English
	Hungarian

Ügyszám: .	13/D/1996
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 3/1996. (II. 23.) AB végzés .

ABH oldalszáma: 1996/361 .

A döntés kelte: Budapest, 02/20/1996 .

.

.

A döntés szövege (pdf): .

A döntés szövege: .

A döntés szövege:      Az      Alkotmánybíróság      országos      népszavazás kezdeményezésének     elutasítása      miatt      benyújtott alkotmányossági panasz  és más kérelmek tárgyában meghozta a következő                          végzést :      Az    Alkotmánybíróság    az    országos    népszavazás kezdeményezésének elutasításáról  szóló 120/1995. (XII. 22.) OGY határozattal  szemben benyújtott alkotmányossági panaszt és az indítványban foglalt egyéb kérelmeket visszautasítja.      Az  Alkotmánybíróság   ezt  a   határozatát  a   Magyar Közlönyben közzéteszi.                          Indokolás                              I.      Az indítványozó beadványa - a benne foglalt jogszabályi hivatkozások és  szakkifejezések szerint - egyrészt utólagos normakontrollra, másrészt  alkotmányjogi panasz, mulasztásos törvénysértéssel  előidézett  alkotmányellenesség,  valamint alkotmányossági panasz  elbírálására  vonatkozó  indítványt, végül pedig  kötelezésre  irányuló  kérelmet  tartalmaz.  Az indítványozó ugyanis  az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény  ( a továbbiakban  :    Abtv.  )  21.  §  (2) bekezdésére  hivatkozással,   alkotmányellenesség   utólagos vizsgálatát, valamint alkotmányossági panasz keretében annak megállapítását kezdeményezte,  hogy a  120/1995.  (XII. 22.) OGY határozat ( a továbbiakban :  OGYh. ) törvénysértő módon utasította  el   a   Magyarország   NATO-tagsága   tárgyában kezdeményezett országos népszavazás kitűzését.      Az indítványozó  Munkáspárt -  az Alkotmány  3.  §  (2) bekezdésében   foglalt    felhatalmazásra   hivatkozva   ( e rendelkezés  szerint  a  pártok  közreműködnek  a  népakarat kialakításában és  kinyilvánításában ) - 1995. augusztus 20. és október  20. között  aláírásgyűjtést szervezett  országos népszavazás  elrendelésének   kezdeményezésére  Magyarország NATO-hoz való  csatlakozásáról.  Az indítványból kitűnően az országos népszavazás elrendelését 13. 855 aláírásgyűjtő íven 181. 160  állampolgár támogatta.  A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal  az Országos Választási Bizottság részére átadott jelentésében  megállapította, hogy  az  aláírásokról legalább  142.  540,  legfeljebb  146.  298  aláírás  minden vizsgálati szempontból hiteles.      Az indítványozó  szerint az  OGYh. azért  törvénysértő, mivel Magyarországnak a NATO-hoz való csatlakozása tárgyában a Parlamentnek  - a  több  mint  százezer  érvényes  aláírás figyelembevételével -  ügydöntő népszavazást  kellett  volna elrendelnie.      Az  OGYh.   -  az  indítványi  hivatkozások  szerint  - ellentétes az  Alkotmány  2.  §  (1)  és  (2)  bekezdésével, valamint a  népszavazásról és  népi  kezdeményezésről  szóló 1989. évi  XVII.  törvény  ( a  továbbiakban  :    Nsztv.  ) rendelkezéseivel. Az  indítványozó különösen  a következőkre utalt :   "a szövetségi rendszerhez való csatlakozás kérdése nem  szerepel  az  Nsztv.  -ben  meghatározott,  úgynevezett tiltott tárgykörök  között, e  törvény 5.  § (1) bekezdés b) pontja  pedig   kifejezetten  kimondja,   hogy   népszavazás rendelhető el  az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így  különösen  :    a  törvényhozás  elhatározása,  törvény elveinek meghatározása,  nem  törvényi  formát  igénylő,  de országos jelentőségű kérdések eldöntése tárgyában".      Az  indítványozó   -  az   Abtv.  1.   §  d)   pontjára tekintettel, az  Alkotmányban biztosított, a népszuverenitás közvetlen  gyakorlásához   való  jog   megsértése  miatt   - alkotmányjogi panaszt is benyújtott, amelyben kifogásolta az OGYh.  -nak   azt  a   megállapítását,   amely   szerint   a kezdeményezésben jelzett tárgykörben "döntéshozatal céljából népszavazás  nem   rendelhető  el",   a   véleménynyilvánító népszavazás  kiírása  pedig  "nem  időszerű,  mert  ebben  a kérdésben a  Magyar  Köztársaság  jelenleg  nincsen  döntési helyzetben". Az indítványban foglalt indokolás szerint :  "a népszavazásra irányuló  kezdeményezés  megfelel  a  törvényi előírásoknak" és "nem arra irányult, hogy a magyar parlament ratifikálja a  NATO-hoz való  csatlakozás  tárgyában  kötött nemzetközi szerződést,  illetve, hogy  alkosson  törvényt  a NATO-hoz  való  csatlakozásról.  Az  ilyen  tartalmú  döntés valóban "idő  előttinek" lenne  minősíthető. A kezdeményezés "olyan ügydöntő  népszavazásra irányult, amely a NATO-tagság tényéről  kívánta   a  parlamenti   döntést,  illetve  annak tartalmát meghatározni".      Az indítvány  arra irányuló  kérelmet is  tartalmazott, hogy  az  Alkotmánybíróság  állapítsa  meg  az  Országgyűlés törvényellenes mulasztásának tényét, mivel nem rendelte el a jelzett tárgykörben kezdeményezett népszavazást.      Az indítványozó  kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze   az   Országgyűlést   az   országos   népszavazás elrendelésére.                             II.      1. Az  Abtv. 21. § (2) bekezdése - az e törvény 1. § b) pontjára utalva  - az  eljárás közös szabályai körében - úgy rendelkezik, hogy a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb   jogi    eszköze   alkotmányellenességének   utólagos vizsgálatára irányuló eljárást bárki indítványozhatja.      A támadott OGYh. a következőket írja elő.      "Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Munkáspárt elnöke által  1995.   október  25-én  az  Országgyűlés  alelnökének átadott  "Akarja-e   Ön,  hogy  Magyarország  a  NATO  tagja legyen?"   kérdésben    a   népszavazásról    és   a    népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt  döntéshozatal céljából népszavazás nem rendelhető el.  Megállapítja azt is, hogy a fenti törvény 4. §-ának  (3)   bekezdésében  szabályozott  véleménynyilvánító népszavazás kiírása  nem időszerű,  mert ebben a kérdésben a Magyar  Köztársaság  jelenleg  nincsen  döntési  helyzetben. Ezért  a   népszavazás  kiírására   irányuló  kezdeményezést elutasítja.      Az Országgyűlés  ugyanakkor kötelezettségének  tekinti, hogy a  döntéshez szükséges  pontos feltételek  megismerését követően a  Magyar Köztársaság NATO-hoz való csatlakozásának kérdésében népszavazást rendeljen el. "      Az állami  szervek jogalkotó  hatáskörét alapvetően  az Alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény ( a továbbiakban :  Jat. )  szabályozza. Az  52/1993. (X. 7.) AB végzés már  rámutatott arra,  hogy "a Jat. határozza meg azt is, hogy  az állami  szervek aktusai közül melyek minősülnek jogszabálynak és  melyek azok,  amelyek az  állami irányítás egyéb jogi  eszközei közé  tartoznak. Önmagában véve azonban az, hogy  valamely aktust  olyan elnevezés  alatt bocsátanak ki, amelyet  a Jat.  a jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb  jogi   eszközei  megjelölésére   használ,   még   nem szükségképpen alapozza  meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve   az    Alkotmánybíróság   hatáskörét.    A   hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi  jellege az  irányadó. " ( ABH 1993. 407, 408. )      A  Jat.   46.  §   (1)  bekezdésének   megfelelően   az Országgyűlés határozatban  szabályozza az  általa irányított szervek feladatait,  a saját  működését  és  megállapítja  a feladatkörébe tartozó terveket. E § (2) bekezdése szerint az előbbi  rendelkezés   nem  érinti   az  Országgyűlés  egyedi határozat  meghozatalára   vonatkozó  jogát.   Az   említett törvényi   előírásoknak   megfelelően   tehát   nem   minden országgyűlési határozat  tartozik az  állami irányítás egyéb jogi eszközei  közé. Az előbbiekben idézett 52/1993. (X. 7.) AB végzés  szerint "a  Jat. 46. § (2) bekezdése kifejezetten kizárja az  állami irányítás  egyéb jogi  eszközei köréből a Parlament egyedi határozatait".  ( ABH 1993. 408. )      Az  eljárás  alá  vont  OGYh.  -  országos  népszavazás elrendelésére irányuló  kezdeményezést elutasító  -  konkrét döntést tartalmaz,  tehát nem minősül sem jogszabálynak, sem pedig az állami irányítás egyéb jogi eszközének. Ezért annak az Abtv.  1. §  b) pontja  és 21.  § (2)  bekezdése alapján, tehát    utólagos     normakontroll    keretében    végzendő alkotmányossági vizsgálata  nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.      2.  Az   indítványozó  az   Abtv.  1.  §  d)  pontjában megállapított eljárás  lefolytatását is kérte. E rendelkezés szerint  az   Alkotmánybíróság  hatáskörébe   tartozik   "az Alkotmányban biztosított  jogok megsértése  miatt benyújtott alkotmányjogi panasz  elbírálása". Az alkotmányjogi panaszra vonatkozó részletes  szabályozás körében  az Abtv. 48. § (1) bekezdése a következőket állapítja meg.      "Az Alkotmányban  biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek   a   jogsérelme   az   alkotmányellenes   jogszabály alkalmazása folytán  következett be,  és egyéb  jogorvoslati lehetőségeit már  kimerítette,  illetőleg  más  jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. "      E §  (3) bekezdése  azt írja elő, hogy az alkotmányjogi panasz vizsgálatára  irányuló eljárásra  az Abtv.  40-43. §- aiban  foglaltak  az  irányadók.  E  rendelkezések  együttes értelmezéséből az  következik -  erre legutóbb a 753/B/1995. AB   végzés    is   utalt,    hogy   "alkotmányjogi   panasz előterjesztésének  nem  csak  jogszabály,  hanem  az  állami irányítás egyéb  jogi eszköze  tekintetében is  helye  van".  ( ABK 1995. november 444. )      A  fentiek   figyelembevételével  az   Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány az Abtv. 1. § d) pontjában és 48.  §-ában szabályozott  alkotmányjogi panaszként  azért nem bírálható  el, mert egyrészt az OGYh. sem jogszabálynak, sem  az   állami  irányítás   egyéb  jogi   eszközének   nem tekinthető, másrészt azért sem, mert az indítvány nem jelölt meg  olyan   alkotmányellenes   jogszabályt,   vagy   állami irányítási normatív  eszközt, amelynek  alkalmazása  folytán következett volna be az indítványozó jogsérelme.      3.  Az   indítványozó  az   Országgyűlés   törvénysértő mulasztásának megállapítását  is kezdeményezte. Az Abtv. 49. §   (1)   bekezdése   szerint   mulasztásban   megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításának  akkor van  helye, ha a jogalkotó  szerv  a  jogszabályi  felhatalmazásból  származó jogalkotási     feladatát     elmulasztotta     és     ezzel alkotmányellenességet idézett elő.      E határozat  eddigi indokolásából  is következik, de az Alkotmánybíróság  kifejezetten   is  megállapítja,  hogy  az Országgyűlés     országos     népszavazás     elrendelésének kezdeményezését    elutasító,     vizsgált     határozatának meghozatala nem minősül jogalkotásnak.      Az Abtv. , az Nsztv. és más törvény sem teszi lehetővé, hogy   az    Alkotmánybíróság   mulasztásban   megnyilvánuló törvénysértést  és   ennek   alapján   alkotmányellenességet állapítson meg  országos népszavazás  elrendelésére irányuló kezdeményezés elutasítása miatt.      4.  Az   indítványozó  az   OGYh.  -t   alkotmányossági panasszal is támadta. Az Nsztv. 32. § (1) bekezdése szerint:      " A népszavazás elrendelésének és  a népi kezdeményezés érdemi tárgyalásának  az eredménytelen hitelesítésen alapuló elutasítása, valamint  a népszavazás  lebonyolítására  és  a szavazás eredményének  megállapítására  vonatkozó  törvényes előírások  megsértése  miatt  az  Alkotmánybírósághoz  lehet alkotmányossági panaszt benyújtani. "      Az idézett  rendelkezés  alapján  országos  népszavazás elrendelésének elutasítása  miatt kizárólag abban az esetben van  helye   alkotmányossági  panasz  benyújtásának,  ha  az elutasítás   eredménytelen    hitelesítésen    alapul.    Az Alkotmánybíróság  megállapította,   hogy   az   indítványozó alkotmányossági panasza  országos népszavazás elrendelésének nem "az  eredménytelen  hitelesítésen  alapuló  elutasítása" ellen irányult.      Az Alkotmány,  az  Nsztv.  és  más  törvény  sem  teszi lehetővé   alkotmányossági    panasz   előterjesztését    az eredményesen   hitelesített,    a   törvényi   feltételeknek megfelelő    népszavazási     kezdeményezés    országgyűlési elutasítása miatt  és az Alkotmánybíróságnak sincs hatásköre az ilyen tartalmú beadvány elbírálására.      5. Az  Alkotmánybírósághoz  benyújtott  indítvány  arra irányuló kérelmet  is tartalmazott, hogy az Alkotmánybíróság -  a   jelzett  tárgykörben  -  kötelezze  az  Országgyűlést népszavazás elrendelésére.  A  vizsgált  ügyben  azonban  az Alkotmánybíróságnak   nincs    hatásköre   arra,   hogy   az Országgyűlést országos népszavazás elrendelésére kötelezze.      Mindezek  figyelembevételével   az  Alkotmánybíróság  - hatáskörének   hiányában    -   az    indítványban   foglalt alkotmányossági     panaszt      és     egyéb     kérelmeket visszautasította.      Az Alkotmánybíróság  e  határozata  közzétételét  annak közérdekűségére tekintettel rendelte el.                      Dr. Sólyom László                  az Alkotmánybíróság elnöke                        Dr. Ádám Antal                     előadó alkotmánybíró                       Dr. Kilényi Géza                        alkotmánybíró          Dr. Lábady Tamás         Dr. Schmidt Péter            alkotmánybíró            alkotmánybíró                      Dr. Sólyom László                  az aláírásban akadályozott                       Dr. Szabó András                    alkotmánybíró helyett                    Dr. Tersztyánszky Ödön                        alkotmánybíró          Dr. Vörös Imre          Dr. Zlinszky János            alkotmánybíró            alkotmánybíró .

English:
English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	The Parliament's resolution that rejected the claim for the popular referendum on the question as to whether or not Hungary should join NATO
Number of the Decision: .	3/1996. (II. 23.)
Date of the decision: .	02/20/1996
. CODICES summary: http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1996-1-002?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
.