A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos
népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő
ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen
benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 42/2010.
(I. 29.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a
továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek
kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos
Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 42/2010. (I. 29.)
OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta
annak az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló
aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a
következő szöveg szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) oly módon,
hogy az e törvényben szabályozott eljárás elhúzódása miatti
kifogás intézményét (Pp. 114/A-114/B. §) – a bíróság
mulasztására vonatkozó részében – mellőze, és a bíróság
mulasztásából megvalósuló eljárás elhúzódásával – [Pp. 114/A. §
(2) bekezdés a) és c) pont] – szembeni eljárási szabályokat
külön törvényben alkossa meg, az alábbi rendelkezések szerint:
– a mulasztást kifogásoló fél a kérelmét a mulasztó
bírósággal szemben – külön bírósági eljárás
kezdeményezésével – terjesztheti elő;
– a fél a kérelmét közvetlenül a felettes bíróságnál
terjesztheti elő, amely bíróság a kérelem tárgyában 15
napon belül köteles határozatot hozni;
– a mulasztás tényét a kérelmet elbíráló bíróság a
határozatában megállapítja és kötelezi a mulasztó
bíróságot a szükséges intézkedés megtételére;
– a mulasztást kifogásoló eljárásban a kérelmezőnél
felmerült költségeket – alapos kérelem esetében – a
mulasztó bíróság köteles a kérelmezőnek megfizetni;
– a kérelmet elbíráló bíróság határozata ellen a felek
fellebbezést terjeszthetnek elő;
– az eljárás illetékmentes;
– a mulasztás tényét megállapító bírósági határozat esetén
a mulasztó bíróság elnöke köteles a mulasztó bíróval
szemben fegyelmi és kártérítési eljárást kezdeményezni a
mulasztással összefüggésben történt kötelességszegés és a
bíróságot ért kár miatt?”
Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a
kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi
kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban:
Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség
követelményének. A népszavazás alkotmányos intézményével
ellentétes, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés számos
kérdést tartalmaz, amelyek külön-külön is megválaszolhatóak
lennének. Ezáltal a választópolgárnak nincs lehetősége az egyes
kérdések között különbséget tenni, és részkérdésenként
véleményt nyilvánítani. A kérdés továbbá összetettségének
következtében a választópolgár számára nem egyértelmű. Az OVB
azt is megállapította, hogy a kezdeményezők – a népszavazásra
feltenni kívánt kérdés súlyát, jelentőségét, hatását tekintve –
nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen
hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött
szerepére és súlyára tekintettel jártak el, így nem a
népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően éltek
népszavazáshoz való jogukkal.
A kifogástevők álláspontja szerint az OVB határozata
jogszabálysértő, mert az Nsztv. 10. §-ában és 13. §-ában
megjelölt elutasítási indokok alaptalanok. Véleményük szerint
az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés érthető, egyértelmű
mind nyelvtani, mind jogalkotási, mind a „választópolgári
megérthetőség” tekintetében. Mindezek alapján a határozat
megsemmisítését, és az OVB új eljárás lefolytatására való
kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól.
II.
A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h)
pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az
Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati
természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint
a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az
aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az
Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el
[63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az
Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos
jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999.
(VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra
feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1)
bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.
Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással
egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak, ezért a
42/2010. (I. 29.) OVB határozatot az abban foglalt indokok
helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB
határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel
rendelte el.
Dr. Paczolay Péter
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter Dr. Lenkovics Barnabás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós Dr. Trócsányi László
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |