English

Hungarian
Ügyszám:
.
367/E/1997
Előadó alkotmánybíró: Holló András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 29/1997. (IV. 29.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1997/122
.
A döntés kelte: Budapest, 04/29/1997
.
.

.
A döntés szövege (pdf):
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

      Az Alkotmánybíróság  állami  irányítás  egyéb  jogi  eszköze
      alkotmányellenességének   utólagos   vizsgálatára   irányuló
      indítvány tárgyában meghozta az alábbi :

                             határozatot :

      1. Az  Alkotmánybíróság megállapítja  : a Magyar Köztársaság
      Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY
      határozata, illetőleg  annak értelmezése  nem teheti függővé
      semmilyen  jóváhagyástól   vagy  feltételtől  azt,  hogy  az
      Alkotmánybíróságról szóló  1989. évi  XXXII. tv.  21. §-ának
      (1)  bekezdésében  meghatározott  jogosultak  erre  irányuló
      indítványa    alapján,     a    törvényjavaslat     előzetes
      alkotmányossági vizsgálatára  a törvényről való zárószavazás
      előtt sor kerülhessen.

      2. Az  olyan törvény,  amelyet az Országgyűlés úgy szavazott
      meg, hogy  nem tette  lehetővé  a  törvényjavaslat  előzetes
      alkotmányossági vizsgálatára  irányuló indítvány  alapján az
      előzetes   alkotmányossági    vizsgálatot,   formai    okból
      alkotmánysértő  ( érvénytelen ) .   Az  ilyen  formai  hibás
      törvényhozási eljárás  - megfelelő  indítvány  alapján  -  a
      jövőben alapot  ad a  törvény  kihirdetése  napjára  történő
      visszamenőleges hatályú megsemmisítésére.

      3. Az  Alkotmánybíróság megállapítja,  hogy az  Országgyűlés
      mulasztásban megnyilvánuló  alkotmányellenességet valósított
      meg azáltal,  hogy  a  Magyar  Köztársaság  Országgyűlésének
      Házszabályáról szóló  46/1994. (IX.  30.) OGY  határozat nem
      tartalmazza azokat  a  garanciális  szabályokat,  amelyek  a
      törvényjavaslat   alkotmányossági    vizsgálatára   irányuló
      indítványozási jog gyakorlását biztosítják.

      Az  Alkotmánybíróság   felhívja   az   Országgyűlést,   hogy
      szabályozási feladatának 1997. június 15-ig tegyen eleget.

      Az Alkotmánybíróság  ezt a  határozatát a  Magyar Közlönyben
      közzéteszi.
                                 Indokolás

                                     I.

        1. Ötvenkét  országgyűlési képviselő 1997. február 25-én "Az
        országgyűlési képviselők  jogállásáról szóló  1990. évi  LV.
        számú   törvény    módosításáról"   szóló    T/3121.   számú
        törvényjavaslat     ( az      ún.      "összeférhetetlenségi
        törvényjavaslat" )   feletti    zárószavazás    napján,    a
        törvényjavaslat     egyes      rendelkezéseinek     előzetes
        alkotmányellenességi   vizsgálatára    irányuló   indítványt
        nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

        Az indítványozók  ugyanezen a  napon, előzetesen  írásban  -
        mellékelve  az   Alkotmánybírósághoz  benyújtott   indítvány
        másolatát -,  majd  közvetlenül  a  törvényjavaslat  feletti
        zárószavazás  előtt   szóban  is  jelezték  az  Országgyűlés
        elnökének, hogy  az Alkotmánybírósághoz  fordultak, s egyben
        kérték a  zárószavazás elhalasztását. Az Országgyűlés, rövid
        vita után az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány miatti
        zárószavazás  elhalasztására   irányuló  kérelmet  a  Magyar
        Köztársaság Országgyűlésének  Házszabályáról szóló  46/1994.
        (IX. 30.)  OGY határozattól ( a továbbiakban :  Házszabály )
        való eltérésre  irányuló ügyrendi javaslatnak minősítette és
        a zárószavazás lefolytatása mellett döntött.

        2. Az  országgyűlési képviselők ezt követően az Országgyűlés
        által 1997.  február  25-én  elfogadott  törvénnyel  szemben
        újabb  indítványt  nyújtottak  be.  Ebben  fenntartották  az
        előzetes normakontroll  eljárás iránti  igényüket azzal,  ha
        nem lehetséges  az  előzetes  alkotmányossági  vizsgálat,  a
        hivatkozott   törvény    alkotmányellenességének    utólagos
        normakontroll keretében  történő elbírálását  kérik,  a  már
        korábban  kifejtett  alkotmányossági  aggályok  alapján.  Az
        indítvány  ugyanis   a  Házszabály   alkotmányellenességének
        vizsgálatára   irányuló   kérelmet   is   tartalmazott.   Az
        indítványozók  álláspontja  szerint  az  Alkotmánybíróságról
        szóló   1989.    évi   XXXII.   törvénnyel   ellentétes   az
        alkotmánybírósági   eljárás    lefolytatása   végett   -   a
        Házszabályra hivatkozással  - négyötödös  szavazati arányhoz
        kötni a  zárószavazás elhalasztását. Ez megakadályozza, hogy
        az ötven  képviselő a  törvényben biztosított  alanyi  jogát
        gyakorolja.

        3. Az  Országgyűlés által elfogadott törvényt a köztársasági
        elnök  aláírta,   s  az   1997.  március   5-én,   mint   az
        országgyűlési képviselők  jogállásáról szóló  1990. évi  LV.
        törvény módosításáról  rendelkező 1997.  évi  V.  törvény  a
        Magyar Közlönyben  kihirdetésre került.  Az Alkotmánybíróság
        a  törvény   egyes   rendelkezései   alkotmányellenességének
        megállapítására irányuló  indítványtól a  Házszabály 107.  §
        (1) bekezdése,  és  140.  §  (1)  bekezdése  alkotmányossági
        vizsgálatával kapcsolatos  indítványt  elkülönítette,  jelen
        eljárásban ez utóbbi tekintetében hozott határozatot.

                                    II.

        Az   ügy    elbírálásánál   figyelembe    vett   jogszabályi
        rendelkezések a következők :

        1. Az  Alkotmány 32/A.  §  (1)  bekezdése  szerint  :    "Az
        Alkotmánybíróság     felülvizsgálja      a      jogszabályok
        alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe
        utalt feladatokat. "

        2. Az  Alkotmánybíróságról szóló  1989. évi  XXXII.  törvény
        ( továbbiakban :  Abtv. ) 1. §-a szerint az Alkotmánybíróság
        hatáskörébe tartozik :

        " a)  a törvényjavaslat,  a már  elfogadott, de  még ki  nem
        hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi
        szerződés   egyes    rendelkezései   alkotmányellenességének
        előzetes vizsgálata;"

        Az Abtv.  21. §  (1) bekezdés  értelmében "az 1. § a) pontja
        szerinti eljárást  - a 33-36. §-ban foglalt megkülönböztetés
        szerint - indítványozhatják :

        a) az  Országgyűlés, annak  állandó  bizottsága  vagy  ötven
        országgyűlési képviselő,

        b) a köztársasági elnök,

        c) a Minisztertanács ( a Kormány ) . "

        Az  Abtv.   33.  §   (1)   bekezdése   kimondja   :      "Az
        Alkotmánybíróság az  Országgyűlés, annak  állandó bizottsága
        vagy    ötven     országgyűlési    képviselő    indítványára
        alkotmányellenesség     szempontjából     megvizsgálja     a
        törvényjavaslat aggályosnak tartott rendelkezését".

        A  (2)  bekezdés  szerint  :    "Ha  az  Alkotmánybíróság  a
        törvényjavaslat    aggályosnak    tartott    rendelkezésének
        alkotmányellenességét        állapítja        meg,        az
        alkotmányellenességet     az     Országgyűlés     vagy     a
        törvényjavaslatot benyújtó szerv vagy személy megszünteti".

        3. A Házszabály irányadó rendelkezései a következőek :

        "106. §  (9) A  részletes vita  és a  módosítással  érintett
        rendelkezések  feletti   szavazás  után   -  legkorábban   e
        szavazást követő  5  nap  elteltével  -  zárószavazást  kell
        tartani a törvényjavaslat egészéről.

        107. §  (1) A  zárószavazás megkezdése  előtt  -  írásban  -
        módosító javaslatot  lehet benyújtani  a  részletes  vitában
        megszavazott bármely rendelkezéshez kapcsolódóan azon okból,
        hogy  a   megszavazott  rendelkezés   nincs  összhangban  az
        Alkotmánnyal vagy  más  törvénnyel,  a  törvényjavaslat  már
        megszavazott   rendelkezésével,   vagy   a   törvényjavaslat
        módosítással   nem    érintett   valamely   rendelkezésével.
        Zárószavazás előtti  módosító javaslatot  az előterjesztő is
        benyújthat.

        (2) A  zárószavazás előtti  módosító javaslatot  az elnök az
        Alkotmányügyi bizottságnak adja ki.

        (3)  A   zárószavazás  megkezdése   előtt   a   zárószavazás
        elhalasztását javasolhatja  a kijelölt bizottság, illetve az
        Alkotmányügyi  bizottság,   amennyiben  az  (1)  bekezdésben
        meghatározott  módosító   javaslatot  kíván   benyújtani.  A
        zárószavazás elhalasztásáról  -  a  javaslattevő  indokainak
        meghallgatása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz.

        (4) A  törvényjavaslat záróvitája  az (1)  bekezdés szerinti
        módosító javaslatok  megtárgyalásából áll.  A tárgyalásra, a
        vitára és  a szavazásra  a 105-106.  §  rendelkezéseit  kell
        megfelelően alkalmazni  azzal, hogy amennyiben nem a Kormány
        az előterjesztő,  akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a
        törvényjavaslat  elfogadásával.   Ilyen  módosító   javaslat
        esetén a  zárószavazást csak  a  törvényjavaslat  záróvitája
        után lehet megtartani.

        108. §  (1) Az  Országgyűlés által  elfogadott  törvényt  az
        Országgyűlés  elnöke   tizenöt  napon  belül  aláírja,  majd
        haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek. "

        A  Házszabálytól  való  eltérést  a  140.  §  (1)  bekezdése
        szabályozza :   "Kivételesen,  a Házbizottság javaslatára az
        Országgyűlés    a    jelenlevő    képviselők    négyötödének
        szavazatával   -   képviselőcsoportonként   legfeljebb   egy
        felszólaló meghallgatását  követően -  úgy határozhat,  hogy
        valamely ügy  tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől
        eltér.

        (2) Az  (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha
        az az  Alkotmányba vagy  más törvénybe  ütközik, valamint az
        Alkotmány és a Házszabály tárgyalása során. "

                                    III.

        1.    Az    Alkotmánybírósághoz    első    ízben    előzetes
        normakontrollra irányuló  indítványt ötvenkét  országgyűlési
        képviselő nyújtott be az ún. első kárpótlási törvényjavaslat
        tárgyában.   Az    Alkotmánybíróság   indítványt   elutasító
        határozatában  -   a  hatalmi   ágak  elválasztása   elvének
        figyelembe  vételével   -  értelmezte   a  hatáskörgyakorlás
        feltételeit. Az  Alkotmánybíróság  megállapította,  hogy  az
        előzetes normakontrollnak  az Abtv. 33. §-ában meghatározott
        formája  lehetővé   teszi,  hogy   az  Alkotmánybíróságot  a
        törvényhozási  eljárás   bármely  szakaszában   bevonják   a
        jogalkotásba, ami  összeegyeztethetetlen az Alkotmánybíróság
        jogállásával    és     a    hatalommegosztás     alkotmányos
        követelményével :   "Az  Alkotmánybíróság nem tanácsadója az
        Országgyűlésnek, hanem  bírája az Országgyűlés törvényalkotó
        munkája    eredményének.    "    Az    Alkotmánybíróság    -
        összeegyeztetve  az   előzetes   normakontroll   célját   az
        Alkotmánybíróság    funkciójával     -    meghatározta     e
        hatáskörgyakorlás eljárási feltételeit, s egyben kijelölte a
        törvényhozási  eljárásnak   azt  a   szakaszát,   egyben   a
        törvényjavaslatnak  azt   a  formáját,  amikor  az  előzetes
        alkotmányossági vizsgálat  lefolytatható :   ".  .  .  ha  a
        törvény szövege  végleges formájában  - a javaslat egészéről
        történő szavazás  előtt .  . .  - kerül  az Alkotmánybíróság
        elé. " ( 16/1991. (IV. 20.) AB határozat, ABH 1991, 59-60.)

        2.  E   határozatot  követően   az  1993.  évi  költségvetés
        tárgyában      benyújtott      törvényjavaslat      előzetes
        alkotmányossági  vizsgálatára   érkezett  több   mint  ötven
        képviselő által aláírt indítvány. Mivel az indítvány tárgyát
        képező törvényjavaslat vitája még tartott, az nem felelt meg
        a  16/1991.   (IV.  20.)   AB   határozatban   meghatározott
        követelményeknek. Az  Alkotmánybíróság ezért az indítványt a
        64/1992. (XII.  11.) AB végzésében - érdemi vizsgálat nélkül
        - visszautasította.  ( ABH 1992, 317. )

        3. Az  Alkotmánybíróság az Abtv. 33. §-ának megfelelő érdemi
        eljárást  a   22/1996.  (VI.   25.)  AB  határozatban  -  az
        Országgyűlés   Emberi   Jogi,   kisebbségi   és   vallásügyi
        bizottsága indítványa  alapján - az 1992. évi XXXII. törvény
        módosításáról rendelkező T/1268. számú törvényjavaslat egyes
        rendelkezéseivel kapcsolatban  folytatott le.   ( ABH  1996,
        89. )

        Az Alkotmánybíróság jelen üggyel összefüggésben megvizsgálta
        azt is,  hogy a  22/1996. (VI.  25.) AB  határozat  alapjául
        szolgáló  ügyben  az  Országgyűlés  a  zárószavazást  milyen
        eljárás  keretében   halasztotta  el.   A   vizsgált   során
        megállapítást nyert,  hogy  az  Országgyűlés  Alkotmány-  és
        igazságügyi bizottsága  1996. április  24-én  foglakozott  a
        T/1268. számú  törvényjavaslat  előzetes  normakontrolljának
        "házszabályi  feltételével",  s  a  következő  állásfoglalás
        született :

        "Az Alkotmánybíróság  által megkívánt  normaszöveg lehet  az
        ún.  egységes   javaslat,  amennyiben   ahhoz  nem  érkezett
        koherencia-zavart  feloldó   módosító  javaslat.   Ha  ilyen
        javaslat érkezett, akkor az Alkotmánybíróság által megkívánt
        "végleges" normaszöveg  a  záróvitát  követően  megszavazott
        módosító javaslatok  és az  egységes javaslat egybevetéséből
        áll elő.  Koherencia-zavart feloldó módosító javaslat esetén
        tehát a  módosító javaslatokról  történő szavazás  után és a
        törvényjavaslat egészéről történő szavazás előtt alakul ki a
        "végleges" normaszöveg.

        Ebből következően  a zárószavazást megelőző utolsó szavazást
        követően áll rendelkezésre a szöveg.

        A bizottság  azt a véleményt alakította ki, hogy a napirendi
        javaslatban kerüljön  feltüntetésre mind  a  záróvita,  mind
        pedig  a   zárószavazás,  előre   jelezve  a   különszavazás
        szükségességét   abban    a   kérdésben,   hogy   tartható-e
        zárószavazás az adott ülésen.

        A bizottság megállapította :  A zárószavazás elhalasztásával
        egyidejűleg szükséges,  hogy az Országgyűlés úgy térjen el a
        Házszabály 107.  § (1)  bekezdésében  foglaltaktól,  hogy  a
        záróvitában  megvitatott   módosító  javaslatokról   történő
        szavazás  után   nem  lehet  további  módosító  javaslatokat
        beadni. Az  Országgyűlés ezzel  a  döntéssel  tud  garanciát
        vállalni  arra,   hogy  az   Alkotmánybíróságnak  megküldött
        normaszövegben  további   változtatás  ne   legyen.  "  ( Az
        Országgyűlés   Alkotmány-   és   igazságügyi   bizottságának
        ügyrendi jellegű állásfoglalásai és döntései.
        Összeállította: az Országgyűlés Jogi Főosztálya. 79. oldal )

        Az   állásfoglalásnak    megfelelően   az   Országgyűlés   a
        zárószavazás  elhalasztása  tekintetében  két  szavazást  is
        tartott.  Először  arról  szavaztak  a  képviselők,  hogy  a
        zárószavazást elhalasztják-e,  majd - mivel az Alkotmányügyi
        bizottság megállapítása  szerint az  előzetes  normakontroll
        kapcsán  szükséges   a  házszabálytól   való  eltérés  is  -
        négyötödös többséggel arról is szavaztak, hogy a záróvitában
        megvitatott módosító  javaslatokról történő szavazás után ne
        lehessen további  módosító  javaslatokat  benyújtani.   ( Az
        Országgyűlés hiteles  jegyzőkönyve. Az  Országgyűlés tavaszi
        ülésszakának  30.  ülésnapja  1996.  május  7.  19848-19849.
        hasábok )

        Az  idézett   állásfoglalás  a   16/1991.   (IV.   20.)   AB
        határozattal  összhangban   állapította  meg   az   előzetes
        normakontroll     hatáskörének     gyakorlására     alkalmas
        törvényjavaslati  formát.  Ugyanakkor  az  állásfoglalás  az
        Abtv. 33.  §-ának rendelkezéseit  figyelmen kívül  hagyva az
        előzetes normakontroll iránti indítványozási jog gyakorlását
        ügyrendi kérdésnek  -  a  Házszabálytól  való  eltérésnek  -
        tekintve, előzetes parlamenti döntéstől tette függővé.

        4. A  jelen ügyben,  a zárószavazás  elhalasztására irányuló
        ügyrendi javaslat  vitájában  -  az  elutasítás  érveként  -
        lényegében a  fent  idézett  egyedi  állásfoglalás  szolgált
        precedensként. A  javaslat ellen  érvelők azt hangsúlyozták,
        hogy a  zárószavazás elhalasztása  az előzetes normakontroll
        elbírálásáig, a Házszabálytól való eltérés tárgyában hozandó
        döntést kíván, amit a Házbizottság nem támogatott.  ( Lásd :
        az Országgyűlés  hiteles jegyzőkönyve 1997. tavaszi ülésszak
        8. ülésnapja 1997. február 25. 30311-30312. hasábok )

                                    IV.

        Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.

        1. Az  Alkotmány 2.  § (1)  bekezdése szerint  :   "A Magyar
        Köztársaság független, demokratikus jogállam. "

        Az  Alkotmány   Alkotmánybíróságra  vonatkozó  32/A.  §  (1)
        bekezdése kimondja, hogy "Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja
        a  jogszabályok   alkotmányosságát,  illetőleg   ellátja   a
        törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. "

        1.1.  A   jogállam  tartalmát   az   Alkotmánybíróság   több
        döntésében  értelmezte.   A   jelen   ügyben   is   irányadó
        megállapítások szerint  :   A  jogállamiság  alapértékét  az
        Alaptörvény rendelkezései  részletezik,  de  nem  töltik  ki
        teljes  egészében   annak  tartalmát.  A  jogállamiság  elve
        ezekhez  a   konkrét  alkotmányos  szabályokhoz  képest  nem
        kisegítő, másodlagos  szabály,  s  nem  pusztán  deklaráció,
        hanem önálló  alkotmányjogi norma,  aminek sérelme önmagában
        is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét. Az
        Alkotmánybíróság gyakorlatában  a  jogbiztonság  szorosan  a
        jogállamiság alkotmányjogi elvéhez kapcsolódik.

        A jogállamiság  és jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási
        garanciák.   Ezek    alapvető   jelentőségűek    az    egyes
        jogintézmények működésének  kiszámíthatósága  szempontjából.
        Csak  a   formalizált   eljárás   szabályainak   követésével
        keletkezhet érvényes  jogszabály.  ( 11/1992.  (III. 5.)  AB
        hat. ABH 1992. 84-85. )

        1.2. Az  Alkotmány 32/A.  § (1)  bekezdésének megfelelően az
        Alkotmánybíróság hatásköreit  a minden  jogi norma  utólagos
        alkotmányossági    vizsgálatán     felül    -    alkotmányos
        felhatalmazással -  az Abtv. határozza meg. Az Abtv. 1. § a/
        pontja, 21.  § (1) bekezdése, és a 33. §-a - többek között -
        legalább  ötven  országgyűlési  képviselő  jogává  teszi  az
        előzetes   normakontroll   kezdeményezését   törvényjavaslat
        alkotmányossági     szempontból      aggályosnak     tartott
        rendelkezésével szemben.  E jog  gyakorlása -  mint ahogy az
        Alkotmánybíróság  a   16/1991.  (IV.  20.)  AB  határozatban
        kifejtette -  a hatalommegosztás rendszerébe úgy illeszthető
        és az Alkotmánybíróság bírói funkciójával tartalmi vizsgálat
        esetén csak  úgy egyeztethető  össze,   ha a törvényjavaslat
        szövege végleges formában kerül az Alkotmánybíróság elé.

        1.3.  Az  Abtv.  33.  §-ának  rendelkezéseiből  egyértelműen
        következik,   hogy    a   törvényjavaslatnak   e   formáját,
        "eljárásjogi  státuszát"   az  indítvány   elbírálásáig,  az
        Országgyűlés    nem     változtathatja    meg,     azaz    a
        törvényjavaslatot -  zárószavazással -  nem fogadhatja el. A
        zárószavazást - a törvény ( Abtv. ) erejénél fogva - el kell
        halasztani.  Az   Alkotmánybíróság  előzetes   normakontroll
        eljárása tehát,  amennyiben az  indítványozásra jogosultak e
        jogukkal  élnek,   a  zárószavazás  előtt  megváltoztatja  a
        törvényhozási  eljárást   anélkül,  hogy  annak  közvetlenül
        részévé  válna.  Az  Alkotmánybíróság  alkotmányellenességet
        megállapító  határozata  alapján  az  Országgyűlés,  vagy  a
        törvényjavaslatot    benyújtó     szerv    ( személy )     a
        törvényjavaslat alkotmányellenességét  köteles megszüntetni.
        ( Abtv. 33. § (2) bekezdés )

        Az  Abtv.   33.  §-án  alapuló  eljárásnak,  mint  speciális
        közbenső eljárásnak  a törvényalkotási eljáráshoz kapcsolódó
        lefolytatása a törvény érvényességének az Alkotmány 2. § (1)
        bekezdéséből levezethető jogállami követelménye.

        Az Alkotmánybíróság  jelen határozatában úgy döntött, hogy a
        törvényhozási  eljárás  formai  -  az  Alkotmány  2.  §  (1)
        bekezdésébe   ütköző    -   alkotmánysértésének   kimondását
        megelőzően    meghatározza     azokat     az     alkotmányos
        követelményeket,   amelyek   az   előzetes   alkotmányossági
        vizsgálat  indítványozásának   szabályozásával,  illetve   a
        szabályok alkalmazásával szemben fennállnak. Az Országgyűlés
        által  kialakított   házszabályi  értelmezés  ugyanis  nincs
        összhangban  az   Alkotmánnyal.  Az   Alkotmány  2.   §  (1)
        bekezdése, 32/A.  §  (1)  és  (2)  bekezdése  alapján  -  az
        Alkotmánybíróság  16/1991.   (IV.  20.)   AB   határozatában
        meghatározott eljárási  szakban - alkotmányos követelmény az
        előzetes    alkotmányossági    felülvizsgálattal    érintett
        törvényjavaslat zárószavazásának elhalasztása. Csak ebben az
        esetben  érvényesülhet   az  ötven  országgyűlési  képviselő
        indítványtételi  joga   és  az   Alkotmánybíróság  hatásköri
        szabálya.

        Tekintettel arra,  hogy az Abtv. 27. § (2) bekezdése alapján
        az  Alkotmánybíróság   határozata  mindenkire   kötelező,  a
        határozatban    megfogalmazott    alkotmányos    követelmény
        figyelmen  kívül   hagyásával   megszavazott   törvényt   az
        Alkotmánybíróság -  formai alkotmánysértés miatt - a jövőben
        visszamenőleges  hatállyal   megsemmisíti.  A  megsemmisítés
        alapja  a  közjogi  érvénytelenség,  amely  a  norma  formai
        alkotmányellenességének egyik változata.

        1.4.  Az   Alkotmánybíróság   az   alkotmányos   követelmény
        meghatározására  tekintettel   az  ún.  összeférhetetlenségi
        törvény alkotmányossági  vizsgálatát az Abtv. 1. § b/ pontja
        szerinti utólagos  normakontroll hatáskörben - külön eljárás
        keretében - folytatatta le.

        2.   Az   Alkotmánybíróság   a   Házszabály   vonatkozásában
        mulasztásban megnyilvánuló  alkotmányellenességet állapított
        meg.

        2.1. Az  Abtv. 49.  §  (1)  bekezdése  szerint  mulasztásban
        megnyilvánuló  alkotmányellenesség   megállapítására   akkor
        kerülhet   sor,    ha   a    jogalkotó   szerv   jogszabályi
        felhatalmazásból származó  jogalkotói feladatának  nem  tett
        eleget  és   ezzel  alkotmányellenességet  idézett  elő.  Az
        Alkotmánybíróság e hatáskör gyakorlása kapcsán - működésének
        kezdetén   -    kifejtette,   hogy    a   jogalkotó    szerv
        jogszabályalkotási  kötelezettségének   konkrét  jogszabályi
        felhatalmazás  nélkül   is  köteles  eleget  tenni,  ha  azt
        észleli, hogy  hatás-  és  feladatkörébe  tartozó  területen
        jogszabályi rendezést igénylő kérdés merült fel.  ( 22/1990.
        (X. 16.)  AB hat. ABH 1990, 86. ) Amennyiben e kötelezettség
        elmulasztása   alkotmánysértő   helyzetet   eredményez,   az
        Alkotmánybíróság megállapítja  az alkotmánysértő mulasztást,
        a jogalkotó szerv pedig köteles azt megszünteti.

        2.2. Az  előzetes normakontroll  lehetséges formái  közül  a
        Házszabály   kizárólag    a   köztársasági    elnök    által
        kezdeményezett eljárást  szabályozza ( Házszabály 111. § ) .
        Az Abtv.  33. §-ában  meghatározott  előzetes  normakontroll
        nyilvánvalóan  nem   minősül  a   Házszabály  107.   §   (1)
        bekezdésében  meghatározott   ún.  koherencia   problémának,
        nevezetesen  a   törvényjavaslat  és  az  Alkotmány  közötti
        összhang hiánya miatti módosító javaslatnak. Mivel "módosító
        javaslatról" van szó, a házszabályi rendelkezés egyértelműen
        az  Országgyűlésen   belül   felmerülő   és   kizárólag   az
        Országgyűlés által  eldönthető alkotmányossági vita kereteit
        szabályozza. Az ilyen tartalmú javaslatok megtárgyalása után
        természetesen nyitva  áll az  Abtv. 33.  § szerinti előzetes
        alkotmányossági  vizsgálat  iránti  indítvány  benyújtásának
        lehetősége.

        A Házszabály  az Abtv.  33.  §-ának  alkalmazását  biztosító
        rendelkezéseket nem tartalmaz; ennek hiánya miatt alakult ki
        az  előzőekben  elemzett  -  alkotmányellenes  -  parlamenti
        gyakorlat.

        Az  Országgyűlés   szabályozási   kötelezettsége   egyenesen
        következik az  Abtv. 33.  §-ából, valamint  a 16/1991.  (IV.
        20.)  AB   határozatból.  Az   indítvány  alapján  meginduló
        alkotmánybírósági eljárás  a törvény  erejénél fogva kihat a
        törvényhozási    eljárásra.    A    törvényhozási    eljárás
        ( házszabályi ) szabályozásával  biztosítani kell,  hogy  az
        Alkotmánybíróság     értelmezése      szerinti      végleges
        törvényjavaslat kerüljön  alkotmánybírósági vizsgálat alá és
        - az  alkotmánysértés megállapítása esetén - legyenek meg az
        eljárási  feltételei   az   alkotmánysértő   törvényjavaslat
        korrekciójának.

        Az  Alkotmánybíróság   megállapítja,  hogy   a   szabályozás
        elmulasztása alkotmánysértő  helyzetet idézett  elő azáltal,
        hogy megakadályozza  az ötven  országgyűlési  képviselőt  az
        alkotmánybírósági  eljárás   kezdeményezésében,   s   egyben
        korlátozza    az     Alkotmánybíróságot     alkotmányvédelmi
        feladatának teljesítésében.  E szabályozás  hiánya sérti  az
        Alkotmány 2. § (1) bekezdését és az Alkotmány 32/A. § (1) és
        (2) bekezdését.

        Az  Alkotmánybíróság   ezért  -  határidő  megjelölésével  -
        felhívta az  Országgyűlést, hogy  tegyen eleget szabályozási
        feladatának.
                               Dr. Sólyom László
                           az Alkotmánybíróság elnöke

                                 Dr. Ádám Antal
                                 alkotmánybíró

                                Dr. Holló András
                              előadó alkotmánybíró

                  Dr. Lábady Tamás            Dr. Kilényi Géza
                  alkotmánybíró                 alkotmánybíró

                Dr. Szabó András         Dr. Tersztyánszky Ödön
                  alkotmánybíró                 alkotmánybíró

                   Dr. Vörös Imre          Dr. Zlinszky János
                    alkotmánybíró             alkotmánybíró

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          Subject of the case:
          .
          The draft of the Bill on Incompatibility of Parliamentary Representatives
          Number of the Decision:
          .
          29/1997. (IV. 29.)
          Date of the decision:
          .
          04/29/1997
          .
          CODICES summary:
          http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1997-1-003?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
          .