Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03412/2012
Első irat érkezett: 09/20/2012
.
Az ügy tárgya: a 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (1) bekezdés első mondatával, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.24.412/2011/8. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/28/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók – az Abtv. 26. § (1) bekezdése, illetve a 27. §-a alapján – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvvtv.) 17. § (1) bekezdés első mondata, valamint a Budapest Környéki Törvényszék útszolgalom elbirtoklása tárgyában hozott 3.Pf.24.412/2011/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
Az Nvvtv. támadott rendelkezése értelmében a Nvvtv. hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik a törvény rendelkezései.
Az indítványozók előadják, hogy elbirtoklás megállapítása ellen pert indítottak, amelyben az elsőfokú bíróság javukra döntött, azonban a másodfokú bíróság – többek között a Nvvtv. támadott rendelkezésének alkalmazása folytán – keresetüket elutasította.
Az indítványozók kifejtik, hogy a Nvvtv. támadott rendelkezése általános, nem egyértelmű megfogalmazást tartalmaz, ezért jogbizonytalanságot okoz, sértve az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében biztosított jogállamiság-jogbiztonsághoz való jogot. A támadott jogszabályi rendelkezés az előbbiekkel összefüggésben sérti az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot is, mert arra is alkalmas, hogy garancia nélkül, – akár visszaható hatállyal – vagyoni jogot elvonjon, a kisajátításhoz hasonló helyzetet teremtsen.
Az indítványozók szerint a másodfokú bíróság visszamenőlegesen alkalmazott – a Nvvtv. támadott rendelkezése mellett – több jogszabályi rendelkezést, ezért az ítélet sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében biztosított jogállamiság-jogbiztonsághoz, valamint a XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot..
.
Támadott jogi aktus:
    a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (1) bekezdés első mondata
    a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.24.412/2011/8. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk
R. cikk
28. cikk

.
A döntés száma: 3016/2013. (I. 28.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1208
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); jogorvoslat kimerítése és a felülvizsgálati eljárás
.
A döntés kelte: Budapest, 01/21/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.01.21 10:00:00 1. öttagú tanács
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.24.412/2011/8. számú ítélete, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (1) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint a 27. §-a szerint alkotmányjogi panasszal éltek a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.24.412/2011/8. számú ítélete ellen, valamint az annak alapjául szolgáló a nemzeti vagyon védelméről (helyesen: a nemzeti vagyonról) szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 17. § (1) bekezdése első mondatának alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezték.
[2] Az indítványozók kérték, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, valamint XIII. cikkére tekintettel az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Törvényszék ítéletét, valamint az Nvtv. 17. § (1) bekezdés első mondatát helyezze hatályon kívül.
[3] Az indítványozók alkotmányjogi panaszuk alapjául előadták, hogy útszolgalom megállapítása és bejegyzése iránt indított perükben az első fokon eljárt bíróság megállapította, hogy a per tárgyát képező személygépkocsi átjárási szolgalmi jogot a felperesek elbirtokolták, és utasította az ingatlan-nyilvántartási hatóságot ennek bejegyzésére. Az ítélet ellen az alperesek fellebbezéssel éltek, melynek nyomán a másodfokú bíróság ellentétesen foglalt állást, több – az első fokon eljárt bíróság által nem alkalmazhatónak minősített – jogszabály együttes értelmezésével arra az álláspontra jutott, hogy eleve jogellenes volt az úthasználat, arra a felperesek nem hivatkozhatnak, így a szolgalomszerű úthasználat sem valósulhatott meg, mert a felperesek a kihelyezett táblák és a vonatkozó jogszabályok miatt a használatot véglegesnek nem tekinthették. Mindezek alapján a felperesek keresetét elutasította, és a perköltség viselésére kötelezte őket.
[4] Az indítványozók ezt követően alkotmányjogi panasszal éltek. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet, valamint a másodfokú ítélet meghozatala során alkalmazott Nvtv. 17. § (1) bekezdés első mondata ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, valamint XIII. cikkével.
[5] Az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadhatóságát vizsgálta.
[6] Az alkotmányjogi panasz benyújtására az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül van lehetőség. A Budapest Környéki Törvényszék ítéletét 2012. július 13-án kézbesítették, az alkotmányjogi panaszt 2012. szeptember 11-én – tehát határidőben – terjesztették elő az első fokon eljárt Budakörnyéki Bíróságon. Az indítványozók az alapügy felperesei, így érintettségük megállapítható. Rendes jogorvoslati lehetőségeiket kimerítették, azonban az első fokon eljárt bíróság tájékoztatása szerint az ügyben felülvizsgálati eljárás van folyamatban. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az Abtv. 56. § szerinti befogadási eljárást az alkotmányjogi panasz alapján akkor is le kell folytatni, ha az alkotmányjogi panasz benyújtása mellett az indítványozó felülvizsgálatot is kezdeményezett.
[7] Az indítványozók jogi képviselő útján terjesztették elő alkotmányjogi panaszukat, a meghatalmazást csatolták. Ezzel az Abtv. 51. § (2) bekezdésében rögzített formai követelménynek eleget tettek.
[8] Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozóan megjelölte az Abtv. 26. § (1) bekezdését, valamint 27. §-át, és egyértelműen meghatározta, hogy az Alaptörvény mely rendelkezései vonatkozásában tartja fennállónak az alaptörvény-ellenességet. Az indítvány az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek tehát megfelel.
[9] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, az Abtv. 29. §-a szerint pedig az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[10] Jelen ügyben a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan az indítványozók a másodfokú bírósági ítéletet azért kifogásolták, mert az eljáró bíróság szerintük az időközben hatályba lépett Nvtv. 17. § (1) bekezdése alapján visszamenőleges hatállyal minősítette jogellenesnek az úthasználatot, és erre alapozva utasította el a szolgalmi jog elbirtoklásának bejegyzése iránti kérelmüket. Ezáltal pedig sérült a jogbiztonság, valamint a tulajdonhoz való jog. A másodfokú ítélet – az első fokú bíróság által nem vizsgált ingatlan-jelleget illetően – rögzíti, hogy a szolgalom által érintett alperesi ingatlanok erdőterületek, a 9/1978 OKTH határozattal létesített Budai Tájvédelmi Körzet részét képezik, természetvédelmi oltalom alatt állnak. Az egyik érintett ingatlan pedig az 5/1991. (III. 22.) KTM rendelet értelmében fokozottan védett terület, mely tekintetében a perbeli időszakban is hatályban volt a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv., melynek 40. §-a kimondta, hogy a fokozottan védett természetvédelmi területre a belépéshez szakhatóság engedélye szükséges. A felperesek nem vitatottan ilyen engedéllyel nem rendelkeztek, a másod fokon eljárt bíróság ezért a fokozottan védett természeti területen gépjárművel való átjárásukat jogellenes magatartásnak tekintette, amelyre nem alapozható jogszerű elbirtoklás. A másodfokon eljárt bíróság által is megemlített Nvtv. 17. § (1) bekezdés első mondata ehhez képest a jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogok és kötelezettségek érintetlenül hagyásáról szól. A jelen ügy alapjául szolgáló peres eljárásban tehát az indítványozók által sérelmezett jogszabályi rendelkezés nem tekinthető a bírói döntést érdemben befolyásoló kérdésnek.
[11] A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az indítványozók a másodfokú bírósági ítélet vizsgálatát valójában nem alkotmányossági szempontból kérték, hanem azt kívánták elérni, hogy a másodfokon eljárt bíróság által megállapított tényállást, valamint a tények értékelését, és az abból levont következtetések tekintetében elfoglalt bírói álláspontot változtassa meg az Alkotmánybíróság. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint az Abtv. 26. § (1) bekezdése, és 27. §-a alapján azonban az Alkotmánybíróságnak nem feladata a konkrét jogvitákban való ítélkezés, kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja felül az eléje tárt bírói döntést, és kiküszöbölje az azt érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz eljárásban is az Alaptörvény védelmében lép fel, az Alaptörvényben biztosított jogokat védi, elsődleges feladata nem a bírói jogalkalmazás minősítése, és különösen nem az eljáró bíróság által alkalmazott jogszabályok körének meghatározása.
[12] Tekintettel arra, hogy jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (2) bekezdésére tekintettel, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

    Dr. Holló András s. k.,
    tanácsvezető alkotmánybíró
    .
    Dr. Balsai István s. k.,
    előadó alkotmánybíró

    Dr. Kiss László s. k.,
    alkotmánybíró
    Dr. Bragyova András s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Kovács Péter s. k.,
    alkotmánybíró

    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    09/20/2012
    .
    Number of the Decision:
    .
    3016/2013. (I. 28.)
    Date of the decision:
    .
    01/21/2013
    .
    .