapotáról   beszerzett
        szakvélemények  felhasználása   során   nem   érvényesül   a
        személyes adatok  védelmének alkotmányos alapjoga /Alkotmány
        59. §/.  Ugyancsak ezen alkotmányos jog sérelmét okozhatja a
        Be. 203. §-a, amely alapján a tárgyaláson fel kell olvasni a
        tárgyalásról  értesített,   de  meg   nem  jelent   szakértő
        véleményét. /Amennyiben  a szakértő megjelenik a Be. 76. §-a
        alapján történik a meghallgatása. /

        Az indítványozó  szerint alkotmányellenes az a helyzet, hogy
        a   büntetőeljárásban    beszerzett    szakvéleményre    nem
        vonatkoznak az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek
        a titoktartásra  vonatkozó rendelkezései, továbbá az, hogy a
        terhelt elmeállapotáról  készült  szakvéleményt,  illetve  a
        szakértő   véleményét    a   nyilvános   tárgyaláson   bárki
        megismerheti.  Az  indítványozó  ezt  különösen  azokban  az
        esetekben tartja  sérelmesnek, amikor  az eljárás  a terhelt
        felmentésével vagy az eljárás megszüntetésével zárul.

                                    II.

        Az indítvány nem megalapozott.

        1. 1.  A Be. valóban nem rendelkezik a szakértő titoktartási
        kötelezettségéről. Ezt  a kérdést  a Be. 404. § (1) bekezdés
        b) pontjában  kapott felhatalmazás  alapján kiadott  2/1988.
        (V. 19.)  IM rendelet  szabályozza. Az  egészségügyről szóló
        1972. évi II. törvény szerint az orvos az általa megvizsgált
        személy egészségügyi  állapotáról  adatot  csak  a  vizsgált
        személlyel és  annak hozzátartozójával,  illetőleg  -  ha  a
        gyógykezeléshez szükséges  - gondozójával  közölhet ( 77.  §
        (1)  bek.   ) .  Az   orvost   nem   köti   a   titoktartási
        kötelezettség, ha  az  adat  közlésére  jogszabály  kötelezi
        ( 78. § (1) bek. ) .

        Az   igazságügyi    orvosszakértő   a    vizsgált    személy
        elmeállapotának adatait  a Be.  szabályai alapján  köteles a
        hatóság tudomására  hozni. A  2/1988. (V.  19.) IM  rendelet
        szerint a  szakértőt a  tevékenysége során tudomására jutott
        tényekre  és   adatokra  nézve   titoktartási  kötelezettség
        terheli. Ezekről  a tényekről  és adatokról  csak az  ügyben
        eljáró hatóságokat,  továbbá a  jogszabályban  meghatározott
        szervet ( személyt )  tájékoztathatja. Ha jogszabály másként
        nem rendelkezik,  a szakértő titoktartási kötelezettsége nem
        zárja ki  a szakértői  vizsgálat során  feltárt tényeknek és
        adatoknak tudományos  és oktatási  célra  -  a  személyiségi
        jogok sérelme nélkül - történő felhasználását ( 38. § ) .

        1. 2.  Az indítványozó  nem vitatta  a szakértői  eljárásban
        való közreműködési  kötelezettséget, így a Be. 73. §-a nincs
        összefüggésben    az     indítványozó    által     felvetett
        alkotmányossági kérdéssel.  Ugyancsak  nincs  összefüggés  a
        terhelt elmeállapotának  megfigyelését szabályozó  74. §-al,
        amelynek,   mint    a   személyi   szabadsághoz   való   jog
        korlátozásának  alkotmányosságát   az  Alkotmánybíróság  már
        vizsgálta ( 723/B/1991/6. AB hat. , ABH 1991, 632. ) .

        A Be.  203. §-a a személyes adat védelméhez való joggal csak
        közvetett összefüggésben  van. A  büntetőeljárás garanciális
        alapelve a  közvetlenség. A  bíróság ügydöntő  határozatát a
        tárgyaláson közvetlenül  megvizsgált bizonyítékokra alapítja
        ( 10. §  (2) bek. ) . A közvetlenség alapelvéből következően
        a tárgyaláson  fel kell  olvasni azt  a bizonyítás eszközéül
        szolgáló okiratot  vagy iratot, amelynek tartalmát a bíróság
        bizonyítékként értékeli.  Amennyiben a  bíróság  a  szakértő
        meghallgatását nem  tartja szükségesnek, úgy a szakvéleményt
        is fel lehet olvasni, egyébként a szakértőt kell személyesen
        meghallgatni ( Be. 203. § (1) és (3) bek. ) .

        Azt, hogy  ez "bárki"  részvételét lehetővé  tevő  nyilvános
        tárgyaláson, vagy  az  ún.  ügyfél-nyilvánosságot  biztosító
        zárt tárgyaláson  történik, nem  a Be.  203.  §-a,  hanem  a
        tárgyalás  nyilvánosságának   alapelvét  szabályozó   11.  §
        rendelkezései, illetve  a bíróság  döntése határozza meg. Az
        indítványozó   által    felvetett   alkotmányossági   kérdés
        elbírálásához tehát elsősorban a személyes adatok védelméhez
        való alkotmányos jog és a büntető tárgyalás nyilvánosságához
        való alkotmányos  alapjog egymáshoz  való viszonyát, illetve
        kolliziójuk    feloldásának    jogi    szabályozását    kell
        megvizsgálni.

        2. Az  Alkotmány  59.  §  (1)  bekezdése  szerint  mindenkit
        megillet a  magántitok és a személyes adatok védelméhez való
        jog. Az  Alkotmánybíróság határozataiban  ( 20/1990. (X. 4.)
        AB hat. ABH 1990, 69. ; 15/1991. (VI. 13.) AB hat. ABH 1991,
        41.; 21/1993.  (IV. 2.)  AB hat.  ABH 1993,  172. ; 34/1994.
        (VI. 24.)  AB hat.  ABH 1994,  177.; 60/1994.  (XII. 24.) AB
        hat.  ABH   1994,  342.   )   ezen   alapjogot   információs
        önrendelkezési jogként  értelmezi. Az  Alkotmány 59.  §-ában
        biztosított jognak  eszerint az  a tartalma,  hogy  mindenki
        maga  rendelkezik   személyes  adatainak   feltárásáról   és
        felhasználásáról. Ugyanakkor  a magántitok  és  a  személyes
        adatok védelméhez  való  jog  nem  abszolút  jog.  Az  állam
        alapjogvédelmi kötelességéből azonban az következik, hogy az
        alapjog korlátozásának feltételeit törvényben, az arányosság
        és a szükségesség kritériumai alapján határozza meg.

        A   büntetőeljárás,    mint   az    állami   büntető   igény
        érvényesítésének  formája,  több  tekintetben  korlátozza  a
        magántitok és  a személyes  adatok védelméhez való jogot. Az
        Alkotmánybíróság  -   figyelemmel  eljárásának  indítványhoz
        kötöttségére -  jelen esetben  csak a terhelt elmeállapotára
        vonatkozó, így  "különleges adatot"  tartalmazó szakvélemény
        "bárki"  általi   megismerhetőségének  eljárási   szabályait
        vizsgálta.

        3. A személyes adatok védelméről az 1992. évi LXIII. törvény
        rendelkezik.  A   törvény  szerint   személyes  adat  :    a
        meghatározott személlyel  kapcsolatba hozható adat, valamint
        az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
        Különleges adat  az egészségi  állapotra vonatkozó személyes
        adat ( 2.  § 1.  p. ,  2. /b  p. ) . A különleges adat akkor
        kezelhető,  ha   az  adatkezeléshez   az  érintett   írásban
        hozzájárul vagy  egyéb esetekben  azt törvény rendeli ( 3. §
        (2) bek. a) és c) p.) .

        Az  Alkotmánybíróság   a   723/B/1991/6.   AB   határozatban
        részletesen  kifejtette,  hogy  a  büntetőjogi  felelősségre
        vonás  egyik   főkérdése  a  bűnösség  megállapítása,  amely
        feltételezi   az    elkövető   beszámítási   képességét.   A
        beszámítási  képességnek   és  a   bűnösségnek  -,   mint  a
        bűncselekmény megvalósulásához  elengedhetetlenül  szükséges
        feltételnek  -   alapvető  szerepe   van  a   büntetőeljárás
        szempontjából. A beszámítási képesség, illetve az azt kizáró
        vagy korlátozó  kóros elmeállapot olyan esetben, amikor erre
        adatok merülnek  fel,  a  büntetőeljárás  és  ezen  belül  a
        bizonyítás központi  kérdésévé  válik.  Ennek  tisztázása  a
        büntetőeljárás jelenlegi  rendszerében sem  a  bűncselekmény
        súlyától, sem  a várható  büntetés mértékétől,  sem pedig  a
        terhelt, illetve védője szándékától nem tehető függővé ( ABH
        1991, 632, 635 ) . Az esetleges kóros elmeállapot tisztázása
        különleges szakértelmet  igényel, így  a hatóságok kötelesek
        két szakértőt igénybe venni ( Be. 68. § (2) bek. , 69. § (3)
        bek. ).

        4. A  szakvéleményben a  terhelt  elmeállapotáról  rögzített
        különleges adatot  a hatóság  tagjain  kívül  az  eljárásban
        résztvevő  magánszemélyek   is  megismerhetik.   A   hatóság
        tagjainak erre  az  ismeretre  az  állam  büntető  igényének
        érvényesítéséhez,   a   magánszemélyeknek   pedig   eljárási
        funkciójuk betöltéséhez, jogaik gyakorlásához van szükségük.
        Így a  szakvéleményt már  a nyomozás  során  megismerheti  a
        terhelt védője ( Be. 52. § (3) bek. ) , a nyomozás lezárását
        követően, de  még a  nyomozás formális  befejezése előtt  az
        esetleges terhelt-társak ( Be. 142. § (1) bek. ) . A sértett
        az iratok  közül a  nyomozás befejezését követően csak az őt
        érintőket tekintheti  meg,  azonban  a  bírósági  eljárásban
        bármely eljárási  cselekménynél jelen  lehet ( Be. 53. § (2)
        bek. ) .  E személyeknél  a terhelt elmeállapotára vonatkozó
        különleges adatok  megismerése  -  éppen  ezen  adatoknak  a
        büntetőjogi felelősség  szempontjából  alapvető  jelentősége
        miatt - alkotmányosan nem kifogásolható.

        5. A  modern  büntetőeljárások  alkotmányos  alapelvei  közé
        tartozik  az   eljárás  nyilvánossága,  amely  elsősorban  a
        tárgyalás nyilvánosságának  és a  bírósági döntés  nyilvános
        kihirdetésének   követelményét   jelenti.   A   nyilvánosság
        mindenekelőtt     az     igazságszolgáltatás     működésének
        ellenőrzését hivatott  biztosítani  a  társadalom  részéről.
        Ugyanakkor a  büntető felelősségre  vonás  nyilvánossága  az
        egyik útja  annak, hogy  a büntetőjog  parancsai és tilalmai
        eljussanak a közösség tagjaihoz.

        Az Alkotmány  a nyilvánosság  garanciális oldalára helyezi a
        hangsúlyt, amikor  az alapvető jogok között rögzíti mindenki
        jogát ahhoz,  hogy az ellene emelt vádat a bíróság igazságos
        és nyilvános  tárgyaláson bírálja  el ( 57. § (1) bek. ) . A
        Be. a  büntetőeljárás alapelvei  között  írja  elő,  hogy  a
        bírósági  tárgyalás   nyilvános  ( 11.  §  (1)  bek.  ) .  A
        tárgyalás nyilvánossága  azt jelenti, hogy azon bárki, aki a
        14. életévét  betöltötte, hallgatóként  jelen lehet ( 189. §
        (2) bek. ).

        A tárgyalás nyilvánossága főszabály, amely azonban a bíróság
        döntésének   megfelelően    korlátozható.   A    bíróság   a
        nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről
        indokolt határozattal  kizárhatja,  ha  ez  államtitok  vagy
        szolgálati titok  megőrzése végett, illetőleg erkölcsi okból
        szükséges. Fiatalkorú  ellen folyó eljárásban ezen túlmenően
        akkor is  ki kell zárni a nyilvánosságot, ha ez a fiatalkorú
        érdekében   szükséges.   Ilyen   esetben   a   tárgyalás   a
        büntetőeljárásban  résztvevő   hatósági  és   magánszemélyek
        ( ügyész,  magánvádló,   terhelt,  védő,   sértett,   utóbbi
        képviselője, esetleg  szakértő ) jelenlétében  folyik, de  a
        bíróság egyes  hivatalos személyeknek  is megengedheti, hogy
        jelen legyenek.  A bíróság  a tárgyaláson hozott határozatát
        akkor is nyilvánosan köteles kihirdetni, ha a nyilvánosságot
        kizárta.  Fiatalkorú  ellen  folyó  eljárásban  a  határozat
        nyilvános kihirdetése  a bíróság mérlegelésétől függ ( 11. §
        (2) - (3) bek. , 294. § (3) bek. ) .

        A tárgyalás  nyilvánossága a  főszabály az alapvető jogokról
        szóló nemzetközi  egyezményekben is.  A Polgári és Politikai
        Jogok Nemzetközi  Egyezségokmánya  szerint  a  sajtót  és  a
        nyilvánosságot ki  lehet zárni a tárgyalás egy részéről vagy
        az egész  tárgyalásról mind  erkölcsi okból,  a demokratikus
        társadalom közrendjének, vagy az állam biztonságának védelme
        érdekében, mindakkor,  amikor a  felek magánéletének érdekei
        azt  követelik,   mindpedig  a   bíróság  által  feltétlenül
        szükségesnek   ítélt   mértékben,   az   olyan   körülmények
        fennállása  esetén,   amikor  a   nyilvánosság   ártana   az
        igazságszolgáltatás  érdekeinek;   azonban  minden   büntető
        ügyben hozott  ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, kivéve,
        ha a fiatalkorúak érdekei mást kívánnak ( 14. cikk 1. p. ) .

        Az Európai  Emberi  Jogi  Egyezmény  szerint  is  alapjog  a
        tárgyalás nyilvánossága  és  az  ítéletet  nyilvánosan  kell
        kihirdetni. A  tárgyalóterembe történő  belépést azonban meg
        lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes
        időtartamára  vagy  egy  részére  annyiban,  amennyiben  egy
        demokratikus  társadalomban  ez  az  erkölcsök,  a  közrend,
        illetőleg  a   nemzetbiztonság  érdekében  szükséges,  ha  e
        korlátozás kiskorúak  érdekei, vagy  az eljárásban résztvevő
        felek   magánéletének   védelme   szempontjából   szükséges,
        illetőleg annyiban,  amennyiben ezt  a  bíróság  feltétlenül
        szükségesnek tartja,  mert úgy  ítéli  meg,  hogy  az  adott
        ügyben olyan  különleges  körülmények  állnak  fenn,  melyek
        folytán  a   nyilvánosság  az  igazságszolgáltatás  érdekeit
        veszélyeztetné ( 6. cikk 1. p. ) .

        Az  Európai  Emberi  Jogi  Egyezményhez  kapcsolódó  esetjog
        szerint  az   eljárás  nyilvánosságához,  különösen  büntető
        ügyekben, nyomós  közérdek fűződik,  így annak kizárására az
        érintetteknek nincs alanyi joguk. A bíróságra tartozik annak
        megítélése, hogy  a kizárás  indokául  felhozott  magánérdek
        meghaladja-e az eljárás nyilvánosságához fűződő közérdeket.

        6.  Az  Alkotmánybíróság  álláspontja  szerint  a  tárgyalás
        nyilvánosságának   kizárására    vonatkozó   büntetőeljárási
        rendelkezések nem  alkotmányellenesek. A  Be. ugyan  csak  a
        fiatalkorúak elleni  eljárás  külön  szabályai  között  tesz
        említést  a   nyilvánosság  kizárásának  kötelezettségére  a
        fiatalkorú  terhelt   érdekében.  A   törvényben   megjelölt
        "erkölcsi ok"  azonban a  gyakorlatban átfoghatja  azokat az
        eseteket is,  amikor a  nyilvánosság kizárását a felnőttkorú
        terhelt jogainak,  jogos  érdekeinek,  emberi  méltóságának,
        jóhírének, személyes adatainak védelme indokolja.

        A Be.  szabályozása -  bár  nem  olyan  részletező,  mint  a
        nemzetközi egyezmények  rendelkezései -  nem zárja  ki annak
        lehetőségét,   hogy    a   bíróság    egyedi   ügyekben   az
        alapjogvédelem   alkotmányos    elveit   és   a   nemzetközi
        egyezmények vonatkozó  rendelkezéseit is  szem előtt  tartva
        mérlegelje :   a magántitok és a személyes adatok védelme az
        eset körülményeire tekintettel igényli-e a különleges adatot
        tartalmazó  szakvélemény   ismertetésénél   a   nyilvánosság
        kizárását.  Nem   alkotmányellenes  az,  hogy  a  törvény  a
        bíróságra bízza  az egymással  esetleg  konkuráló  alapelvek
        között  az  elsődlegesség  eldöntését.  Felnőttkorú  terhelt
        ellen folyó  eljárásban a  határozat nyilvános kihirdetése -
        nemzetközi    kötelezettségeinkre     tekintettel    is    -
        elkerülhetetlen, de  a bíróságnak módja van arra, hogy ennek
        során is figyelemmel legyen a személyes adat védelmére.
                               Dr. Sólyom László
                           az Alkotmánybíróság elnöke

                     Dr. Ádám Antal        Dr. Kilényi Géza
                      alkotmánybíró          alkotmánybíró

                    Dr. Lábady Tamás       Dr. Schmidt Péter
                      alkotmánybíró          alkotmánybíró

                                Dr. Szabó András
                              előadó alkotmánybíró

                             Dr. Tersztyánszky Ödön
                                 alkotmánybíró

                     Dr. Vörös Imre      Dr. Zlinszky János
                      alkotmánybíró         alkotmánybíró

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          Subject of the case:
          .
          The provision of the Code of Criminal Procedure that makes possible the exclusion of the public from the courtroom in the interest of juveniles, and in order to protect morals
          Number of the Decision:
          .
          58/1995. (IX. 15.)
          Date of the decision:
          .
          09/11/1995
          .
          CODICES summary:
          http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1995-3-009?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
          .