Hungarian
Ügyszám:
.
495/B/2001
Előadó alkotmánybíró: Czúcz Ottó Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A határozat száma: 495/B/2001. AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2003/1382
.
A határozat kelte: Budapest, 06/03/2003
.
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
                    A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az    Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének
    utólagos    vizsgálatára    és   megsemmisítésére    irányuló
    indítványok tárgyában meghozta a következő

                            határozatot:
                                 
    1.  Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottak jogállásáról szóló
    1992.  évi  XXXIII.  törvény  33.  §-a,  78.  §  (1)  és  (2)
    bekezdése,  87.  §-ának (2) bekezdése alkotmányellenességének
    megállapítására  és  megsemmisítésére irányuló  indítványokat
    elutasítja.

    2.  Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottak jogállásáról szóló
    1992.   évi   XXXIII.  törvény  87.  §-ának   az   áthelyezés
    intézményére  vonatkozó alkotmányellenessége  megállapítására
    és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
                                Indokolás

      Az    Alkotmánybírósághoz   több   indítvány    érkezett    a
      közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
      (a  továbbiakban: Kjt.) 33. §-a, 78. § (1) és (2)  bekezdése,
      valamint   87.   §   (2)   bekezdése  alkotmányellenességének
      megállapítása     és     megsemmisítése     tárgyában.     Az
      Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette és  azokat  egy
      eljárásban bírálta el.

      Több  indítványozó diszkriminatívnak vélte a  Kjt.  jubileumi
      jutalomra  vonatkozó rendelkezéseit. Az egyik indítványozó  a
      hátrányos és indokolatlan megkülönböztetést abban látta, hogy
      a  munkáltató  költségvetési, finanszírozási  módja,  azaz  a
      fenntartó    változása   befolyásolja    a    közalkalmazotti
      jogviszonyban töltött idő számítását a felmentési  idő  és  a
      jubileumi  jutalom  szempontjából. Az indítványozó  példaként
      említette a közoktatás területét, ahol az intézmények  azonos
      feladatot  látnak  el, függetlenül attól,  hogy  annak  ki  a
      fenntartója.

      Egy  másik  indítványozó a Kjt. jubileumi jutalomra vonatkozó
      rendelkezéseit    azért    vélte   diszkriminatívnak,    mert
      álláspontja  szerint alkotmányellenes helyzetet eredményez  a
      Kjt.  azon  rendelkezése,  amely a munkaviszonyban  eltöltött
      időt   a   besorolásnál   és  a  szabadság   megállapításánál
      figyelembe    veszi,    ugyanakkor   a   jubileumi    jutalom
      megállapításánál   -  az  előzőtől  eltérően   -   csupán   a
      közalkalmazotti   jogviszonyban  töltött  időtartamot   veszi
      figyelembe.   Továbbá:  "Alkotmányellenesnek   gondoljuk   az
      emberek   olyan   fajta   megkülönböztetését,   hogy   milyen
      munkahelyen töltötték el munkaviszonyukat. Nagyon sok  embert
      érint  akik jelenleg közalkalmazottak, de most is ugyanazt  a
      munkát   végzik   mint  amikor  nem  voltak   közalkalmazotti
      jogviszonyban...".

      Egy   további   indítványozó  a  Kjt-nek  a   közalkalmazotti
      jogviszonyban  töltött idő számításával kapcsolatos  87.  §-a
      folytán   az   Alkotmány  70/B.  §-ának  sérelmét  állította.
      Hivatkozott  továbbá  arra is, hogy a  támadott  "szabályozás
      szerzett   jogok   sérelmét  is   jelenti,   (...)   hiszen   a
      munkavállalók   a  korábbi  évtizedekben  egy   meghatározott
      jutalom-  és  bérrendszerben  végezték  munkájukat,  s  ehhez
      képest  az  1992.  VII.  I.-én életbe  léptetett  szabályozás
      vissz[a]ható  szabályozást  is  tartalmaz."  Az  indítványozó
      utalt   a   Kjt.  87.  §-hoz  fűzött  indoklásra  és   egyben
      kifejtette,  hogy  "egy  speciális munkajogi  jogintézmény  -
      áthelyezés  nem  válhat  az  általános  szabályozás  alapvető
      intézményévé,   hiszen  olyan  további  feltételektől   teszi
      függővé a jubileumi jutalom kifizetését, ami nem egyeztethető
      össze a jubileumi jutalom fogalmával és rendeltetésével".

                                   II.
                                   
      Az   Alkotmánybíróság  által  figyelembe   vett   jogszabályi
      rendelkezések:

      1. A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint:
       
      "2.  §  (1)  A  Magyar  Köztársaság  független,  demokratikus
      jogállam."

      "70/A.  §  (1)  A Magyar Köztársaság biztosítja  a  területén
      tartózkodó  minden  személy számára  az  emberi,  illetve  az
      állampolgári  jogokat, bármely megkülönböztetés,  nevezetesen
      faj,  szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más  vélemény,
      nemzeti  vagy  társadalmi származás, vagyoni, születési  vagy
      egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
      (2)   Az   embereknek  az  (1)  bekezdés  szerinti  bármilyen
      hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
      (3)  A  Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását  az
      esélyegyenlőtlenségek  kiküszöbölését  célzó  intézkedésekkel
      segíti."

      "70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga  van  a
      munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
      (2)    Az    egyenlő    munkáért    mindenkinek,    bármilyen
      megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
      (3)  Minden  dolgozónak  joga van olyan  jövedelemhez,  amely
      megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
      (4)  Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz  és  a
      rendszeres fizetett szabadsághoz."

      2. A Kjt. indítványokkal érintett rendelkezései szerint:

        "33.  §  (1)  Felmentés  esetén a felmentési  idő  legalább
        hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.
        (2)  Ha  hosszabb felmentési időben a felek nem  állapodnak
        meg   és  a  kollektív  szerződés  sem  ír  elő  ilyet,   a
        hatvannapos  felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban
        töltött
        a)  öt év után egy hónappal;
        b)  tíz év után két hónappal;
        c)  tizenöt év után három hónappal;
        d)  húsz év után négy hónappal;
        e)  huszonöt év után öt hónappal;
        f)  harminc év után hat hónappal
      meghosszabbodik.
      (3)  A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles  a
      közalkalmazottat   mentesíteni   a   munkavégzés   alól.    A
      munkavégzés  alól  a  közalkalmazottat -  a  mentesítési  idő
      legalább   felének  megfelelő  időtartamban  a   kívánságának
      megfelelő időben és részletekben kell felmenteni."

      "78.   §   (1)   A  huszonöt,  harminc,  illetve   negyvenévi
      közalkalmazotti  jogviszonnyal  rendelkező  közalkalmazottnak
      jubileumi jutalom jár.
      (2) A jubileumi jutalom:
        a)    huszonöt   év   közalkalmazotti   jogviszony   esetén
        kéthavi,
        b)     harminc   év   közalkalmazotti   jogviszony   esetén
        háromhavi,
        c)   negyven  év  közalkalmazotti jogviszony esetén  öthavi
        illetményének megfelelő összeg.
      (3)  Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés  e)
      pontja   alapján  szűnik  meg,  részére  a  megszűnés  évében
      esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött
      napon ki kell fizetni.
      (4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik
      és  -  legkésőbb  a  megszűnés  időpontjában  -  nyugdíjasnak
      minősül  [37/B.  § (1) bekezdés], továbbá legalább  harmincöt
      évi  közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves
      közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére
      a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
      (5)  A (4) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott
      örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha
      a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg."

      "87.  § (1) E törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó
      munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti
      jogviszonnyá alakul át.
      (2)   Közalkalmazotti  jogviszonyban  töltött   időnek   kell
      tekinteni
      a)   az   e   törvény   hatálya  alá  tartozó   munkáltatónál
      munkaviszonyban,   közalkalmazotti  jogviszonyban   eltöltött
      időt,
      b)  a  köztisztviselők jogállásáról szóló  1992.  évi  XXIII.
      törvény   hatálya   alá  tartozó  szervnél   munkaviszonyban,
      közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
      c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
      d)   a  bíróságnál  és  ügyészségnél  szolgálati  viszonyban,
      munkaviszonyban, valamint
      e) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban
      töltött időt.
      (3)  A  fizetési  fokozatba  történő  besoroláshoz  szükséges
      közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításánál  -
      a  64.  §  (2) bekezdésétől eltérően - az 1992. július  1-jét
      megelőzően    fennállt   munkaviszony   teljes    időtartamát
      figyelembe kell venni.
      (4)  Ha  jogszabály,  kormányhatározat vagy  bíróság  jogerős
      ítélete   alapján   megállapítható,   hogy   a   munkaviszony
      megszüntetésére  a  közalkalmazott  politikai  vagy   vallási
      meggyőződése,    továbbá    munkavállalói    érdekképviseleti
      szervezethez   való  tartozása,  illetve   ezzel   összefüggő
      tevékenysége     miatt    került    sor,    a    munkaviszony
      megszüntetésétől  1990.  május  2-ig  a  munkaviszonyban  nem
      töltött időtartamot a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a
      közalkalmazotti   jogviszonyban   töltött   időbe   be   kell
      számítani.
      (5)   Ha   a   közalkalmazotti  jogviszonyban   töltött   idő
      megállapításakor  azonos időtartamra több  jogviszony  vehető
      figyelembe,  közülük  erre  az  időre  csak  egy   jogviszony
      számítható be."

      3.    Az    indítványokkal   érintett   további   jogszabályi
      rendelkezések:

      A  jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban:
      Jat.) 12. §-ának (2) bekezdése szerint:

      "A  jogszabály  a kihirdetését megelőző időre nem  állapíthat
      meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást
      jogellenessé."

                                  III.
                                   
      Az indítványok nem megalapozottak.

      Az  indítványok  -  több szempontból is  -  vitatták  a  Kjt.
      jubileumi      jutalomra      vonatkozó      rendelkezéseinek
      alkotmányosságát.

      1.  Az  Alkotmánybíróság az indítványok alapján elsőként  azt
      vizsgálta,  hogy  sérti-e az Alkotmány  70/A.  §-át,  hogy  a
      munkáltatónak a költségvetési, finanszírozási módja - azonos,
      közfeladat  ellátása esetén - befolyásolja a  közalkalmazotti
      jogviszonyban töltött idő számítását a felmentési  idő  és  a
      jubileumi jutalom szempontjából.

      Az  Alkotmánybíróság  -  kialakult gyakorlata  szerint  -  az
      Alkotmány   70/A.   §-át  a  jogegyenlőség  általános   elvét
      megfogalmazó   alkotmányi   követelményként   értelmezi.   Az
      Alkotmánybíróság kimondta továbbá, hogy az alkotmányi tilalom
      elsősorban   az   alkotmányos  alapjogok  tekintetében   tett
      megkülönböztetésekre  terjed  ki,  abban  az  esetben,  ha  a
      megkülönböztetés nem az emberi vagy az alapvető  állampolgári
      jog    tekintetében    történt,   az    eltérő    szabályozás
      alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az  az  emberi
      méltósághoz  való  jogot  sérti. Az  Alkotmánybíróság  eddigi
      gyakorlata    során   ez   utóbbi   körben    akkor    ítélte
      alkotmányellenesnek  a jogalanyok közötti  megkülönböztetést,
      ha   a   jogalkotó  önkényesen,  ésszerű  indok  nélkül  tett
      különbséget  az  azonos szabályozási kör alá vont  jogalanyok
      között.  [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990,  46,  47,
      48.;  21/1990.  (X. 4.) AB határozat, ABH 1990,  73,  77-78.;
      61/1992.  (XI.  20.) AB határozat, ABH 1992,  280,  281-282.;
      35/1994.  (VI.  24.) AB határozat, ABH 1994,  197,  203-204.;
      30/1997.  (IV.  29.) AB határozat, ABH 1997,  130,  138-140.;
      39/1999.  (XII.  21.) AB határozat, ABH 1999, 325,  343-344.;
      stb.]

      Az indítványozó nézete szerint a vitatott rendelkezések azért
      sértik  a  jogegyenlőség  követelményét,  mert  a  munkáltató
      költségvetési,   finanszírozási  módja,  azaz   a   fenntartó
      változása  folytán - a felmentési idő és a jubileumi  jutalom
      szempontjából - a közalkalmazotti jogviszonyban  töltött  idő
      eltérően kerül megállapításra. Álláspontja szerint ugyanis az
      érintettek  -  a fenntartó finanszírozási módjának  változása
      ellenére   -  alkotmányjogilag  homogén  csoportot  képeznek,
      példaként  említve a közoktatás területét, ahol  a  különböző
      finanszírozású intézmények azonos feladatot látnak el.
      Az  indítvány hivatkozik továbbá a felmentés intézményére is,
      amelynél   a   munkáltató  finanszírozásának  módja   szintén
      hatással van a felmentési idő mértékére.

      A    diszkrimináció   vizsgálatának   előkérdése,   hogy    a
      megkülönböztetés  egymással  összehasonlítható  alanyi  körre
      vonatkozik-e. Ennek eldöntéséhez vizsgálni kell,  hogy  mi  a
      csoportképzés ismérve.
      Azonos  feladatok  ellátása (így,  ha  jogszabályok  ezt  nem
      zárják  ki,  akár  a  közfeladatoké is)  többféle  szervezeti
      struktúrában   is   megvalósítható.  Az   eltérő   szervezeti
      struktúrában  foglalkoztatottak  munkaviszonya  a  szervezeti
      struktúrához  kötődik,  így a különböző  szervezeti  formában
      működő   intézmények  és  munkavállalóik   között   létrejött
      jogviszonyok alapján a munkavállalók jogai és kötelezettségei
      eltérőek   is  lehetnek  (többek  között:  a  felelősség,   a
      szabadság  mértéke, az előmeneteli rendszer, a foglalkoztatás
      biztonsága tekintetében).

      Az  Alkotmánybíróság számos határozatában (pl: 44/B/1993.  AB
      határozat, ABH 1994, 574-578.) megállapította, hogy önmagában
      a    munkavállalóknak   a   munkaviszonyuk    különbözőségére
      tekintettel   történő   eltérő   kezelése   nem    eredményez
      alkotmányellenességet.    Így    az    Alkotmánybíróság    az
      1196/B/1997.  AB  határozatában (az Mt., a  Kjt.  és  a  Ktv.
      szabályozásának   különbözősége  kapcsán)   kifejtette:   "Az
      egységes      munkajogi     szabályozásnak      differenciált
      szabályozással   való  felváltása  azért   sem   ütközik   az
      Alkotmányban meghatározott diszkriminációs tilalomba, mert  a
      munkát   végzők  (köztük  a  versenyszférában   dolgozók,   a
      köztisztviselők,  a  közalkalmazottak)  a  jogi   szabályozás
      szempontjából  nem  alkotnak egyöntetű  (homogén)  csoportot,
      különösen  nem  a végzett munka ellenértékének meghatározása,
      nyilvánossága, teljesítésének módja tekintetében." (ABH 1998.
      806, 809.)

      A   jubileumi   jutalom,  valamint   a   felmentési   idő   a
      közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött hosszabb,  folyamatos
      munkavégzést, a közszférában eltöltött pályautat méltányolja.
      A  Kjt.  hatálya egyrészt az állami és a helyi  önkormányzati
      költségvetési  szerveknél, másrészt  a  helyi  önkormányzatok
      által  a  feladatkörükbe tartozó közszolgáltatások ellátására
      foglalkoztatottak  közalkalmazotti jogviszonyára  terjed  ki,
      míg  a magántulajdonban lévő intézményekben foglalkoztatottak
      nem   speciális  közalkalmazotti,  hanem  az  Mt.   általános
      szabályai   szerinti  munkaviszonyban  állnak.   A   lényeges
      eltérést  tehát  az eredményezi, hogy a különböző  szervezeti
      formában  működő munkáltatók és munkavállalóik között  eltérő
      munkajogi   jogviszony  jön  létre,   és   ezekből   mind   a
      munkáltatók, mind a munkavállalók számára különböző jogok  és
      kötelezettségek keletkeznek.
      Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint - a felmentési idő és
      a  jubileumi  jutalom  szempontjából -  csoporthomogenitás  a
      munkavállalói  jogok  és  kötelezettségek  azonossága  esetén
      volna  megállapítható.  A fentiekben  ismertetettek  szerinti
      vázolt   különbözőségre   figyelemmel   az   Alkotmánybíróság
      megállapította,   hogy   az  indítványozó   által   megjelölt
      különbségtétel két egymástól elkülönült, nem homogén  csoport
      közötti,  ezért a Kjt. fenti rendelkezései nem  eredményeznek
      alkotmányellenességet.

      Mindezekre tekintettel a Kjt. 33. §-ának, valamint  a  78.  §
      (1)   és  (2)  bekezdésének,  továbbá  a  Kjt.  87.   §   (2)
      bekezdésének rendelkezései nem sértik az Alkotmány  70/A.  §-
      át,   ezért   az  erre  irányuló  indítványi  kérelmeket   az
      Alkotmánybíróság elutasította.

      2.  Az indítványok alapján az Alkotmánybíróság vizsgálta  azt
      is,   hogy  megállapítható-e  a  Kjt.  78.  §  (1)   és   (2)
      bekezdésének az alkotmányellenessége azért, mert (a Kjt.  64.
      §-ától  és a Kjt. 57. §-ától eltérően) csak a közalkalmazotti
      jogviszonyban töltött időt veszi figyelembe és ezzel megsérti-
      e  - amint azt az indítványozók állítják - az Alkotmány 70/A.
      és 70/B. §-ának rendelkezéseit.

      Az  Alkotmánybíróság  a  diszkrimináció  vizsgálata  során  -
      utalva    az    Alkotmánybíróság   erre   irányuló    állandó
      gyakorlatára,  melyet  az indokolás  III.  1.  pontjában  már
      részletesen  kifejtett  - amennyiben  a  csoport  homogenitás
      megállapítható,  azt vizsgálja, hogy a jogalkotó  önkényesen,
      ésszerű   indok   nélkül   tett-e   különbséget   az   azonos
      szabályozási   kör   alá   vont   jogalanyok    között.    Az
      Alkotmánybíróság  következetes gyakorlata szerint  ugyanis  a
      megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, "ha a  jogszabály  a
      szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással
      összehasonlítható)   jogalanyok   között   tesz   különbséget
      anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne" (191/B/1992. AB
      határozat,  ABH 1992, 592, 593.; 1043/B/1997.  AB  határozat,
      ABH 1998, 800, 802.).

      Az  Alkotmánybíróság  megállapította,  hogy  az  indítványozó
      által   kifogásolt   "különbözőség"  az  indítványozó   által
      megjelölt   heterogén  munkajogi  jogintézmények  feladatának
      eltéréséből  adódik.  Míg  ugyanis  a  jogalkotó  szándéka  a
      jubileumi  jutalom  bevezetésével  a  közszférában  eltöltött
      közalkalmazotti pályaút honorálása, addig a  szabadság  és  a
      besorolás   idejének   megállapításánál   a   jogalkotó   más
      szempontokat  tart szem előtt akkor, amikor a közalkalmazotti
      jogviszonyban  töltött  időn  túl  figyelembe  veszi  azt  az
      időtartamot    is,    amely   alatt   a   közalkalmazott    a
      közalkalmazotti   jogviszonyában   betöltendő    munkaköréhez
      szükséges végzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezett [Kjt.
      64.  §  (2)  bekezdés második mondata, amelyre a pótszabadság
      megállapításánál  is  figyelemmel  vannak,  Kjt.  57.  §  (1)
      bekezdés].
      Az  Alkotmánybíróság a megkülönböztetés indokaira tekintettel
      úgy   ítélte   meg,   hogy  a  támadott   rendelkezések   nem
      eredményeznek alkotmányellenességet.

      Az     indítványozó     álláspontja     szerint     hátrányos
      megkülönböztetést  eredményez a  Kjt.  78.  §-a  (1)  és  (2)
      bekezdésének rendelkezése is a közalkalmazottak között, mivel
      az  ugyanolyan foglalkozást folytatók között különbséget tesz
      aszerint,    hogy    az   adott   munkát   a    munkavállalók
      közalkalmazotti jogviszony keretében, avagy más jogviszonyban
      végezték-e.

      Az  Alkotmánybíróság jelen határozatának III.  1.  pontjában,
      bár  más  aspektusból (nevezetesen: munkáltató fenntartójának
      változása  szempontjából) már vizsgálta  ezt  a  kérdést.  Ez
      esetben   ugyanazon   problémakör  másik   oldalról   történő
      megközelítéséről  van  szó.  Önmagában  ugyanis  a  tényleges
      munkafeladat azonossága nem eredményez csoportképző ismérvet.
      Az indítványozó által megjelölt két munkavállalói csoport két
      különböző  munkajogi  jogviszonyban áll, melyekből  származó,
      mind  a  munkáltató,  mind a munkavállaló  számára  keletkező
      jogok  és kötelezettségek - a korábban kifejtettek szerint  -
      egymástól teljesen eltérőek.

      Ezért  az  Alkotmánybíróság az indítványnak ezt  a  részét  -
      alkotmányellenesség hiányában - elutasította.

      3. Egy további indítványozó a jubileumi jutalom intézményét -
      a  közalkalmazotti  jogviszonyban  töltött  idő  számításával
      kapcsolatosan - azért vélte alkotmányellenesnek, mert azáltal
      sérülni látta az Alkotmány 70/B. §-ában foglaltakat.

      Az   Alkotmánybíróság  korábban  már  kifejtett   álláspontja
      szerint  az  Alkotmány 70/B. §-a az általános  diszkrimináció
      tilalmat   megfogalmazó  70/A.  §-ának   a   munka   világára
      vonatkoztatott konkretizálása (137/B/1991. AB határozat,  ABH
      1992,  456,  459.; 849/B/1992. AB határozat, ABH  1996,  391,
      395., stb.).

      Az  egyenlő  munkáért  mindenkinek, bármely  megkülönböztetés
      nélkül,  egyenlő bérhez való jog alkotmányos tartalma  minden
      olyan  megkülönböztetést tilt, ami nem a munkát végző személy
      munkavégzésével kapcsolatos.
      Az  Alkotmánybíróság jelen határozatában már kifejtette, hogy
      a   jubileumi  jutalom  alapja  a  közszolgálatban  eltöltött
      hosszabb  szolgálati idő. A jubileumi jutalom  -  függetlenül
      attól,  hogy  egyúttal  megfelelő  színvonalú  munkavégzéssel
      párosul - alapvetően nem a közalkalmazott által végzett munka
      ellenértéke. Ezért nem hozható kapcsolatba az Alkotmány 70/B.
      §-ával. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a jogalkotónak  a
      jubileumi jutalom rendelkezéseinek kialakításakor ne  kellene
      figyelemmel   lenni   az   Alkotmány  diszkriminációt   tiltó
      rendelkezéseire.    Az   Alkotmánybíróság    erre    irányuló
      vizsgálatát azonban jelen határozata III. 1. és 2.  pontjában
      már elvégezte.

      Mindezekre  tekintettel  az  Alkotmánybíróság  az  indítványt
      ebben a részében elutasította.

      4.  Az  Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta,  hogy  a
      Kjt.  jubileumi  jutalomra vonatkozó  szabályozása  sértett-e
      szerzett jogokat.

      Az  Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette,  hogy  az
      Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megállapított jogállamisághoz
      szervesen  kapcsolódó jogbiztonság egyik fontos  alkotóelemét
      képezi   a   Jat.   12.  §  (2)  bekezdésében  megfogalmazott
      visszaható  hatály tilalma [34/1991. (VI. 15.) AB  határozat,
      ABH 1991, 170, 172.; 7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992,
      45,  48.;  25/1992. (IV. 30.) AB határozat,  ABH  1992,  131,
      132.;  stb.],  mely  értelmében a jogszabály  a  kihirdetését
      megelőző  időre  nem állapíthat meg kötelezettséget,  és  nem
      nyilváníthat    valamely   magatartást   jogellenesnek.    Az
      alkotmánybírósági gyakorlat következetes abban a  tekintetben
      is,  hogy  valamely jogszabály akkor is  a  Jat.  12.  §  (2)
      bekezdésében  foglalt  visszamenőleges  jogalkotás  tilalmába
      ütközik, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt,
      de  a  jogszabály  rendelkezéseit - erre irányuló  kifejezett
      rendelkezés  szerint  -  a  jogszabály  hatálybalépése  előtt
      létrejött  jogviszonyokra is alkalmazni kell. [57/1994.  (XI.
      17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.]

      A  jogalkotó - mint arra már az Alkotmánybíróság a fentiekben
      utalt   -  a  Kjt.  1992.  július  1-jével  történő  hatályba
      lépésével  speciális,  új  típusú jogviszonyt  hozott  létre,
      amikor   -   a   korábban   homogén  munkajog   területén   a
      munkavégzésre  irányuló jogviszonyok között - megalkotta  (az
      eltérő    sajátosságokat    kiemelve)    a    közalkalmazotti
      jogviszonyt.   A  jogalkotó  (a  korábbi  munkaviszonyt   nem
      érintve)   bizonyos   feltételekhez   kötötte,   hogy    mely
      munkavégzésre  irányuló egyéb viszonyt  és  milyen  tartamban
      tekint  a közalkalmazotti viszonyba beszámíthatónak.  Továbbá
      megállapította  a  korábban (Mt.)  hatályban  volt  jubileumi
      jutalomtól   eltérő,  új  jubileumi  jutalom  szabályozásának
      feltételeit.

      Az   Alkotmánybíróság  következetes  gyakorlata  szerint   az
      Alkotmány    2.    §-ának    (1)    bekezdésében    deklarált
      jogállamisághoz  hozzátartozik a szerzett jogok  tiszteletben
      tartása. [pl. 62/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 364,
      367.]  Az Alkotmánybíróság számos határozatában utalt azonban
      arra,  hogy:  "A  jogbiztonság és a szerzett jog  alkotmányos
      védelme  nem  értelmezhető akként, hogy a múltban keletkezett
      jogviszonyokat  soha  nem lehet alkotmányos  szabályozásokkal
      megváltoztatni."  (pl.: 515/B/1997. AB határozat,  ABH  1998,
      976, 977.)
      A   fentiekből   megállapítható,   hogy   a   korábbi   Munka
      Törvénykönyve alapján, régi jogcímen járó jubileumi jutalomra
      jogosultak nem szereztek jogot - a Kjt. vitatott rendelkezése
      folytán  -  az  új  jogcímen  járó jubileumi  jutalomra  való
      jogosultságra.  Mindezekre  figyelemmel  az  Alkotmánybíróság
      megállapította, hogy a kifogásolt tartalmú jogi  előírás  nem
      hozható  összefüggésbe a szerzett jogok kérdésével,  ezért  a
      szerzett jogok sérelme nem állapítható meg.

      Mivel   a   jogalkotó   a   Kjt.  78.  §-a   rendelkezéseinek
      megállapításával nem idézte elő sem a visszamenőleges hatály,
      sem  a  szerzett jogok sérelmét, ezért az Alkotmány 2. §  (1)
      bekezdésének sérelme nem állapítható meg.

      5.  Az  indítványozó  támadta  továbbá  a  Kjt.  87.  §-át  a
      jubileumi jutalom számítására vonatkozóan, hivatkozva  többek
      között az áthelyezés intézményére is. Az indítványozó azonban
      a    fentiekben    ismertetett   szabályokkal    kapcsolatban
      alkotmányossági problémára nem hivatkozott.
      Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22.  §
      (2)  bekezdése  szerint az indítványnak  a  kérelem  alapjául
      szolgáló  ok  megjelölése  mellett határozott  kérelmet  kell
      tartalmaznia.   "Nem  elegendő  tehát  az   Alkotmány   egyes
      rendelkezéseire   hivatkozni:  az   indítványban   meg   kell
      indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a
      megsemmisíteni  kért  jogszabály miért és  mennyiben  sérti."
      (654/H/1999. AB határozat, ABH 2001, 1645.)
      Az  Alkotmánybíróság  eljárása során megállapította,  hogy  a
      Kjt.  87.  §-át  a jubileumi jutalom számítására  vonatkozóan
      kifogásoló indítványi kérelem a fenti feltételeknek nem  tett
      eleget,  mert  az a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölését
      is tartalmazó határozott kérelmet nem tartalmazott.

      Ezért  az  Alkotmánybíróság  a  fenti  indítványi  részt   az
      Alkotmánybíróság  gyakorlatára figyelemmel  [1011/B/1999.  AB
      határozat,  ABH  2001,  1365-1373.; 71/2002.  (XII.  17.)  AB
      határozat, ABK 2002. december, 753-760.; 22/2003.  (IV.  28.)
      AB    határozat,    MK    2003.   43.    szám,    3624-3649.]
      visszautasította.
                              Dr. Németh János
                         az Alkotmánybíróság elnöke
                                     
           Dr. Bagi István                       Dr. Bihari Mihály
           alkotmánybíró                             alkotmánybíró
                                     
           Dr. Czúcz Ottó                          Dr. Erdei Árpád
           előadó alkotmánybíró                      alkotmánybíró
                                     
           Dr. Harmathy Attila                    Dr. Holló András
           alkotmánybíró                             alkotmánybíró
                                     
           Dr. Kiss László                    Dr. Kukorelli István
           alkotmánybíró                             alkotmánybíró
                                     
           Dr. Strausz János    Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
           alkotmánybíró                             alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        495/B/2001
        Date of the decision:
        .
        06/03/2003
        .
        .