Hungarian

Ügyszám: .	495/B/2001
Előadó alkotmánybíró: Czúcz Ottó Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 495/B/2001. AB határozat .

ABH oldalszáma: 2003/1382 .

A döntés kelte: Budapest, 06/03/2003 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az    Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének utólagos    vizsgálatára    és   megsemmisítésére    irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő                         határozatot:                               1.  Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.  évi  XXXIII.  törvény  33.  §-a,  78.  §  (1)  és  (2) bekezdése,  87.  §-ának (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására  és  megsemmisítésére irányuló  indítványokat elutasítja. 2.  Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.   évi   XXXIII.  törvény  87.  §-ának   az   áthelyezés intézményére  vonatkozó alkotmányellenessége  megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.                           Indokolás Az    Alkotmánybírósághoz   több   indítvány    érkezett    a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a  továbbiakban: Kjt.) 33. §-a, 78. § (1) és (2)  bekezdése, valamint   87.   §   (2)   bekezdése  alkotmányellenességének megállapítása     és     megsemmisítése     tárgyában.     Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette és  azokat  egy eljárásban bírálta el. Több  indítványozó diszkriminatívnak vélte a  Kjt.  jubileumi jutalomra  vonatkozó rendelkezéseit. Az egyik indítványozó  a hátrányos és indokolatlan megkülönböztetést abban látta, hogy a  munkáltató  költségvetési, finanszírozási  módja,  azaz  a fenntartó    változása   befolyásolja    a    közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítását a felmentési  idő  és  a jubileumi  jutalom  szempontjából. Az indítványozó  példaként említette a közoktatás területét, ahol az intézmények  azonos feladatot  látnak  el, függetlenül attól,  hogy  annak  ki  a fenntartója. Egy  másik  indítványozó a Kjt. jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseit    azért    vélte   diszkriminatívnak,    mert álláspontja  szerint alkotmányellenes helyzetet eredményez  a Kjt.  azon  rendelkezése,  amely a munkaviszonyban  eltöltött időt   a   besorolásnál   és  a  szabadság   megállapításánál figyelembe    veszi,    ugyanakkor   a   jubileumi    jutalom megállapításánál   -  az  előzőtől  eltérően   -   csupán   a közalkalmazotti   jogviszonyban  töltött  időtartamot   veszi figyelembe.   Továbbá:  "Alkotmányellenesnek   gondoljuk   az emberek   olyan   fajta   megkülönböztetését,   hogy   milyen munkahelyen töltötték el munkaviszonyukat. Nagyon sok  embert érint  akik jelenleg közalkalmazottak, de most is ugyanazt  a munkát   végzik   mint  amikor  nem  voltak   közalkalmazotti jogviszonyban...". Egy   további   indítványozó  a  Kjt-nek  a   közalkalmazotti jogviszonyban  töltött idő számításával kapcsolatos  87.  §-a folytán   az   Alkotmány  70/B.  §-ának  sérelmét  állította. Hivatkozott  továbbá  arra is, hogy a  támadott  "szabályozás szerzett   jogok   sérelmét  is   jelenti,   (...)   hiszen   a munkavállalók   a  korábbi  évtizedekben  egy   meghatározott jutalom-  és  bérrendszerben  végezték  munkájukat,  s  ehhez képest  az  1992.  VII.  I.-én életbe  léptetett  szabályozás vissz[a]ható  szabályozást  is  tartalmaz."  Az  indítványozó utalt   a   Kjt.  87.  §-hoz  fűzött  indoklásra  és   egyben kifejtette,  hogy  "egy  speciális munkajogi  jogintézmény  - áthelyezés  nem  válhat  az  általános  szabályozás  alapvető intézményévé,   hiszen  olyan  további  feltételektől   teszi függővé a jubileumi jutalom kifizetését, ami nem egyeztethető össze a jubileumi jutalom fogalmával és rendeltetésével".                              II.                               Az   Alkotmánybíróság  által  figyelembe   vett   jogszabályi rendelkezések: 1. A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint:   "2.  §  (1)  A  Magyar  Köztársaság  független,  demokratikus jogállam." "70/A.  §  (1)  A Magyar Köztársaság biztosítja  a  területén tartózkodó  minden  személy számára  az  emberi,  illetve  az állampolgári  jogokat, bármely megkülönböztetés,  nevezetesen faj,  szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más  vélemény, nemzeti  vagy  társadalmi származás, vagyoni, születési  vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2)   Az   embereknek  az  (1)  bekezdés  szerinti  bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3)  A  Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását  az esélyegyenlőtlenségek  kiküszöbölését  célzó  intézkedésekkel segíti." "70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga  van  a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2)    Az    egyenlő    munkáért    mindenkinek,    bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3)  Minden  dolgozónak  joga van olyan  jövedelemhez,  amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4)  Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz  és  a rendszeres fizetett szabadsághoz." 2. A Kjt. indítványokkal érintett rendelkezései szerint:   "33.  §  (1)  Felmentés  esetén a felmentési  idő  legalább   hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.   (2)  Ha  hosszabb felmentési időben a felek nem  állapodnak   meg   és  a  kollektív  szerződés  sem  ír  elő  ilyet,   a   hatvannapos  felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban   töltött   a)  öt év után egy hónappal;   b)  tíz év után két hónappal;   c)  tizenöt év után három hónappal;   d)  húsz év után négy hónappal;   e)  huszonöt év után öt hónappal;   f)  harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. (3)  A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles  a közalkalmazottat   mentesíteni   a   munkavégzés   alól.    A munkavégzés  alól  a  közalkalmazottat -  a  mentesítési  idő legalább   felének  megfelelő  időtartamban  a   kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni." "78.   §   (1)   A  huszonöt,  harminc,  illetve   negyvenévi közalkalmazotti  jogviszonnyal  rendelkező  közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. (2) A jubileumi jutalom:   a)    huszonöt   év   közalkalmazotti   jogviszony   esetén   kéthavi,   b)     harminc   év   közalkalmazotti   jogviszony   esetén   háromhavi,   c)   negyven  év  közalkalmazotti jogviszony esetén  öthavi   illetményének megfelelő összeg. (3)  Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés  e) pontja   alapján  szűnik  meg,  részére  a  megszűnés  évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. (4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és  -  legkésőbb  a  megszűnés  időpontjában  -  nyugdíjasnak minősül  [37/B.  § (1) bekezdés], továbbá legalább  harmincöt évi  közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. (5)  A (4) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg." "87.  § (1) E törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. (2)   Közalkalmazotti  jogviszonyban  töltött   időnek   kell tekinteni a)   az   e   törvény   hatálya  alá  tartozó   munkáltatónál munkaviszonyban,   közalkalmazotti  jogviszonyban   eltöltött időt, b)  a  köztisztviselők jogállásáról szóló  1992.  évi  XXIII. törvény   hatálya   alá  tartozó  szervnél   munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá d)   a  bíróságnál  és  ügyészségnél  szolgálati  viszonyban, munkaviszonyban, valamint e) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltött időt. (3)  A  fizetési  fokozatba  történő  besoroláshoz  szükséges közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításánál  - a  64.  §  (2) bekezdésétől eltérően - az 1992. július  1-jét megelőzően    fennállt   munkaviszony   teljes    időtartamát figyelembe kell venni. (4)  Ha  jogszabály,  kormányhatározat vagy  bíróság  jogerős ítélete   alapján   megállapítható,   hogy   a   munkaviszony megszüntetésére  a  közalkalmazott  politikai  vagy   vallási meggyőződése,    továbbá    munkavállalói    érdekképviseleti szervezethez   való  tartozása,  illetve   ezzel   összefüggő tevékenysége     miatt    került    sor,    a    munkaviszony megszüntetésétől  1990.  május  2-ig  a  munkaviszonyban  nem töltött időtartamot a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti   jogviszonyban   töltött   időbe   be   kell számítani. (5)   Ha   a   közalkalmazotti  jogviszonyban   töltött   idő megállapításakor  azonos időtartamra több  jogviszony  vehető figyelembe,  közülük  erre  az  időre  csak  egy   jogviszony számítható be." 3.    Az    indítványokkal   érintett   további   jogszabályi rendelkezések: A  jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. §-ának (2) bekezdése szerint: "A  jogszabály  a kihirdetését megelőző időre nem  állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé."                             III.                               Az indítványok nem megalapozottak. Az  indítványok  -  több szempontból is  -  vitatták  a  Kjt. jubileumi      jutalomra      vonatkozó      rendelkezéseinek alkotmányosságát. 1.  Az  Alkotmánybíróság az indítványok alapján elsőként  azt vizsgálta,  hogy  sérti-e az Alkotmány  70/A.  §-át,  hogy  a munkáltatónak a költségvetési, finanszírozási módja - azonos, közfeladat  ellátása esetén - befolyásolja a  közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítását a felmentési  idő  és  a jubileumi jutalom szempontjából. Az  Alkotmánybíróság  -  kialakult gyakorlata  szerint  -  az Alkotmány   70/A.   §-át  a  jogegyenlőség  általános   elvét megfogalmazó   alkotmányi   követelményként   értelmezi.   Az Alkotmánybíróság kimondta továbbá, hogy az alkotmányi tilalom elsősorban   az   alkotmányos  alapjogok  tekintetében   tett megkülönböztetésekre  terjed  ki,  abban  az  esetben,  ha  a megkülönböztetés nem az emberi vagy az alapvető  állampolgári jog    tekintetében    történt,   az    eltérő    szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az  az  emberi méltósághoz  való  jogot  sérti. Az  Alkotmánybíróság  eddigi gyakorlata    során   ez   utóbbi   körben    akkor    ítélte alkotmányellenesnek  a jogalanyok közötti  megkülönböztetést, ha   a   jogalkotó  önkényesen,  ésszerű  indok  nélkül  tett különbséget  az  azonos szabályozási kör alá vont  jogalanyok között.  [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990,  46,  47, 48.;  21/1990.  (X. 4.) AB határozat, ABH 1990,  73,  77-78.; 61/1992.  (XI.  20.) AB határozat, ABH 1992,  280,  281-282.; 35/1994.  (VI.  24.) AB határozat, ABH 1994,  197,  203-204.; 30/1997.  (IV.  29.) AB határozat, ABH 1997,  130,  138-140.; 39/1999.  (XII.  21.) AB határozat, ABH 1999, 325,  343-344.; stb.] Az indítványozó nézete szerint a vitatott rendelkezések azért sértik  a  jogegyenlőség  követelményét,  mert  a  munkáltató költségvetési,   finanszírozási  módja,  azaz   a   fenntartó változása  folytán - a felmentési idő és a jubileumi  jutalom szempontjából - a közalkalmazotti jogviszonyban  töltött  idő eltérően kerül megállapításra. Álláspontja szerint ugyanis az érintettek  -  a fenntartó finanszírozási módjának  változása ellenére   -  alkotmányjogilag  homogén  csoportot  képeznek, példaként  említve a közoktatás területét, ahol  a  különböző finanszírozású intézmények azonos feladatot látnak el. Az  indítvány hivatkozik továbbá a felmentés intézményére is, amelynél   a   munkáltató  finanszírozásának  módja   szintén hatással van a felmentési idő mértékére. A    diszkrimináció   vizsgálatának   előkérdése,   hogy    a megkülönböztetés  egymással  összehasonlítható  alanyi  körre vonatkozik-e. Ennek eldöntéséhez vizsgálni kell,  hogy  mi  a csoportképzés ismérve. Azonos  feladatok  ellátása (így,  ha  jogszabályok  ezt  nem zárják  ki,  akár  a  közfeladatoké is)  többféle  szervezeti struktúrában   is   megvalósítható.  Az   eltérő   szervezeti struktúrában  foglalkoztatottak  munkaviszonya  a  szervezeti struktúrához  kötődik,  így a különböző  szervezeti  formában működő   intézmények  és  munkavállalóik   között   létrejött jogviszonyok alapján a munkavállalók jogai és kötelezettségei eltérőek   is  lehetnek  (többek  között:  a  felelősség,   a szabadság  mértéke, az előmeneteli rendszer, a foglalkoztatás biztonsága tekintetében). Az  Alkotmánybíróság számos határozatában (pl: 44/B/1993.  AB határozat, ABH 1994, 574-578.) megállapította, hogy önmagában a    munkavállalóknak   a   munkaviszonyuk    különbözőségére tekintettel   történő   eltérő   kezelése   nem    eredményez alkotmányellenességet.    Így    az    Alkotmánybíróság    az 1196/B/1997.  AB  határozatában (az Mt., a  Kjt.  és  a  Ktv. szabályozásának   különbözősége  kapcsán)   kifejtette:   "Az egységes      munkajogi     szabályozásnak      differenciált szabályozással   való  felváltása  azért   sem   ütközik   az Alkotmányban meghatározott diszkriminációs tilalomba, mert  a munkát   végzők  (köztük  a  versenyszférában   dolgozók,   a köztisztviselők,  a  közalkalmazottak)  a  jogi   szabályozás szempontjából  nem  alkotnak egyöntetű  (homogén)  csoportot, különösen  nem  a végzett munka ellenértékének meghatározása, nyilvánossága, teljesítésének módja tekintetében." (ABH 1998. 806, 809.) A   jubileumi   jutalom,  valamint   a   felmentési   idő   a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött hosszabb,  folyamatos munkavégzést, a közszférában eltöltött pályautat méltányolja. A  Kjt.  hatálya egyrészt az állami és a helyi  önkormányzati költségvetési  szerveknél, másrészt  a  helyi  önkormányzatok által  a  feladatkörükbe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak  közalkalmazotti jogviszonyára  terjed  ki, míg  a magántulajdonban lévő intézményekben foglalkoztatottak nem   speciális  közalkalmazotti,  hanem  az  Mt.   általános szabályai   szerinti  munkaviszonyban  állnak.   A   lényeges eltérést  tehát  az eredményezi, hogy a különböző  szervezeti formában  működő munkáltatók és munkavállalóik között  eltérő munkajogi   jogviszony  jön  létre,   és   ezekből   mind   a munkáltatók, mind a munkavállalók számára különböző jogok  és kötelezettségek keletkeznek. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint - a felmentési idő és a  jubileumi  jutalom  szempontjából -  csoporthomogenitás  a munkavállalói  jogok  és  kötelezettségek  azonossága  esetén volna  megállapítható.  A fentiekben  ismertetettek  szerinti vázolt   különbözőségre   figyelemmel   az   Alkotmánybíróság megállapította,   hogy   az  indítványozó   által   megjelölt különbségtétel két egymástól elkülönült, nem homogén  csoport közötti,  ezért a Kjt. fenti rendelkezései nem  eredményeznek alkotmányellenességet. Mindezekre tekintettel a Kjt. 33. §-ának, valamint  a  78.  § (1)   és  (2)  bekezdésének,  továbbá  a  Kjt.  87.   §   (2) bekezdésének rendelkezései nem sértik az Alkotmány  70/A.  §- át,   ezért   az  erre  irányuló  indítványi  kérelmeket   az Alkotmánybíróság elutasította. 2.  Az indítványok alapján az Alkotmánybíróság vizsgálta  azt is,   hogy  megállapítható-e  a  Kjt.  78.  §  (1)   és   (2) bekezdésének az alkotmányellenessége azért, mert (a Kjt.  64. §-ától  és a Kjt. 57. §-ától eltérően) csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt veszi figyelembe és ezzel megsérti- e  - amint azt az indítványozók állítják - az Alkotmány 70/A. és 70/B. §-ának rendelkezéseit. Az  Alkotmánybíróság  a  diszkrimináció  vizsgálata  során  - utalva    az    Alkotmánybíróság   erre   irányuló    állandó gyakorlatára,  melyet  az indokolás  III.  1.  pontjában  már részletesen  kifejtett  - amennyiben  a  csoport  homogenitás megállapítható,  azt vizsgálja, hogy a jogalkotó  önkényesen, ésszerű   indok   nélkül   tett-e   különbséget   az   azonos szabályozási   kör   alá   vont   jogalanyok    között.    Az Alkotmánybíróság  következetes gyakorlata szerint  ugyanis  a megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, "ha a  jogszabály  a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható)   jogalanyok   között   tesz   különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne" (191/B/1992. AB határozat,  ABH 1992, 592, 593.; 1043/B/1997.  AB  határozat, ABH 1998, 800, 802.). Az  Alkotmánybíróság  megállapította,  hogy  az  indítványozó által   kifogásolt   "különbözőség"  az  indítványozó   által megjelölt   heterogén  munkajogi  jogintézmények  feladatának eltéréséből  adódik.  Míg  ugyanis  a  jogalkotó  szándéka  a jubileumi  jutalom  bevezetésével  a  közszférában  eltöltött közalkalmazotti pályaút honorálása, addig a  szabadság  és  a besorolás   idejének   megállapításánál   a   jogalkotó   más szempontokat  tart szem előtt akkor, amikor a közalkalmazotti jogviszonyban  töltött  időn  túl  figyelembe  veszi  azt  az időtartamot    is,    amely   alatt   a   közalkalmazott    a közalkalmazotti   jogviszonyában   betöltendő    munkaköréhez szükséges végzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezett [Kjt. 64.  §  (2)  bekezdés második mondata, amelyre a pótszabadság megállapításánál  is  figyelemmel  vannak,  Kjt.  57.  §  (1) bekezdés]. Az  Alkotmánybíróság a megkülönböztetés indokaira tekintettel úgy   ítélte   meg,   hogy  a  támadott   rendelkezések   nem eredményeznek alkotmányellenességet. Az     indítványozó     álláspontja     szerint     hátrányos megkülönböztetést  eredményez a  Kjt.  78.  §-a  (1)  és  (2) bekezdésének rendelkezése is a közalkalmazottak között, mivel az  ugyanolyan foglalkozást folytatók között különbséget tesz aszerint,    hogy    az   adott   munkát   a    munkavállalók közalkalmazotti jogviszony keretében, avagy más jogviszonyban végezték-e. Az  Alkotmánybíróság jelen határozatának III.  1.  pontjában, bár  más  aspektusból (nevezetesen: munkáltató fenntartójának változása  szempontjából) már vizsgálta  ezt  a  kérdést.  Ez esetben   ugyanazon   problémakör  másik   oldalról   történő megközelítéséről  van  szó.  Önmagában  ugyanis  a  tényleges munkafeladat azonossága nem eredményez csoportképző ismérvet. Az indítványozó által megjelölt két munkavállalói csoport két különböző  munkajogi  jogviszonyban áll, melyekből  származó, mind  a  munkáltató,  mind a munkavállaló  számára  keletkező jogok  és kötelezettségek - a korábban kifejtettek szerint  - egymástól teljesen eltérőek. Ezért  az  Alkotmánybíróság az indítványnak ezt  a  részét  - alkotmányellenesség hiányában - elutasította. 3. Egy további indítványozó a jubileumi jutalom intézményét - a  közalkalmazotti  jogviszonyban  töltött  idő  számításával kapcsolatosan - azért vélte alkotmányellenesnek, mert azáltal sérülni látta az Alkotmány 70/B. §-ában foglaltakat. Az   Alkotmánybíróság  korábban  már  kifejtett   álláspontja szerint  az  Alkotmány 70/B. §-a az általános  diszkrimináció tilalmat   megfogalmazó  70/A.  §-ának   a   munka   világára vonatkoztatott konkretizálása (137/B/1991. AB határozat,  ABH 1992,  456,  459.; 849/B/1992. AB határozat, ABH  1996,  391, 395., stb.). Az  egyenlő  munkáért  mindenkinek, bármely  megkülönböztetés nélkül,  egyenlő bérhez való jog alkotmányos tartalma  minden olyan  megkülönböztetést tilt, ami nem a munkát végző személy munkavégzésével kapcsolatos. Az  Alkotmánybíróság jelen határozatában már kifejtette, hogy a   jubileumi  jutalom  alapja  a  közszolgálatban  eltöltött hosszabb  szolgálati idő. A jubileumi jutalom  -  függetlenül attól,  hogy  egyúttal  megfelelő  színvonalú  munkavégzéssel párosul - alapvetően nem a közalkalmazott által végzett munka ellenértéke. Ezért nem hozható kapcsolatba az Alkotmány 70/B. §-ával. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a jogalkotónak  a jubileumi jutalom rendelkezéseinek kialakításakor ne  kellene figyelemmel   lenni   az   Alkotmány  diszkriminációt   tiltó rendelkezéseire.    Az   Alkotmánybíróság    erre    irányuló vizsgálatát azonban jelen határozata III. 1. és 2.  pontjában már elvégezte. Mindezekre  tekintettel  az  Alkotmánybíróság  az  indítványt ebben a részében elutasította. 4.  Az  Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta,  hogy  a Kjt.  jubileumi  jutalomra vonatkozó  szabályozása  sértett-e szerzett jogokat. Az  Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette,  hogy  az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megállapított jogállamisághoz szervesen  kapcsolódó jogbiztonság egyik fontos  alkotóelemét képezi   a   Jat.   12.  §  (2)  bekezdésében  megfogalmazott visszaható  hatály tilalma [34/1991. (VI. 15.) AB  határozat, ABH 1991, 170, 172.; 7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 45,  48.;  25/1992. (IV. 30.) AB határozat,  ABH  1992,  131, 132.;  stb.],  mely  értelmében a jogszabály  a  kihirdetését megelőző  időre  nem állapíthat meg kötelezettséget,  és  nem nyilváníthat    valamely   magatartást   jogellenesnek.    Az alkotmánybírósági gyakorlat következetes abban a  tekintetben is,  hogy  valamely jogszabály akkor is  a  Jat.  12.  §  (2) bekezdésében  foglalt  visszamenőleges  jogalkotás  tilalmába ütközik, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt, de  a  jogszabály  rendelkezéseit - erre irányuló  kifejezett rendelkezés  szerint  -  a  jogszabály  hatálybalépése  előtt létrejött  jogviszonyokra is alkalmazni kell. [57/1994.  (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.] A  jogalkotó - mint arra már az Alkotmánybíróság a fentiekben utalt   -  a  Kjt.  1992.  július  1-jével  történő  hatályba lépésével  speciális,  új  típusú jogviszonyt  hozott  létre, amikor   -   a   korábban   homogén  munkajog   területén   a munkavégzésre  irányuló jogviszonyok között - megalkotta  (az eltérő    sajátosságokat    kiemelve)    a    közalkalmazotti jogviszonyt.   A  jogalkotó  (a  korábbi  munkaviszonyt   nem érintve)   bizonyos   feltételekhez   kötötte,   hogy    mely munkavégzésre  irányuló egyéb viszonyt  és  milyen  tartamban tekint  a közalkalmazotti viszonyba beszámíthatónak.  Továbbá megállapította  a  korábban (Mt.)  hatályban  volt  jubileumi jutalomtól   eltérő,  új  jubileumi  jutalom  szabályozásának feltételeit. Az   Alkotmánybíróság  következetes  gyakorlata  szerint   az Alkotmány    2.    §-ának    (1)    bekezdésében    deklarált jogállamisághoz  hozzátartozik a szerzett jogok  tiszteletben tartása. [pl. 62/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 364, 367.]  Az Alkotmánybíróság számos határozatában utalt azonban arra,  hogy:  "A  jogbiztonság és a szerzett jog  alkotmányos védelme  nem  értelmezhető akként, hogy a múltban keletkezett jogviszonyokat  soha  nem lehet alkotmányos  szabályozásokkal megváltoztatni."  (pl.: 515/B/1997. AB határozat,  ABH  1998, 976, 977.) A   fentiekből   megállapítható,   hogy   a   korábbi   Munka Törvénykönyve alapján, régi jogcímen járó jubileumi jutalomra jogosultak nem szereztek jogot - a Kjt. vitatott rendelkezése folytán  -  az  új  jogcímen  járó jubileumi  jutalomra  való jogosultságra.  Mindezekre  figyelemmel  az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt tartalmú jogi  előírás  nem hozható  összefüggésbe a szerzett jogok kérdésével,  ezért  a szerzett jogok sérelme nem állapítható meg. Mivel   a   jogalkotó   a   Kjt.  78.  §-a   rendelkezéseinek megállapításával nem idézte elő sem a visszamenőleges hatály, sem  a  szerzett jogok sérelmét, ezért az Alkotmány 2. §  (1) bekezdésének sérelme nem állapítható meg. 5.  Az  indítványozó  támadta  továbbá  a  Kjt.  87.  §-át  a jubileumi jutalom számítására vonatkozóan, hivatkozva  többek között az áthelyezés intézményére is. Az indítványozó azonban a    fentiekben    ismertetett   szabályokkal    kapcsolatban alkotmányossági problémára nem hivatkozott. Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22.  § (2)  bekezdése  szerint az indítványnak  a  kérelem  alapjául szolgáló  ok  megjelölése  mellett határozott  kérelmet  kell tartalmaznia.   "Nem  elegendő  tehát  az   Alkotmány   egyes rendelkezéseire   hivatkozni:  az   indítványban   meg   kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni  kért  jogszabály miért és  mennyiben  sérti." (654/H/1999. AB határozat, ABH 2001, 1645.) Az  Alkotmánybíróság  eljárása során megállapította,  hogy  a Kjt.  87.  §-át  a jubileumi jutalom számítására  vonatkozóan kifogásoló indítványi kérelem a fenti feltételeknek nem  tett eleget,  mert  az a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölését is tartalmazó határozott kérelmet nem tartalmazott. Ezért  az  Alkotmánybíróság  a  fenti  indítványi  részt   az Alkotmánybíróság  gyakorlatára figyelemmel  [1011/B/1999.  AB határozat,  ABH  2001,  1365-1373.; 71/2002.  (XII.  17.)  AB határozat, ABK 2002. december, 753-760.; 22/2003.  (IV.  28.) AB    határozat,    MK    2003.   43.    szám,    3624-3649.] visszautasította.                       Dr. Németh János                  az Alkotmánybíróság elnöke                                  Dr. Bagi István                       Dr. Bihari Mihály    alkotmánybíró                             alkotmánybíró                                  Dr. Czúcz Ottó                          Dr. Erdei Árpád    előadó alkotmánybíró                      alkotmánybíró                                  Dr. Harmathy Attila                    Dr. Holló András    alkotmánybíró                             alkotmánybíró                                  Dr. Kiss László                    Dr. Kukorelli István    alkotmánybíró                             alkotmánybíró                                  Dr. Strausz János    Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva    alkotmánybíró                             alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	495/B/2001
Date of the decision: .	06/03/2003
.
.