Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03713/2012
Első irat érkezett: 12/13/2012
.
Az ügy tárgya: a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.343/2012/5. számú ítélete és a Zalaegerszegi Törvényszék 4.G.40.040/2012/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/17/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz keretében a a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.343/2012/5. számú ítélete és a Zalaegerszegi Törvényszék 4.G.40.040/2012/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke az indítványozó ügyében 29/2012. (II. 16.) OBHE számú határozatával az indítványozó által a Fővárosi Törvényszéken indított perben az eljárás lefolytatására az ügy ésszerű határidőn belül való elbírálására hivatkozással a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. § (1) bekezdése alapján a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki.
Az indítványozó szerint az ügynek egy másik bírósághoz való önkényes áthelyezése sértette az indítványozónak a független és pártatlan bírósághoz való jogát. Emellett a jogerős ítélet iratellenesen, kirívóan okszerűtlenül és indokolás nélkül, ezért önkényesen állapította meg a tényállást, ezzel megsértette az indítványozó tisztességes eljáráshoz való, az Alaptörvény mellett nemzetközi szerződésekben is garantált jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.343/2012/5. számú ítélete és a Zalaegerszegi Törvényszék 4.G.40.040/2012/16. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
Q. cikk
I. cikk
XXVIII. cikk

.
A határozat száma: 3123/2013. (VI. 24.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1848
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó döntése
.
A határozat kelte: Budapest, 06/10/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.06.10 9:00:00 1. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Zalaegerszegi Törvényszék 4.G.40.040/2012/16. számú ítélete és a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.343/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

[2] 1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó megnyert egy közbeszerzési eljárásra kiírt pályázatot. A pályázat célja egy minimum 900 férőhelyes kollégiumi épület(ek)ből álló infrastruktúra biztosítása PPP-konstrukcióban (a köz- és magánszféra együttműködése), a szolgáltatás igénybevételét biztosító határozott idejű ingatlan bérleti és üzemeltetési szerződés megkötésével. A nyertes ajánlattevő indítványozónak saját finanszírozásában, saját telkén kellett megvalósítania a szolgáltatást. Az indítványozó és a közbeszerzési eljárás kiírója 20 éves határozott időre szóló ingatlanbérleti és szolgáltatási szerződést kötöttek. Az indítványozó a beruházást hitel felhasználásával kívánta létrehozni. A bank és az indítványozó hitelszerződése szerint a kölcsön folyósításának feltétele volt – többek között – a bank, a közbeszerzési eljárás kiírója és az indítványozó közötti háromoldalú, ún. közvetlen megállapodás. A közvetlen megállapodást – hosszas egyeztetés után, egyetértés hiányában – nem írták alá. Az indítványozó nem jutott hozzá a hitelhez, ezért leállította a beruházást. Az indítványozó a közbeszerzési eljárás kiírójával szemben az együttműködési kötelezettségének megszegése miatt kártérítési igénnyel fordult a bírósághoz.
[3] Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke 29/2012. (II. 16.) OBHE számú határozatával a Fővárosi Törvényszéken indult perben az eljárás lefolytatására a Zalaegerszegei Törvényszéket jelölte ki. Az ügy áthelyezéséről az indítványozó a Zalaegerszegi Törvényszék idéző végzéséből értesült. Az OBH elnökének döntése ellen jogorvoslatnak helye nem volt.
[4] A Zalaegerszegi Törvényszék 2012. június 5-én kelt, 4.G.40.040/2012/16. számú ítéletével az indítványozó felperes keresetét elutasította. A mindkét fél fellebbezését elbíráló Pécsi Ítélőtábla 2012. szeptember 18-án kelt, Gf.V.30.343/2012/5. számú ítéletével – az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva – a felperesi keresetet illetően az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[5] Az indítványozó 2012. december 5-én a Zalaegerszegi Törvényszéken nyújtotta be alkotmányjogi panaszát. Beadványában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. és 43. §-ai alapján kérte a hivatkozott bírósági ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszában részletesen kifejtette, hogy a jogerős ítélet az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, a Q) cikk (2) és (3) bekezdésébe, az I. cikk (3) bekezdésébe és a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésébe ütközik, „mert iratellenesen, kirívóan okszerűtlenül és indokolás nélkül, ezért önkényesen állapította meg a tényállást, és ezzel megsértette az [i]ndítványozó tisztességes eljáráshoz való, nemzetközi szerződésekben is garantált jogát. Ezen felül […] az ügynek egy másik bírósághoz történt önkényes áthelyezésével sérült [i]ndítványozónak a független és pártatlan bírósághoz való joga is”. Az indítványozó álláspontja szerint az OBH elnökének az eljáró bíróságot kijelölő határozatának alaptörvény-ellenessége álláspontja szerint „a jogerős ítélet egészének alaptörvény-ellenességére vezet”.
[6] Az indítványozó a beadványában megjegyezte, hogy a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet is nyújtott be a Kúriához. A Kúria – az Alkotmánybíróság eljárása alatt – Pfv.V.21.989/2012/6. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

[7] 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérelem a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. A támadott jogerős ítéletet 2012. október 12-én kézbesítették, az alkotmányjogi panaszt az indítványozó az első fokon eljárt bíróságnál 2012. december 5-én – az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt 60 napos határidőn belül – terjesztette elő. Az indítványozó szabályszerűen meghatalmazott jogi képviselő útján járt el [Abtv. 51. § (2)–(3) bekezdése]. A kérelem az Abtv. 52. § (1) bekezdés a)f) pontjaiban foglalt feltételeknek eleget tesz.

[8] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[9] Az indítványozó az Abtv. 27. §-a szerinti egyedi ügyben érintett, a peres eljárás felperese volt.
[10] A támadott ítélet az ügy érdemében hozott, az eljárást befejező határozat, amely ellen további jogorvoslat nem állt rendelkezésre, ezért a panasz az Abtv. 27. § b) pontjának megfelel.
[11] A tartalmi feltételeket illetően azonban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ának, – miszerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be, – nem tesz eleget. A benyújtott alkotmányjogi panasz valójában az ügyben hozott bírósági döntés(ek) tartalmi és nem alkotmányossági kritikája. Az indítványozó egyrészt az ítéletekben foglalt megállapításokat: a tényállást és a bizonyítékok értékelését, másrészt a perben eldöntött kérdést kifogásolta. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja fogalmazza meg, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. A bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik a testület hatáskörébe. Ezért fogalmaz úgy az Abtv. 27. §-a, hogy alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A jogalkotó ezzel a 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezéssel teremtette meg a bírói jogalkalmazás és jogértelmezés alkotmányossága vizsgálatának korábban nem ismert lehetőségét. A bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz azonban nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének. Miként az Alaptörvény és az Abtv. fent idézett rendelkezéseiből is kitűnik, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban azonban a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}. […] A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga […] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el. […] A bíró bármely ténybeli vagy jogi tévedése nem teszi automatikusan tisztességtelenné az egész eljárást, mivel az ilyen tévedések teljesen soha nem küszöbölhetők ki, azokat az igazságszolgáltatás ma ismert rendszere magában hordozza” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés; Indokolás [13]–[15]}.
[12] Az Alkotmánybíróság az OBH elnökének hivatkozott határozatával összefüggésben megjegyzi, hogy az OBH elnökének a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. §-a alapján meghozott határozata igazgatási jellegű határozat, amely az alapügy részeként, de önálló eljárási rendben zajlik és így önmagában az eljáró bíróság kijelölése nincs befolyással az alapügy mikénti eldöntésére.
[13] Az indítványozó viszont az OBH elnöke döntésének Alaptörvénybe ütközése vizsgálatát – az arra nyitva álló határidőben – nem kezdeményezte.
[14] Az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott tartalmi követelmények hiányára tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság Ügyrendje 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
      Dr. Kovács Péter s. k.,
      tanácsvezető,
      előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Balsai István s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Bragyova András s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Kiss László s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      12/13/2012
      .
      Number of the Decision:
      .
      3123/2013. (VI. 24.)
      Date of the decision:
      .
      06/10/2013
      .
      .