Hungarian
Ügyszám:
.
65/G/1990
Előadó alkotmánybíró: Solt Pál Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 4/1990. (III. 4.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1990/28
.
A döntés kelte: Budapest, 02/26/1990
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

    A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága az Országgyűlésnek
    a  családjogi   törvény  módosításával   kapcsolatban  az
    Alkotmány   értelmezésére   tett   indítványa   tárgyában
    meghozta a következő

                          határozatot:

    Alapvető jogokra  és kötelességekre vonatkozó szabályokat
    kizárólag alkotmányerejű törvény állapíthat meg, tekintet
    nélkül arra,  hogy  e  jogokra  és  kötelességekre  nézve
    milyen jellegű szabályokról van szó.

    A  házasságra   és  a  családra  vonatkozó  szabályok  az
    Alkotmány  8. §    (2)   bekezdése   értelmében  alapvető
    jogokra    és    kötelességekre    vonatkoznak.        Az
    Alkotmánybíróság   elrendeli   határozatának   a   magyar
    Közlönyben való közzétételét.
                              Indokolás

                                 I.

      Az   Országgyűlés    januári   ülésszakának   napirendjén
      szerepelt a  házasságról, a  családról  és  a  gyámságról
      szóló az  1974. évi I.  törvénnyel és  az  1986. évi  IV.
      törvénnyel   módosított   1952. évi   IV.   törvény   ( a
      családjogi törvény)  módosításáról szóló törvényjavaslat.
      A törvényjavaslat  vitája  során  a  döntéshozatal  előtt
      merült fel  az a  kérdés,  hogy  erre  a  módosításra  az
      alkotmányerejű törvényekre  vonatkozó szabályokat  kell-e
      alkalmazni,    azaz     a    módosításához    kétharmados
      ( minősített ) többség szüséges-e.

      1.   A parlamenti  vita során  Dr. Horváth Jenő képviselő
      azt a  véleményét fejezte  ki: igaz,  hogy ez egy szerény
      családjogi   törvénymódosítás,   de   ez   most   a   mai
      szituációban    az     Alkotmányunk    módosítása    után
      alkotmányerejű   törvénynek    minősül,   mert   alapvető
      állampolgári, emberi  jogot érint.   Ennek a módosításnak
      bármilyen   elfogadásához   tehát   minősített   többségű
      szavazásra van szükség.

      Dr.   Kulcsár   Kálmán   igazságügyminiszter   az   ezzel
      ellentétes álláspontját  azzal indokolta,  hogy  itt  nem
      vonunk el semmifajta jogot senkitől, minthogy itt a bírói
      jog továbbra  is nyitva marad, csak egy második lépcsőben
      kerülhet alkalmazásra.   Én  szerintem nem  olyan jellegű
      beavatkozás ez,  amely az  Alkotmány törvényszintjét érné
      el, és  ezért minősített  többséget igényel.  Dr. Horváth
      Jenő  ezt  követően álláspontját  az Alkotmány  8. §  (2)
      bekezdésére hivatkozva tartotta fenn.

      2.  Az  Országgyűlés  a  kérdés  eldöntése  érdekében  az
      Alkotmánybírósághoz    fordult.        Az    Országgyűlés
      indítványát, ideiglenes  elnökének az 1990.  február 8-án
      kelt, OE/3045/1990.  számú  átirata  akként  tartalmazza,
      hogy az  Alkotmánybíróság az  1989. évi XXXII.  törvénybe
      foglalt jogköre  alapján  az  Alkotmány  rendelkezéseinek
      értelmezésével foglaljon állást abban a kérdésben, hogy a
      családjogi     törvény      módosítása     alkotmányerejű
      törvénymódosításnak minősül-e.

                                 II.

      A Magyar  Köztársaság Alkotmányának  az  1989. évi  XXXI.
      törvény 39. §  (1)  bekezdése értelmében a Magyar Közlöny
      1989.  október   23-i  74.  számában  közzétett  egységes
      szövege  a   felvetett  értelmezési  kérdést  illetően  a
      következő rendelkezéseket tartalmazza.

      1. Az  Alkotmány   19. §-ának   (2)   bekezdése  és   (3)
      bekezdésének b  / pontja  értelmében  az  Országgyűlés  a
      népszuverenitásból eredő  jogból eredő  jogait gyakorolva
      biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza
      a kormányzás  tervezetét,  irányát  és  feltételeit.    E
      jogkörében az  Országgyűlés többek  között alkotmányerejű
      törvényeket alkot.   A  24. §  (3)   bekezdése szerint az
      Alkotmány     megváltoztatásához,     az     Alkotmányban
      meghatározott egyes  döntések meghozatalához,  továbbá az
      alkotmányerejű törvények  megalkotásához az országgyűlési
      képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

      2.   Az Alkotmány  8. §  (2)   bekezdése szerint alapvető
      jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat kizárólag
      alkotmányerejű törvény állapíthat meg.

      3.  Az   Alkotmány  15. §-a   úgy  szól,  hogy  a  Magyar
      Köztársaság védi  a házasság  és a család intézményét.  A
      67. §  (1)   és   (2)   bekezdései  értelmében  a  Magyar
      Köztársaságban minden  gyermeknek joga van a családja, az
      állam és  a  társadalom  részéről  arra  a  védelemre  és
      gondoskodásra,  amely  a  megfelelő  testi,  szellemi  és
      erkölcsi fejlődéséhez szükséges.  A szülőket megilleti az
      a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.

      4.  A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. §-ának
      e ) pontja  szerint az  állampolgárok alapvető  jogai  és
      kötelességei   körében    törvényben   kell   szabályozni
      különösen a házasságot és a családot.

                                III.

      Az  ismertetett   jogi  szabályozás  és  az  Országgyűlés
      indítványában   megjelölt    kérdés   összevetéséből   az
      következik, hogy  a  helyes válasz az Alkotmány 8. §  (2)
      bekezdésének két  tekintetben való  értelmezését igényli.
      Az  egyik:   mi  a   viszony  az   alapvető  jogokra   és
      kötelességekre vonatkozó szabály alkotmányerejű törvénybe
      foglalása,  illetőleg  az  adott  szabályozás  iránya  és
      jellege között,  másrészt pedig, hogy az alapvető jogokra
      és kötelességekre irányuló alkotmányos szabályok körébe a
      vizsgált törvénymódosítás tárgya miként vonható be.

      1.   Az  alkotmányerejű  törvény  fogalmának  bevezetése,
      amint az az 1989. évi XXXI. törvénynek a 10. §-hoz fűzött
      indokolásából is  kitűnik, az Alkotmány tehermentesítését
      szolgálta, hiszen  nem lehet minden államjogi szempontból
      fontos kérdést  az  Alkotmányban  szabályozni.    Ezek  a
      törvények,  amelyek   részben   a   legfontosabb   állami
      szervekre vonatkoznak,  részben pedig az alapvető jogokat
      vonják  szabályozási   körükbe,  az  Alkotmánnyal  együtt
      alkotják a  magyar közjog  jogszabályanyagának legfelsőbb
      szintjét.    A  most  idézett  törvény  2. §-ához  fűzött
      indokolás 8.   pontja  rámutat, hogy az alapvető jogok és
      kötelességek  fontos   alkotmányos  garanciája,  hogy  az
      ezekre vonatkozó  rendelkezéseket kizárólag  a minősített
      többséggel   megalkotható,   úgynevezett   alkotmányerejű
      törvényekben lehet megalkotni.  Ennek a felfogásnak felel
      meg az  Alkotmány 8. §   (1)  bekezdése,  amely szerint a
      Magyar Köztársaság  elismeri  az  ember  sérthetetlen  és
      elidegeníthetetlen  alapvető  jogait,  ezek  tiszteletben
      tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

      A  szabályozás   indokaiból,  módjából  és  az  Alkotmány
      szövegéből  egyaránt  egyértelműen  következik,  hogy  az
      alapvető  jogokra   és  kötelességekre  vonatkozó  minden
      szabályozás alkotmányerejű  törvény meghozatalát igényli,
      nincs tehát  alapja annak a megkülönböztetésnek, amely az
      e jogokra  és kötelességekre  vonatkozó szabályok  iránya
      vagy jellege  szerint tenne különbséget az alkotmányerejű
      törvényi vagy az egyszerű törvényi szabályozás között.

      2.   Az alapvető jogokról és kötelességekről az Alkotmány
      XII. fejezete  külön rendelkezik,  az  alkotmánymódosítás
      indokaiból   ( az    1989. évi   XXXI.    törvény    2. §
      indokolásának 8. pontjából ) azonban megállapítható, hogy
      az Alkotmány  I. fejezete,  az általános rendelkezések is
      tartalmaznak ilyen jogokat és kötelességeket.

      A   társadalmat    alkotó   polgárok   legalapvetőbb   és
      legtermészetesebb közössége  a házasság  és a  család.  A
      házasságra és  a család viszonyaira vonatkozó szabályokat
      az állampolgárok  alapvető joga és kötelességébe vonta az
      1987. évi XI.  tv. 5. §-ának  már idézett  e ) pontja, de
      nyilvánvalóan következik  ez az  Alkotmány 15.  és 67. §-
      ának rendelkezéseiből is.

                                 IV.

      A kifejtett  indokokból az  Alkotmánybíróság az 1989. évi
      XXXII. tv. 1. § g) pontjában írt hatáskörében eljárva, az
      51. §   (1)    bekezdésének  megfelelően   az   Alkotmány
      vizsgált rendelkezéseit  úgy értelmezte, hogy az alapvető
      jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat kizárólag
      alkotmányerejű törvény  állapíthat meg,  tekintet  nélkül
      arra, hogy  a  jogokra  és  kötelességekre  nézve  milyen
      jellegű szabályról  van szó  és  megállapította,  hogy  a
      házasságra és a családra vonatkozó szabályok az Alkotmány
      8. §   (2)   bekezdése  értelmében  alapvető  jogokra  és
      kötelességekre vonatkoznak.

      Az  alkotmányértelmezés  e  megállapításainak  egyértelmű
      következménye, hogy  a  házasságról,  a  családról  és  a
      gyámságról szóló  az 1974. évi  I. törvénnyel és az 1986.
      évi  IV.   törvénnyel  módosított   1952. évi   IV.   tv.
      módosítása alkotmányerejű törvény meghozatalát igényli.

      Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát az 1989. évi XXXII.
      törvény 51. §-a   (2)  bekezdésének  megfelelően a Magyar
      Közlönyben közzéteszi.
                            Dr. Sólyom László
                  az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

                  Dr. Ádám Antal           Dr. Kilényi Géza
                  alkotmánybíró             alkotmánybíró

                              Dr. Solt Pál
                          előadó alkotmánybíró

                           Dr. Zlinszky János
                              alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        4/1990. (III. 4.)
        Date of the decision:
        .
        02/26/1990
        .
        .