A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet 89. § (1) és (2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája 2016. május 25. napján hozott 39.M.3336/2015/10. sorszámú végzésével az előtte folyamatban lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján bírói kezdeményezéssel fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 89. § (1) és (2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítását, valamint a jogszabály alkalmazásának kizárását kezdeményezte.
[2] A bíróság előtt folyamatban lévő konkrét per tárgya a felperes szolgálati időpótlék szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje kezdő időpontjának megállapítása. A bíróság álláspontja szerint a R. kifogásolt rendelkezései – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 156. § (1) bekezdésével és 280. § (1) bekezdésével ellentétben, amelyek egységesen a hivatásos szolgálati idő alapján rendelik megállapítani a felmentési időre, a végkielégítésre jogosultság, a pótszabadság, a jubileumi jutalom, a szolgálati időpótlékra való jogosultság kezdő időpontját – a szolgálati időpótlékra való jogosultság tekintetében a hivatásos szolgálati idő helyett a tényleges szolgálati idő alapján határozzák meg a beszámítandó szolgálati időtartamot. A bíróság szerint a belügyminiszter nem kapott törvényi felhatalmazást arra, hogy a R. kifogásolt rendelkezéseiben a szolgálati időpótlékra való jogosultság tekintetében a Hszt.-ben foglalt rendelkezéstől eltérően a tényleges szolgálati időre szűkítve határozza meg a szolgálati időpótlékra való jogosultság szempontjából beszámítandó szolgálati időtartamot. Ezért a R. sérti az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdését és 18. cikk (3) bekezdését.
[3] 2. Az Alkotmánybíróság a 3152/2016. (VII. 22.) AB határozatban már vizsgálta a R. 89. § (1) és (2) bekezdésének alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdésével és 18. cikk (3) bekezdésével összefüggésben és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság három bírájának kezdeményezését elutasította.
[4] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy ítélt dolog áll fenn, mivel a bírói kezdeményezés az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabályi rendelkezés vizsgálatára irányul és a bíróság az Alaptörvénynek ugyanazokra a rendelkezéseire és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alaptörvény-ellenesség megállapítását. Ezért az Alkotmánybíróság az eljárást az Abtv. 31. § (1) bekezdése alapján visszautasította, tekintettel arra is, hogy a körülmények alapvetően nem változtak meg.
Dr. Szívós Mária s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |