Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00661/2018
Első irat érkezett: 04/10/2018
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.21.024/2017/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jogosulatlan adatkezelés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/18/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Stumpf István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Kúria Pfv.IV.21.024/2017/3. számú ítélete, a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.21.235/2016/2. számú ítélete és a Gyulai Törvényszék 14.P.20.413/2016/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók egy válóper kapcsán igazságügyi pszichológus szakértői vizsgálaton vettek részt. Az indítványozók keresetükben azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a válóperben igazságügyi szakértőként eljáró perbeli alperes személyes adataik kezelése során szabálytalanul, jogellenesen járt el, és kötelezze a perbeli alperest - igazságügyi szakértőt - a kezelt adataik és a szakértői vélemény törlésére. Az elsőfokú bíróság a hangfelvétel törlésére kötelezte a perbeli alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a perköltség viselése vonatkozásában részben megváltoztatta. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozók szerint a támadott döntések sértik a személyes adatok védelméhez való jogot, a bíróságok döntései téves, alaptörvény-ellenes gondolatmenetet tartalmaznak, és nem a tárgyi ügynek megfelelő jogi minősítést és az annak megfelelő jogszabályokat alkalmazta döntése meghozatalkor a bíróság..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.IV.21.024/2017/3. számú ítélete
    Szegedi Ítélőtábla Pf.I.21.235/2016/2. számú ítélete
    Gyulai Törvényszék 14.P.20.413/2016/9. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
VI. cikk (1) bekezdés
VI. cikk (2) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_661_0_2018_indítvány_anonimizált.pdfIV_661_0_2018_indítvány_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3339/2018. (X. 26.) AB végzés
    .
    Az ABH 2018 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/16/2018
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.10.16 15:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3339_2018 AB végzés.pdf3339_2018 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.21.024/2017/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozók jogi képviselőjük útján (dr. Hernádi Gyula; székhely: 6800 Hódmezővásárhely, Zsoldos utca 2–4.) alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz.

    [2] 1.1. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszukban az indítványozók a Kúria 2017. november 19-én kelt, Pfv.IV.21.024/2017/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték. Kérték továbbá, hogy a Kúria támadott döntésének megsemmisítése esetén az Alkotmánybíróság részben semmisítse meg a Kúria által hatályában fenntartott jogerős ítéletet, a Szegedi Ítélőtábla 2016. december 9-én kelt, Pf.I.21.235/2016/2. számú ítéletet, továbbá a Gyulai Törvényszék 2016. augusztus 11-én kelt, 14.P.20.413/2016/9. számú ítéletét.
    [3] Panaszuk előzményeként az indítványozók egyike, illetve ennek házastársa között házasság felbontása iránti peres eljárás indult, mégpedig a házastárs kereseti kérelme alapján. A házasságukból származó közös kiskorú gyermek szülői felügyelete, valamint a gyermekkel való kapcsolattartás tárgyában hozandó megalapozott döntés érdekében az eljáró bíróság a peres felek egyezően előadott – tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt – kérelmére elrendelte a peres felek (szülők) és a gyermek, valamint a konkrétan megnevezett közeli hozzátartozók (összesen hét személy) igazságügyi pszichológus szakértői vizsgálatát. A bíróság kirendelő végzése alapján került sor a szakértői bizonyítás elvégzésére, a többiek mellett a jelen alkotmányjogi panaszt előterjesztő három indítványozó szakértői vizsgálatára. A szakértői vizsgálat elvégzése, illetve az ennek alapján elkészített igazságügyi pszichológus szakértői vélemény beterjesztése után az indítványozók jogellenes adatkezelés miatt pert indítottak a kirendelt szakértő ellen. Az e perben született ítéletek képezik a jelen alkotmányjogi panasz tárgyát.
    [4] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozók kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes igazságügyi szakértő személyes adataik kezelése során szabálytalanul, jogellenesen járt el. Állították, hogy a szakértő saját maga által is beismerten nem tájékoztatta őket megfelelően a személyes adataik kezeléséről, az adatkezelés várható időtartamáról, valamint írásbeli beleegyező nyilatkozatot sem kért tőlük a vizsgálat során készített hangfelvételhez. Kérték ezért, hogy a bíróság kötelezze az alperesi adatkezelőt a kezelt adataik, valamint ezzel összefüggésben a teljes perbeli szakértői vélemény törlésére. Hivatkoztak több jogszabály, így az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. § (1) bekezdése, 20. § (1)–(2) bekezdései, 21. § (2) bekezdése, valamint a szakértői vizsgálat idején hatályos az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szakértői törvény) 12. § (1) bekezdésének és 12/B. § (5) bekezdésének a sérelmére. Sérült szerintük továbbá az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) 8. §-a, illetve 20/A. § (3) bekezdése is.

    [5] 1.2. Az első fokon eljárt Gyulai Törvényszék 2016. augusztus 11-én kelt, 14.P.20.413/2016/9. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperesek személyes meghallgatásáról a Gyulai Járásbíróság 7.P.20.717/2015. szám alatt folyamatban lévő ügyében 2016. március 23. napján készített szakértői vizsgálati hangfelvételi anyagot 15 nap alatt törölje. Ezt meghaladóan az indítványozók keresetét érdemben elutasította. Az első fokon eljárt bíróság a kereseti kérelem alapján egyedül az IRM rendelet 20/A. § (3) bekezdésének sérelmét tartotta megállapíthatónak, mivel a szakértő a hangfelvétel készítéséhez írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot a felperesektől nem kért. A hangfelvétel jogellenes készítése miatt kötelezte a bíróság a szakértőt a hangfelvétel törlésére. A bíróság ugyanakkor nem tartotta indokoltnak a teljes szakértői vélemény törlésére kötelezni a szakértőt. A bíróság hivatkozott arra, hogy a szakértőnek a vizsgálatról az IRM rendelet 20/A. § (4) bekezdése alapján jegyzőkönyvet kell készítenie, s azt a szakértő jogosult eldönteni, hogy a vizsgálat során elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet készít-e.
    [6] Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést annak részbeni megváltoztatása és a keresetnek megfelelő döntés meghozatala érdekében. Álláspontjuk szerint az, hogy beleegyeztek a szakértői vizsgálatba, nem mentesítette az alperest tájékoztatási kötelezettsége alól. A jogsértő módon rögzített hanganyag törlésén kívül szükségesnek tartották törölni a szakvéleményt, illetve a szakvéleménynek a hanganyag papírra rögzített leiratát is. Hivatkoztak továbbá arra, hogy az alperes bizonyos különleges adataikat is rögzítette, melyhez az Infotv. értelmében írásos hozzájárulásukra lett volna szükség; vitatták ezért az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint a vizsgálattal együtt személyes és különleges adataik kezeléséhez egyaránt hozzájárultak.
    [7] Az indítványozók fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla 2016. december 9-én kelt, Pf.I.21.235/2016/2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette. Megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta: mellőzte az elsőfokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezéseit és megállapította, hogy a felek az elsőfokú eljárási költségeket maguk viselik. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Rendelkezett még arról, hogy a felperesek az elsőfokú és fellebbezési eljárási illeték visszaigénylésére jogosultak.)
    [8] A jogerős ítélet szerint az indítványozók adatainak az igazságügyi szakértő általi kezelése törvényen, a Szakértői törvény 12. § (1) és (2) bekezdésein alapult. Mivel a szakértőt törvény hatalmazta fel a személyes (és különleges) adatok kezelésére, ezért a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy „nincs helye a szakvéleményből a felperesek személyes és érintett különleges adatainak törlésének”. A jogerős ítéletben a bíróság az elsőfokú ítélettel egyezően megállapította, hogy a szakértő az érintettek írásbeli hozzájárulása nélkül készített a személyek meghallgatásáról hangfelvételt. A másodfokú bíróság szerint azonban önmagában a hangfelvétel jogellenes készítése miatt nem indokolt az igazságügyi szakértő által készített szakvéleményt, illetve az abban foglalt személyes, illetve különleges adatokat törölni.
    [9] Az indítványozók felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria Pfv.IV.21.024/2017/3. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria a felülvizsgálati eljárás, így különösen a felülvizsgálati kérelem keretei között folytatott vizsgálatot, mely lényegében arra korlátozódott, hogy az IRM rendelet 20/A. § (3) bekezdésének a szakértő által történő megsértése (a hangfelvétel írásbeli hozzájárulás kikérése nélküli készítése) indokolja-e az egész szakvélemény törlésének elrendelését vagy sem. A Kúria szerint önmagában a rögzítés módjának eljárási szabálytalansága a szakvélemény egészét nem teszi semmissé.
    [10] Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban a kúriai ítéletnek, illetve az általa hatályában fenntartott jogerős ítéletnek, és az ezt megelőző elsőfokú ítéletnek a megsemmisítését kezdeményezték. Arra hivatkoztak, hogy az eljárt bíróságok megsértették az Alaptörvény VI. cikk (1) és (2) bekezdéseiben biztosított jogaik bírósági érvényesítése során az Alaptörvény 28. cikkét, s így sérültek az Alaptörvény VI. cikk (1) és (2) bekezdéseiben biztosított jogaik.

    [11] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kell vizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.
    [12] Az indítványozók az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben benyújtott panaszukban (a Kúria ítéletét az indítványozók jogi képviselője 2018. február 2-án vette át, alkotmányjogi panaszukat 2018. április 3-án adták postára) az ügy érdemében hozott, rendes jogorvoslattal nem támadható kúriai ítéletet támadták. A kérelmezők alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkeznek, érintettségük – mivel a támadott kúriai ítélettel lezárt perben felperesek voltak – fennáll.
    [13] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {lásd pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
    [14] Az indítványozók a támadott bírói döntések kapcsán sérelmezték, hogy a bíróság csak a jogsértő módon rögzített hanganyag törlését rendelte el, nem tartotta viszont jogsértőnek a szakértői vizsgálaton elhangzottak leiratát, illetve az ennek figyelembe vételével készült szakvéleményt, s az utóbbiak törléséről nem rendelkezett. Kifogásolták továbbá, hogy bár a szakértő nem tudta igazolni, hogy az indítványozók előzetes tájékoztatása meghallgatásuk, adataik felvétele (kezelése) megkezdése előtt megtörtént, a bíróság mégsem kötelezte a szakértőt a vizsgálat során rögzített adatok és a szakvélemény törlésére. Sérelmezték az indítványozók kifejezetten azt is, hogy a bíróság nem tartotta jogsértőnek, hogy a szakértő a vizsgálat során nemcsak személyes, hanem különleges adataikat is írásos hozzájárulásuk nélkül rögzítette. Tévesen értékelte az indítványozók szerint a ­Kúria azt, hogy az indítványozók valamennyien kérték a szakértő kirendelését, s ezzel a vizsgálat lefolytatásához, illetve az adatkezeléshez maguk is hozzájárultak, hiszen az indítványozók közül csak egy vett részt a válóperi alapeljárásban. Tévesen értékelte továbbá az indítványozók szerint a Kúria az Infotv. 6. § (6) bekezdését is, amikor az indítványozókat úgy vette figyelembe, mintha a válóperi alapeljárás kezdeményezői lettek volna, s ekként maguk kezdeményezték volna az adatkezelést.
    [15] Az Alkotmánybíróság korábban már leszögezte: „az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi”, „[a] bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik a testület hatáskörébe”. „Önmagukban […] a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna” {lásd először: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}.
    [16] A „bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének” {3107/2016. (V. 24.) AB végzés, Indokolás [35]}. Alkotmányjogi panasz alapján csak a támadott ítélet alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára és a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére kerülhet sor.
    [17] Az indítvány alapján megállapítható, hogy érdemben az indítványozók kérelme arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság a támadott bírósági ítéletek jogszerűségét vizsgálja meg, tehát hogy hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el, s nem az ítéletek alkotmányossági szempontú felülvizsgálatát kezdeményezték. Az Infotv. 22. § (5) bekezdése alapján a bíróság megítélésére tartozó kérdés, hogy ha adatkezelés során az érintett jogainak megsértését megállapítja, akkor milyen törvényi jogkövetkezményt alkalmaz a jogsértő adatkezelővel szemben. Nem alkotmányossági kérdés ezért önmagában az, hogy a jogsértő módon készített hangfelvétel törlésén túlmenően további jogkövetkezmény alkalmazásáról is rendelkezik-e a jogsértő adatkezelővel szemben a bíróság. Nem alkotmányossági kérdés konkrétan annak megállapítása sem, hogy az adatkezelő ténylegesen megsértette-e az Infotv. 20. §-ában foglalt kötelezettségét, s ha a jogsértés bekövetkezett, akkor ehhez a bíróság az Infotv. 22. § (5) bekezdése alapján milyen jogkövetkezményt fűz. Nem alkotmányossági, hanem az Infotv. 5. §-ának értelmezését igénylő kérdés továbbá az, hogy az adatkezelést törvény alapján elrendelt adatkezelésnek minősíti-e a bíróság: elfogadja-e a Szakértői törvény 12. § (1) és (2) bekezdésein alapuló (és ekként az érintettek hozzájárulását nem igénylő) adatkezelésnek azt, hogy a szakértő a vizsgálata során elhangzott személyes és különleges adatokat kezeli. A törvény alapján elrendelt adatkezelés esetén pedig még a jogellenesség kérdését sem veti fel, ha az érintettek adatait a hozzájárulásuk nélkül, nem saját kezdeményezésükre kezelik. Az indítvány mindezt figyelembe véve nem vet fel olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, amely az indítvány befogadását és érdemi vizsgálatát indokolta volna.

    [18] 3. Mivel a fent kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz nem tett eleget a befogadhatóság Abtv. 29. §-ában előírt feltételének, az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései alapján eljárva az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Stumpf István s. k.,
      előadó alkotmánybíró
      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      04/10/2018
      Subject of the case:
      .
      constitutional complaint against the judgement Pfv.IV.21.024/2017/3 of the Curia (unauthorised data processing)
      Number of the Decision:
      .
      3339/2018. (X. 26.)
      Date of the decision:
      .
      10/16/2018
      .
      .