A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.22.370/2011/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria Pfv.I.22.370/2011/2. számú végzése alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt.
[2] 2. Az alkotmányjogi panasz előzménye az volt, hogy az indítványozó néhai férje a gyermekeivel – 1998. december 17. napján életjáradéki szerződést kötött, melyben a gyermekek vállalták, hogy édesapjuk részére fejenként 7 500–7 500 forint életjáradékot fizetnek, valamint betegségében ápolják, gondozásban részesítik és gondoskodnak az orvosi kezeléséről. Ennek fejében az indítványozó néhai férje a tulajdonát képező lakás 1/3-ad, 1/3-ad tulajdoni hányadát a gyermekeinek jutatta, a tulajdonjogukat a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Ezt követően a gyermekek a szerződésben foglalt kötelezettségüket nem teljesítették, emiatt az édesapa az életjáradéki szerződés felbontása iránt pert indított. Ezt megelőzően azonban néhai férje és az indítványozó (aki egyébként nem a gyermekek vér szerinti édesanyja) a perbeli ingatlan 2/3-ának tulajdonjogára (azaz a már a gyermekeknek jutatott részére) feltételes hatályú öröklési szerződést kötöttek azzal, hogy a szerződés – a megkötésének napjára visszamenőlegesen – akkor lép hatályba, amikor a bíróság az életjáradéki szerződést jogerősen felbontotta.
[3] Tekintettel arra, hogy az életjáradéki szerződés felbontása iránti per folyamatban léte alatt a felperes elhunyt, az eljárás félbeszakadt. Ezt követően az örökösök az örökösi jogállásuknak a hagyatékátadó végzéssel történt valószínűsítése mellett a per megszüntetését kérték arra hivatkozással, hogy “saját magukkal nem kívánnak pereskedni”. A bíróság erre tekintettel a pert megszüntette. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a végzésében kitért arra, hogy a félbeszakadást megállapító végzést a gyermekek mellett az indítványozónak is kézbesítették, aki azonban ezzel kapcsolatban a per megszüntetéséig perbelépés iránti kérelmet nem terjesztett elő, pusztán a megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően kérte a perbelépése engedélyezését.
[4] E kérelmét a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság arra tekintettel utasította el, hogy nincs folyamatban olyan per, amelybe az indítványozó felperesi jogutódként beléphetne.
[5] A másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta, azonban az indokolást azzal egészítette ki, hogy az indítványozó a néhai felperesnek csak olyan feltételhez kötött jogutóda, amely feltétel nem következett be. Az indítványozó jogutódi minősége ugyanis annak a pernek a kimenetelétől függ, amely perbe jogutódként kívánt önként belépni. Ezáltal a jogutódi minőségének az időbeliséggel kapcsolatos feltétele nem valósult meg, azaz előbb kellett volna az indítványozónak jogutóddá válnia és csak ezt követően lehetett volna e minőségében perbe lépnie. Tekintettel arra, hogy az öröklési szerződés az indítványozó jogutódi minőségének a megállapítására, illetve a valószínűsítésére sem alkalmas, ezért a bíróság álláspontja szerint a permegszüntető végzés hatálytalanságának a kérdése nem merülhetett fel, így a perbelépés engedélyezését elutasító végzést helybenhagyta. Az ügyben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyet a Kúria azzal az indokolással utasított el hivatalból, hogy az első- és másodfokú perbelépés engedélyezését elutasító végzések nem érdemi végzések, azért azok felülvizsgálati kérelemmel nem támadhatók meg.
[6] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát a kúriai végzés ellen terjesztette elő. Indítványát azzal indokolta, hogy ez a végzés sérti az Alaptörvény B) cikkét (jogállamiság), Q) cikkét (magyar jog és nemzetközi jog összhangja), I. cikkét (alapvető jogok tiszteletben tartása és korlátozása), II. cikkét (emberi méltóság), XIII. cikkét (tulajdonhoz és örökléshez való jog), XV. cikkét (törvény előtti egyenlőség, hátrányos megkülönböztetés tilalma) és a XXVIII. cikkét (tisztességes eljáráshoz való jog). Azzal érvelt, hogy az életjáradéki szerződés felbontására irányuló per folytatása a szerződéses örökös anyagi igényének elengedhetetlen része. Ettől a jogától pedig őt nem lehet megfosztani.
[7] 3. Az indítványozó nem a jogerős végzés meghozatalát követően fordult az Alkotmánybírósághoz, hanem csak később, a rendkívüli jogorvoslati kérelmét is elutasító döntéssel szemben. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontjában, 27. § b) pontjában és 56. § (2) bekezdésében a jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra. Tehát egyedi ügyben folytatott bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata vagy az alaptörvény-ellenes bírói döntés vizsgálata akkor is kezdeményezhető, ha az ügy érdemében hozott, vagy a bírósági eljárást befejező egyéb jogerős döntés ellen a törvény lehetővé teszi felülvizsgálati kérelem, vagy indítvány benyújtását.
[8] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság azt is megállapítja, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz is befogadható (feltéve, hogy az indítványozó a jogerős döntést az Alkotmánybíróság előtt nem támadta meg), amennyiben az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb döntés a) a megtámadott határozatot hatályában fenntartja, vagy b) a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és helyette, illetve az elsőfokú határozat helyett új és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz, vagy c) a jogerős határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő új határozatot hoz, vagy d) a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.
[9] Nincs helye ugyanakkor alkotmányjogi panasz benyújtásának, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt például azért utasítja el, mert az nem a jogosulttól származik, vagy felülvizsgálatnak nincs helye, illetve a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradt. Az alkotmányjogi panasz lényege és célja ugyanis az Alaptörvényben biztosított jogok védelme.
[10] Jelen ügyben a Kúria alkotmányjogi panasszal támadott végzése szerint a hivatalból történő elutasítás indoka a felülvizsgálat nyilvánvaló törvényi kizártsága volt (a Kúria alapjogokkal összefüggő érdemi kérdést nem döntött el) [Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja, összefüggésben a Pp. 270. § (2)–(3) bekezdésével].
[11] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem befogadható, s ezért azt az Abtv. 56. § (2)–(3) bekezdései alapján – az Abtv. 47. §-a és az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – visszautasította.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |